Legutóbb januárban adtunk hírt azokról az Oladi dombon felújított csapadékvíz-elvezetőkről, amik miatt már tavaly nyár óta forrnak az indulatok Szombathelyen.
A csapadékvíz-elvezetés felújítását egy Európai Unió által biztosított 800 millió forintos büdzséből valósították meg, a városban összesen 8 ponton. A kivitelezéssel azonban a legtöbb helyen problémák akadtak.
Oladon a gondok ott kezdődtek, hogy már a tervek elkészítésekor hiányos volt a területek bejárása, így például akinek az elmúlt években épült kocsibehajtója, az elől egyszerűen elbontották a beállót, és nem is építették vissza. Emellett túl keskenyek lettek a bejárók, és a magas betonszegélyek miatt nem volt egyszerű manőver behajtani az ingatlanokra. Sőt, majdnem tettlegességbe is fordultak a munkások és az ingatlantulajok nézeteltérései. Egy-egy eső sem tett jót a kivitelezésnek.
Emellett a legfőbb gond talán mégis az volt, hogy a lakóknak a beruházás elején és közben nem tartottak fórumot, ahol egyeztetni lehetett volna az igényeket, így látszólag tehát semmiféle kommunikáció nem volt az akkori városvezetés és az itt élők között. Kecskés László (Fidesz), a választókerület önkormányzati képviselője és az akkori alpolgármester, Illés Károly (Fidesz) már csak az indulatok elharapódzása után hívta össze a környékbelieket. Botrány is lett belőle, a dühös lakók pedig hiába írtak levelet Puskás Tivadarnak (Fidesz), Szombathely akkori polgármesterének.
A választásokat követően a szombathelyi önkormányzat Tóth Kálmán (Éljen Szombathely!) képviselőt bízta meg a város szerte futó csapadékvíz-elvezető árkok kivitelezésének felügyeletével, mivel a saját választókerületében a Rumi úti problémákat már sikerült kezelnie.
Tóth Kálmánt telefonon kerestem azzal kapcsolatban, hogy azóta hogyan alakult a "Never ending story".
A képviselő elmondta, hogy a beruházás elkészült, a műszaki átadás megtörtént. Azonban a szemle során több hibát is feltártak. Ezek nem hiányosságok, ugyanis maga a csapadékvíz-elvezető rendszer működik, de a hibákat akkor sem fogadják el, így javítani kell őket.
Tóth Kálmán azt mondta, több helyen még a tervekhez képest is voltak eltérések. Példaként hozta fel, hogy néhol egyszerűen túl széles lett az árok, szélesebb, mint az abban elhelyezett beton hídelemek, emiatt pedig a víz a nem kívánt helyeken tört utat magának.
Az árkok széleit a legtöbb helyen beton elemek nélkül képzelték el, de a kialakítás miatt később mégis el kellett helyezni bennük beton erősítést. Számos helyen pedig a füvesítés nem igazán sikerült.
A hibák kijavítása a városnak nem kerül plusz pénzébe, további költségek csupán a Szent Imre herceg utcai és a Nárai Külső úti építkezésnél jelentkeztek, de ezek is belefértek még az uniós támogatás összegébe, így a városnak ezt nem kellett kipótolnia.