Győri építészek és értelmiségiek a színház bontásáról: inkább ne!

Pintér Bence 2020-06-03 06:54:00
Nyolc Győrhöz kötődő építészt és értelmiségit kérdezett az Építészfórum, közülük hatan nem bontanák el az épületet.

Tovább folytatódik a Győri Nemzeti Színház épületének tervezett elbontását övező vita: az Építészfórum hasábjain most nyolc győrhöz kötődő építészt és értelmiségit szólaltattak meg az ügyben:

hatan egyértelműen a negyvenkét éves modern épület bontása ellen foglaltak állást.

Czigány Tamás építész állásfoglalás helyett inkább kérdéseket tett fel a cikkben: valóban nem szeretik a győriek ezt az épületet? „Jó-e koncentrálni (a bevásárló központokhoz hasonlóan) a város legfontosabb kulturális tereit, milyen következményekkel jár egy ilyen megaközpont létrehozása a város életének szempontjából?” – szól egy másik kérdése. Általánosan pedig felveti, hogy beszélni kéne arról: mi a viszonyunk az épített örökségünkhöz, beleértve az elmúlt 70 évben létrehozott, velünk élő, különböző színvonalú, szeretett vagy nem szeretett, jól vagy rosszul használt épületeket és az általuk teremtett környezetet?

Dr. Winkler Ágoston közlekedésmérnök, egyetemi adjunktus úgy látja: az épületnek meg kell maradni, a belváros közlekedési gondjait pedig nem csupán mélygarázsok és parkolóházak építésével lehetne mérsékelni, mert azok önmagukban nem oldják meg a problémát, sőt, még több autót vonzanak a város központjába. „Tartós megoldást a közösségi közlekedés bővítésével (pl. P+R parkolók kialakítása, CITY-buszok célirányos fejlesztése) lehetne elérni, ami persze nem olcsó, de csak így valósulhat meg az optimális egyensúly, amelyben nem minden az autóknak van alárendelve” – írta.

Szerinte a színház a közösségi közlekedés szempontjából is kiváló adottságokkal rendelkezik, hiszen néhány perces sétával elérhető a város összes fontos helyi és helyközi autóbusz-, valamint vasútvonaláról. Városrétet azonban „jelentős többletköltséggel is a legtöbb viszonylatban csak átszállással lehetne bekapcsolni a közösségi közlekedésbe, ami még több embert terelne az autózás felé, illetve egyeseket teljesen eltántorítana a színház látogatásától.”

Terenyei Pál építőmérnök szerint el lehet tüntetni egy történelmi város horizontjáról olyan épületeket, amelyeknek ott, vagy olyan módon megépülniük sem lett volna szabad, így ha megvan rá a szándék, a győri színháznak is mennie kell. „Ha valaki megáll a Kossuth-hídon, és végig vezeti tekintetét a két folyó találkozásától addig a pontig, ahol a Mosoni-Duna eltűnik a partjait ívesen övező erdők ölelésében, akkor a bencés templom tornyai fölött fel fog tűnni neki egy sísáncszerű képződmény, amely sehogy sem illik Győr történelmi városmagjának panorámájába” – írta, hozzátéve, hogy az épület semmiféle védettség alatt nem áll.

Tóth Györgyi építész győri polgárként és építészként is értékeli az épületet. Azt írta: „a házat, ahol lakunk, időnként átrendezzük, átalakítjuk, javítgatjuk, hozzáépítünk, ha úgy érezzük szükségessé vált, jobb lesz tőle. A várost, útjait, tereit és épületeit is így kell kezelnünk. Jól meggondolni, mi mire való, hogyan működik és hogyan működhetne még jobban. Megbecsülni, ami jó, ami érték és nem elvenni, hanem hozzáadni akkor is, ha változtatunk. Közösen, megfontolt döntések alapján haladni előre. Ez lenne a cél.”

Rechnitzer János közgazdász, regionális kutató, városkutató a Lloyd körüli vitához hasonlítja a színház körül kialakult beszélgetést, és

arra jut: az igaz győri polgárnak tiltakoznia kell a bontás ellen.

„Nem rombolva kell építeni, hanem meg kell tartani a múlt lenyomatait, hiszen azokból erő és városfejlesztő energia árad. Ezeket kell az elkövetkező szűkös években aktivizálni a városért, nem pedig monumentális álmokat kergetni, vagy emlék helyet létesítését kezdeményezni, aminek a meg nem határozott fejlesztési forrásai, kimenetele bizonytalan, nem átlátható, nem garantált. A városfejlesztés nem játék, minden beavatkozás a városi szövetbe évtizedekre, sőt száz évre hatások sorozatát indítja el, deformál és persze megújít. Azt hiszem, a színház és ezzel a Belváros radikális átalakítása deformálni fog!  A vizionált bontással súlypontot szűntetnének meg, helyeznének át egy funkció nélküli térbe, aminek nincsenek téralkotó objektumai, csak az üresség és az üresség” – írja.

Németh Iván építész azt a kérdést teszi fel: „ha annyi pénz áll rendelkezésre, amit az ötlet feltételez, akkor feltétlenül el kell-e bontani a sísáncot vagy bontsunk mást el? Milyen helyszín lenne alkalmas egy új kulturális központ építésére, bővíthető-e a győri városközpont a Városrét felé?” Szerinte egy park itt nem szervülne a városszövetben, inkább egy átmeneti hasznosítású, nagy foghíjnak tűnne. Szerinte ha az épület meg is marad, a környezetével mindenképpen kell valamit kezdeni; le kell bontani a „kerítéseket”: a parkolókat, árkot és pódiumot, jobban „átjárhatóvá”, nemcsak előadásra jövet-menet használhatóvá kéne tenni az épületet.

A másik ötlete az, hogy inkább a panelházakba kéne belebontani a színház mellett. „Ezzel kialakulhatna egy új, magas minőségű gyalogos, zöld, (kétirányú) sétány a Baross utca és az Árkád között, ami a Belváros keleti bővítésének potenciálját hordozná magában. Az ötlet nem új, hasonló Brüsszelben sikeresen valósult meg a Főtér (Grand Place) és az Új utca (Rue Neuve) végi bevásárlóközpontok között. Ha tényleg szükség van még sok új parkolóra építhetünk akár a sétány alá, mint arra másutt is van példa” – írta. Szerinte egyébként a Kekszgyár egykori területe jobb helyszín lenne egy új kulturális negyednek.

Dr. Nagy Miklós orvos arról írt: „csúnyának láttam az épületet egykor. Mára azonban befogadottá vált. A helye is jó. A színházba járók nagy része gyalog megy oda, hisz a belvárosban lakik. Aki meg nem, az könnyedén parkol a környező, közeli parkolóházakban. Mindenki említi a Vasarely burkolatot a homlokzaton és a belső térben lévő hatalmas Szász Endre faliképet. Ezekért is kár lenne.” Szerinte Győrben a vízpartok kihasználását kéne egyébként erősíteni.

Kik szólaltak meg még az ügyben?

Az ötlet felbukkanása óta mi is kiemelten foglalkoztunk a színház tervezett elbontásával: először Hartmann Gergely építész fejtette ki véleményét a polgármester ötletével kapcsolatban, vele készítettünk is aztán interjút. Később megkérdeztük az ügyről a győri önkormányzat ellenzéki és független képviselőit is, és külön cikket írt a véleményéről Jenei Ferenc, az LMP helyi elnöke.

Interjút adott nekünk a témában Dézsi Csaba András polgármester is, majd ezután szétszálaztuk a polgármester érvelését a projekt mellett, öt kérdést feltéve a bontással és az új kulturális negyeddel kapcsolatban. Azóta kifejtette véleményét a győri Momentum, aztán Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület vezetője, illetve legutóbb Bombicz Barbara táncművész, a Győri Balett alapító és örökös tagja.

Forrás: Építészfórum

Szólj hozzá!

Egyeztetésre hívta a győri ellenzéki pártokat és civil szervezeteket a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület

„Eljött az ideje annak, hogy a civilek és a pártok egy asztal mellett ülve, személyesen is egyeztessenek” – áll a posztban.

Autót rongált, pofozkodott a szombathelyi nő

170 ezer forint kárt okozott a kocsiban.

Közel 100 millió forint lehet 2024-ben a parkolási bevétele a szombathelyi önkormányzatnak

Igaz a teljes költségvetést tekintve ez csak mogyoró, és nem is az árbevétel a fontos ebben az ágazatban.

Mínusz után plusz: jó éve van eddig a Győr Projekt Kft.-nek

Az év első felében zárva tartott uszodák miatt is jobban alakult a mérleg.

7,9%-kal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest

Októberhez viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, azonban a járműüzemanyagok 3,6%-kal olcsóbbak lettek.

Fizetésemelést jelentett be a győri polgármester a GYHG-nál

18 százalékos fizetésemelés lesz januártól a kukás cégnél.

Szabó Szebasztián ezüstérmes 50 méter gyorson a rövidpályás úszó Eb-n

A győriek kiválósága ezzel a magyar küldöttség második érmét szerezte a romániai kontinensviadalon.

Szabadhegyen is járt a Mikulás

A „Szabadhegyi anyukák - Győr” Facebook-csoport szervezett Mikulás-ünnepséget a Jereváni útra.

A legkisebb településre is elmennek a visszaváltott aludobozokért, üvegekért, PET-palackokért

Az alumíniumhulladék egyike a legértékesebb hulladékoknak, hiszen száz százalékban újrahasznosítható, begyűjtése pedig nemcsak gazdasági szempontból hasznos, de a környezet megóvását is szolgálja

Rátámadt a kalauzra a Szentgotthárd-Szombathely vonat egyik utasa

Ököllel ütötte és gáz spray-vel is lefújta.

Január 2-án kezdi meg a SZOVA értékesíteni a 2024-es szombathelyi parkolóbérleteket

A második lakossági bérlethez szükséges, hogy az autó forgalmijában a lakcím szerepeljen.

Lezárásra kell számítani a győri parkolóházak nyitott szintjein

Az Árpád és a Vásárcsarnok parkolóház nyitott tetőszintjeit lezárták.

Bunyó volt a vasi Mennyei megyeiben

Egy férfi a vendégcsapat játékosaként ököllel megütötte a hazai csapat egyik játékosát, majd a mérkőzés lefújását és szóváltást követően egy másik játékost arcon rúgott.

Itt a szombathelyi Mikulás-járat menetrendje

Egészen december 24-ig jár a különleges busz a városban.