A Kúria ismét elkaszálta Dézsi polgármester változtatási tilalmát

Pintér Bence 2022-05-14 07:32:00
Visszaható hatállyal szűnik meg az építkezéseket szinte a teljes városban befagyasztó önkormányzati rendelet, amit tavaly egyszer már megsemmisített a Kúria. Egy tájépítész hiánya buktatta meg a győri önkormányzat érvelését.

Nyilvánosan elérhető a Kúria Önkormányzati Tanácsának májusi határozata, amelyben

a legfőbb bírósági fórum ismét eltörölte Dézsi Csaba András győri polgármester csodafegyverét, az egész városra kiterjedő változtatási tilalmat.

Ráadásul most visszaható hatállyal, október 26-ára visszamenőleg semmisítették meg az önkormányzati rendeletet, amely szinte az egész városban ellehetetleníti az építkezést, illetve házak, épületek módosítását. Vagy ahogy azzal a polgármester még pár hete a 24.hu-nak büszkélkedett:

„javasoltam, hogy egy ingatlanhoz legalább két parkolóhelyet kelljen építeni, de a kormányhivatal ezt nem fogadta el, ezért változtatási tilalmat rendeltem el, ami azt jelenti, hogy jelenleg egy légkondit sem lehet a külső falon elhelyezni jogszerűen.”

Úgy néz ki azonban, hogy a tavaly ősszel egy hasonló döntés után újraalkotott változtatási tilalom volt valójában jogszerűtlen. A Kúriát ismét a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal találta meg az üggyel, akik több érvet is felhoztak amellett, hogy a vonatkozó önkormányzati rendelet – amely a Kúria korábbi döntését figyelembe véve immár övezeti számok alapján határozta meg a tilalmat – valójában továbbra is jogsértő.

Ebből az első az volt, hogy bár a város hivatalos indoklása szerint a változtatási tilalom elrendelésének célja a zöldfelületi mutató felülvizsgálata, a győri önkormányzat eközben nem rendelkezett, illetve előzetesen nem kötött szerződést olyan szakemberrel – jelen esetben okleveles tájépítész mérnökkel –, aki ezt a vonatkozó területeken érdemben vizsgálni tudta volna. Pedig erre a jogszabályok szerint szükség lett volna.

Mivel ebben az esetben a Kúria megfelelőnek találta a kormányhivatal érvelését, a többi felvetésüket nem is vizsgálták, hanem visszaható hatállyal törölték az önkormányzati rendeletet.

Ez azt jelenti, hogy várhatóan egy csomó per vár a városra a hónapokig fennálló, jogszerűtlen intézkedés miatt.

A „gigantomán” építkezések elítélésétől a „gigantomán” építkezések keresztülnyomásáig

A győri polgármester ezen a területen egyébként nagy utat járt be. 2020 májusában a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd 2021 májusában a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el. Ez ugyebár azt jelentette már akkor is, hogy az egész városban lehetetlenné vált bármit építeni vagy felújítani (bizonyos kivételekkel).

A cél a polgármester szerint az volt ezzel, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt a kormányhivatal ad ki, de a változtatási tilalom elrendelése után most mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnie a beruházóknak a várossal, mielőtt a kormányhivatal dönt egy ügyben.

Mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartotta akkor az eljárást. És így volt ezzel a Kúria is, amely tavaly szeptemberben ugyan megállapította, hogy az önkormányzat túllépett a hatáskörén, és eltörölte a rendeletet, de hagyott egy menekülőutat a polgármesternek, akinek csapata október végéig – az építőipari szereplőkkel ismét nem egyeztetve – megalkotta az új tilalmat.

Eközben pedig egyébként egy Dézsi polgármester által kárhoztatott „gigantomán építkezésekhez” hasonló projekt is elindult a változtatási tilalom alatt, amelynek nyomán 1100 lakásos, kilencemeletes házakat is magába foglaló társasházas lakónegyed épülne fel a Tatai út környékén. Lakossági tiltakozás nyomán úgy néz ki, hogy a területen található erdő megmaradhat, de még az is lehet, hogy az egészből nem lesz semmi: miután a beruházás nagy nehezen végigbukdácsolt a bizottsági és közgyűlési szakaszon, mi úgy hallottuk, hogy a Kormányhivatal elutasította azt.

A két éve tartó tilalom legnagyobb eredménye pedig az, hogy a győri építők többnyire nem Győrben, hanem mondjuk Pannonhalmán, Vámosszabadin, Győrújbaráton és Bábolnán kezdtek új projektekbe, aminek nyomán valószínűleg nőni fog az agglomerációba költözők aránya, és ezzel együtt a győri ingázás kapcsán kialakuló egyre súlyosabb közlekedési szituáció.

Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez a szöveg először megjelent!

Szólj hozzá!

Borítékolható einstand: állami kézbe kerül az MCC, a Batthyány Lajos Alapítvány és Áder János Kék Bolygója

Augusztus 31-től megszűnik a három szervezet különleges vagyonkezelői státusza, feladataikat és vagyonukat az állam veszi át – jelentette be Magyar Péter.

Jelentett a KSH: 754 700 forint volt a bruttó átlagkereset júniusban

A nettó átlagkereset 529 700 forintot tett ki, a medián ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb, nettó 438 ezer forint volt.

Iskolafelújítások Győrben: idén 19 intézményben végeznek munkákat önkormányzati forrásból

Az állami fenntartású iskolák karbantartására 39 pályázat érkezett közel 123 millió forint értékben, ezek közül 19-et tudott támogatni a város.

Mi is az a központi hővisszanyerős szellőztetés?

A modern technológia már az otthonok légcseréjében is kulcsszerepet játszik.

Újabb igazgató távozik a Sárvár Fürdőről

Tőzsér Zoltán műszaki és szolgáltatási igazgatóval augusztus 31-vel bont szerződést a létesítmény. Úgy tudni, a fiktív foglalkoztatási ügybe bukott bele ő is.

Bognár Nóra kezdeményezésre, Toldi Tamás vezetésével civil összefogással újították fel a sárvári Tinódi Gimnázium homlokzatát

A problémát a polgármesternek a közmeghallgatáson is felvetették, ám a hivatali úton nem nagyon akart mozdulni az ügy. 

A Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el az augusztus 20. ünnepség közbeszerzése miatt

Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke visszautasította, hogy tevékenyen részt vett az ünnepi rendezvények előkészítésében.

Czunyiné szerint nem elég nyilvánosságra hozni, hogy melyik civil szervezet mennyi támogatást kapott, azt is látni kellene, hogy mire költötték – bezzeg mi hiába kérdeztük ugyanezt Juhász Balázstól

A Fidesz Védvonalának vezetője ma már nagyon szeretné tudni, mire költik a civilek a közpénzt. Kár, hogy az NKA 17 milliárdos pénzosztásakor még nem volt ennyire égető a transzparencia.

Most több szakmára is ingyenesen képeznek ki Vas megyében

Mutatjuk, hol mivel képezheted magad tovább!

Milyen szűrőközeget válassz a medencédhez?

Ha van medencéd, biztosan találkoztál már azzal a kihívással, hogy hogyan őrizheted meg benne a víz tisztaságát.

A győriek véleményét is várják a város megújuló klímastratégiájáról

Szeptember 8-ig lehet észrevételeket és javaslatokat tenni a dokumentummal kapcsolatban, amely már a legfrissebb, 2024-es adatok alapján vizsgálja Győr helyzetét.

Likócsi dilemma: Huszár Gábor hatásvizsgálat nélkül nem támogatja a Pesti útra tervezett adatközpontot Győrben 

A fideszes képviselő teljes körű környezeti vizsgálatot és a megszűnő zöldfelület garantált pótlását sürgeti.

Nem állunk erős lábakon: a magyarok több mint negyede teljesen feléli a fizetését a hónap végére

A Provident nemzetközi kutatása szerint a magyar háztartások jelentős részének továbbra sincs érdemi pénzügyi tartaléka, és egyre kevesebben tudnak lakásra vagy nyaralásra félretenni.

Kezdődik a szombathelyi 11-es Huszár út felújítása

Csütörtökön, és pénteken este 6 órától teljes egészében lezárják a Metro áruháznál lévő körforgalmat.

Cross motorozás: egy sport, ami megragadja a fiatalok figyelmét

A cross motorozás izgalmai túlmutatnak a sebességen és a versenyzésen.

Fegyelmi eljárás indult a mosonmagyaróvári és a dunaújvárosi női kézilabdaklubbal szemben

A licenceljárás során mindkét klub valótlan tartalmú nyilatkozatot küldött be.

Fenntartható vízgazdálkodás műanyag tartályokkal

A víz azok közé a természeti erőforrások közé tartozik, amelyek védelme különösen fontos.

25 tonna azbeszttel szennyezett kőzúzalékot szállítottak el Bükről

4 millió forintot költött el a település a mentesítésre. A polgármester szerint szigorúan követték a veszélyes anyagra vonatkozó protokollt.

Feljelentést tett a Külügyminisztérium a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések miatt

A Legfőbb Ügyészségnek tett feljelentés a Szijjártó Péter által vezetett minisztériumban 2020 márciusában és áprilisában a Covid-járvány elleni védekezés kapcsán, körülbelül 300 milliárd forint értékben lefolytatott, közbeszerzés alóli kivételként kezelt beszerzéseket érinti.