A Kúria ismét elkaszálta Dézsi polgármester változtatási tilalmát

Pintér Bence 2022-05-14 07:32:00
Visszaható hatállyal szűnik meg az építkezéseket szinte a teljes városban befagyasztó önkormányzati rendelet, amit tavaly egyszer már megsemmisített a Kúria. Egy tájépítész hiánya buktatta meg a győri önkormányzat érvelését.

Nyilvánosan elérhető a Kúria Önkormányzati Tanácsának májusi határozata, amelyben

a legfőbb bírósági fórum ismét eltörölte Dézsi Csaba András győri polgármester csodafegyverét, az egész városra kiterjedő változtatási tilalmat.

Ráadásul most visszaható hatállyal, október 26-ára visszamenőleg semmisítették meg az önkormányzati rendeletet, amely szinte az egész városban ellehetetleníti az építkezést, illetve házak, épületek módosítását. Vagy ahogy azzal a polgármester még pár hete a 24.hu-nak büszkélkedett:

„javasoltam, hogy egy ingatlanhoz legalább két parkolóhelyet kelljen építeni, de a kormányhivatal ezt nem fogadta el, ezért változtatási tilalmat rendeltem el, ami azt jelenti, hogy jelenleg egy légkondit sem lehet a külső falon elhelyezni jogszerűen.”

Úgy néz ki azonban, hogy a tavaly ősszel egy hasonló döntés után újraalkotott változtatási tilalom volt valójában jogszerűtlen. A Kúriát ismét a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal találta meg az üggyel, akik több érvet is felhoztak amellett, hogy a vonatkozó önkormányzati rendelet – amely a Kúria korábbi döntését figyelembe véve immár övezeti számok alapján határozta meg a tilalmat – valójában továbbra is jogsértő.

Ebből az első az volt, hogy bár a város hivatalos indoklása szerint a változtatási tilalom elrendelésének célja a zöldfelületi mutató felülvizsgálata, a győri önkormányzat eközben nem rendelkezett, illetve előzetesen nem kötött szerződést olyan szakemberrel – jelen esetben okleveles tájépítész mérnökkel –, aki ezt a vonatkozó területeken érdemben vizsgálni tudta volna. Pedig erre a jogszabályok szerint szükség lett volna.

Mivel ebben az esetben a Kúria megfelelőnek találta a kormányhivatal érvelését, a többi felvetésüket nem is vizsgálták, hanem visszaható hatállyal törölték az önkormányzati rendeletet.

Ez azt jelenti, hogy várhatóan egy csomó per vár a városra a hónapokig fennálló, jogszerűtlen intézkedés miatt.

A „gigantomán” építkezések elítélésétől a „gigantomán” építkezések keresztülnyomásáig

A győri polgármester ezen a területen egyébként nagy utat járt be. 2020 májusában a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd 2021 májusában a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el. Ez ugyebár azt jelentette már akkor is, hogy az egész városban lehetetlenné vált bármit építeni vagy felújítani (bizonyos kivételekkel).

A cél a polgármester szerint az volt ezzel, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt a kormányhivatal ad ki, de a változtatási tilalom elrendelése után most mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnie a beruházóknak a várossal, mielőtt a kormányhivatal dönt egy ügyben.

Mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartotta akkor az eljárást. És így volt ezzel a Kúria is, amely tavaly szeptemberben ugyan megállapította, hogy az önkormányzat túllépett a hatáskörén, és eltörölte a rendeletet, de hagyott egy menekülőutat a polgármesternek, akinek csapata október végéig – az építőipari szereplőkkel ismét nem egyeztetve – megalkotta az új tilalmat.

Eközben pedig egyébként egy Dézsi polgármester által kárhoztatott „gigantomán építkezésekhez” hasonló projekt is elindult a változtatási tilalom alatt, amelynek nyomán 1100 lakásos, kilencemeletes házakat is magába foglaló társasházas lakónegyed épülne fel a Tatai út környékén. Lakossági tiltakozás nyomán úgy néz ki, hogy a területen található erdő megmaradhat, de még az is lehet, hogy az egészből nem lesz semmi: miután a beruházás nagy nehezen végigbukdácsolt a bizottsági és közgyűlési szakaszon, mi úgy hallottuk, hogy a Kormányhivatal elutasította azt.

A két éve tartó tilalom legnagyobb eredménye pedig az, hogy a győri építők többnyire nem Győrben, hanem mondjuk Pannonhalmán, Vámosszabadin, Győrújbaráton és Bábolnán kezdtek új projektekbe, aminek nyomán valószínűleg nőni fog az agglomerációba költözők aránya, és ezzel együtt a győri ingázás kapcsán kialakuló egyre súlyosabb közlekedési szituáció.

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez a szöveg először megjelent!

Szólj hozzá!

Már nem Kondora Bálint a Vas Megyei Turizmus Szövetség elnöke

Június 15-én jegyezte be a bíróság a változást.

Határérték alá csökkent az azbeszt kiporzás a szombathelyi Oladi Plató közelében

Négy helyen végzett mérést az önkormányzat: a Síp utcában két helyen a Sáfrány és a Márton Áron utcában. A kormány a héten dönthet az azbeszt-helyzet kezeléséről.

Útlezárásokkal jön Szombathelyre a hétvégén a Spartan Race

A belváros, a Kárpáti Kelemen utca környéke és a Dolgozók útja is érintett.

Indul a szombathelyi ebösszírás

Azok is kötelesek ismét bejelenteni kutyájukat, akik ezt már korábban megtették.

Lefejezték a MÁV vezetőségét

Az új Igazgatóság kinevezéséről a Közlekedési és Beruházási Minisztérium fog intézkedni.

Az építőipari szerszámok jelentősége és választása

Az építőipar mindig is az emberiség egyik fő alappillére volt. Az új technológiák és módszerek mellett vannak dolgok, amelyek változatlanul fontos szerepet töltenek be.

Az eredeti költségvetés egyharmadából lesz lebonyolítva az augusztus 20-i rendezvénysorozat

A költségcsökkentés nem érinti az ünnep méltóságát, a résztvevők biztonságát, valamint a kiemelt családi, kulturális, zenei és esti látványelemek megfelelő színvonalú megvalósítását.

Gulyás Gergely lemond Fidesz frakcióvezetői posztjáról

A Fidesz és a KDNP bojkottálja az Országgyűlés hétfői ülését.

Emberrablás Győrben

Tartozás miatt tartott fogva egy férfit négy másik.

Volt válogatott sportolóra kér súlyosabb büntetést a győri ügyészség

Elsőfokon a Szombathelyi Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 2. rész

A közművelődésről szóló cikksorozat második része azt vizsgálja, hogy a művelődési házak jövője nemcsak az épületek felújításán, hanem a helyi közösségi szerepük újragondolásán is múlik.