Sajtótájékoztatót tartott a győri közgyűlés mai döntéseiről Dézsi Csaba András polgármester és Szeles Szabolcs alpolgármester. Ahogy arról beszámoltunk, a sajtótájékoztató elején a polgármester elsorolta, hogy kik lesznek a város új díszpolgárai, illetve kik kapnak Pro Urbe-díjat.
Ezután a polgármester összefoglalta, mit tart fontosnak az idei költségvetésből. Dézsi Csaba András szerint fontos, hogy „sikerült úgy összeállítani Győr költségvetését néhány hét alatt, hogy ez biztosítja a város életét azon a színvonalon, amit megszokhattunk”. Kiemelte emellett, hogy volt több komoly ígérete a kampányban, amelyek mind bekerültek a költségvetésbe.
Az egyik fontos példa erre szerinte Sárás csatornázása, ami tíz-tizenöt éves probléma, és eddig csak hitegetés volt az ügyben, de idén és jövőre meg fog valósulni. A másik ilyen dolog a közrendvédelem: 100 millió forintból új közrendvédelmi egység jön létre a közterület-felügyeleten belül, ami a kamerarendszert 24 órában felügyeli majd, emellett személyes jelenlétet biztosít a közterületeken, mindezt összehangoltan a rendőrséggel és polgárőrséggel.
Potyognak a csontvázak...?
Hozzátette: közgyűlési döntések voltak erről, amiket ő nem szavazott meg, de nádorvárosi képviselőként nem foglalkozott annyira alaposan a költségvetéssel, mint polgármesterként. Ez egyébként 2,2 milliárd forintot jelent, amit a következő években vissza kell rakni a kasszába. „Nem táskában elvitt pénzekről van szó” – nyugtatott meg minket a polgármester, hanem olyan, a költségvetésben felhasznált pénzekről, amiket vissza kell rakni. Szerinte fontos az, hogy rendet tegyenek a városban, feltárják a problémákat, amik voltak: ilyen dolog a lakásalap és a vízgazdálkodási alap is.
Valamint úgy tűnik, hogy ilyen a Rómer Múzeum ügye is, melynek vezetője közös megegyezéssel március elsejével távozik posztjáról. Kérdésünkre, amelyben ennek okait firtattuk, a polgármester elmondta: ez egy folyamat vége volt – úgy gondolja, hogy egy ilyen intézmény vezetőjének figyelnie kell minden részletre, ezt pedig Grászli Bernadett nem tette meg.
– mondta Dézsi, hozzátéve, hogy ilyen szigorúan járnak el minden intézménynél, fel kell vennie mindenkinek a tempót.
Kérdésünkre, hogy pontosan mi volt a baj, a polgármester kifejtette, hogy az ásatások környékén elköltött pénzekkel kapcsolatban merültek fel problémák, elmondása szerint itt sem táskában elvitt pénzekről van szó.
De miért kell szigorú költségvetés?
A sajtótájékoztató során Szeles Szabolcs alpolgármester is kiemelte, hogy megfeszített munkára volt szükség, és ő is azt hangsúlyozta, hogy ez egy fegyelmezett költségvetés, megköszönte, hogy mindenki belátta a folyamatban, hogy idén szigorúnak, átláthatónak, rendezettnek kell lenni – ki kell igazítani a költségvetésben rövid távon, és hosszú távon is, újféle gondolkodást kell meghonosítani: feladatorientált költségvetést szeretne.
Dézsi Csaba András ekkor visszautalt arra, hogy váratlanul szembesültek azzal, hogy 2,2 milliárd forint hiányzik a kasszából, majd kifejtette azt is, hogy a költségvetés létrehozásakor minden ágazati vezető elmondja az igényeit. „Ahhoz kellett egy komoly, nagy fegyelmezettség, hogy ezeket az igényeket a reális szintre faragjuk le” – mondta, hozzátéve, hogy menedzsmentszemléletet képviselnek. Szeles hozzáfűzte ehhez, hogy ugyan Győr erős város, de azért van az az összeg, ami egy erős városnak is tud hiányozni.
„A különböző rendezvények finanszírozásának, a közpénzek elköltésének módjában egyfajta szerénységet és praktikus szemléletet kértünk és követeltünk meg mindenkitől. Ezt megértették és alkalmazkodtak ehhez – bár volt, aki nem értette meg. Ez egy másfajta kommunikáció kell nem csak részünkről, de az intézmények részéről is” – mondta Dézsi.
A polgármester elmondta: ő egyébként minden egyes szerződést végigolvas, mindennek utánajár: „jobban fogunkhoz verjük a garast, mint az előző városvezetést”, jogi, közgazdasági szempontból is alaposak próbálnak lenni – ez szempont volt az alpolgármesterek kiválasztásánál is. Erre egy példa a Giro d’Italia: Dézsi szerint Révész Márius kormánybiztos mikor bement hozzá, 120 milliót akart kérni, mikor kiment, 100 milliót adott.
Mi lesz, ha kevesebb lesz az iparűzési adó?
A polgármester kitért arra a közgyűlésen már részben megvitatott, Nemzeti Versenyképességi Tanács felől a kormányhoz érkező javaslatra, miszerint át kéne alakítani az iparűzési adót, amelyből ezután kevesebb folyna be az önkormányzatokhoz. Dézsi ismét kiemelte: erről egyelőre autentikus forrás nem beszélt, szerinte például az erről beszélő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke emellett is sok „furcsa” dolgot mondott.
Elmondta: tájékozódni fog arról, hogy mik a valódi tervek, másrészt pedig az a fontos, hogy a város működőképességét hosszú távon meg tudják őrizni. Ha mégis csökkenne az iparűzési adó, akkor ezért cserébe kompenzációt várnak majd a kormánytól.
Dézsi: Ilyen még talán nem is volt
A polgármester kiemelte, hogy emlékei szerint példátlan dolog történt: a pénteki közgyűlésen beterjesztőként befogadta az ellenzéki javaslatokat a költségvetési rendeletbe – magyarázata szerint ez azért ebben a formában történt, mert maga a beterjesztés nem volt elég jó minőségű formailag. Mi úgy értesültünk, hogy az okok között szerepet játszott az is, hogy a Fidesz-frakció biztos nem szavazta volna meg az ellenzéki előterjesztést.
Pollreisz Balázs szocialista képviselő egyébként egy mobil légszennyezettségmérő állomás létesítésére; az autóipar esetleges lassulása esetén a gazdaságvédelmi alap létrehozására – amely az álláskeresők egészségügyi biztosítását vállalná át három hónap után; az érdekegyeztető tanácsok felállítására, illetve a szentiváni Tölös utca közvilágításának megoldására tett javaslatot. Ez mintegy 90 millió forintba kerül összesen, mindegyik bekerül majd a költségvetésbe.
Dézsi azért megjegyezte, hogy a szocialista képviselő ezután egyébként tartózkodott a szavazáson, és arra is kitért, hogy a DK-s Glázer Tímea meg sem jelent a fontos szavazáson – egyébként azért, mert beteg volt.
Mi lesz most?
A városvezetés márciusban esik neki a közlekedés áttekintésének: ebben benn van minden a kerékpáros közlekedéstől a buszokon át az elővárosi vonatokig és az intermodális csomópont lehetséges megvalósításáig.
