Egy Kisalföld-interjúban került elő az ötlet, hogy a Győri Nemzeti Színház belvárosi épületét felújítás helyett lebonthatják, de Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) láthatóan nem a levegőbe beszélt: a külügyminiszternek a minap kész látványterveket mutatott a Városrétre, az Árkád mellé álmodott új kulturális negyedről. Érdeklődtünk, de egyelőre nem tudni, hogy ezek a tervek mikor lesznek nyilvánosak, azt azonban megtudtuk, hogy a beruházásról mindenképpen lesz szakmai társadalmi vita.
A vita egyébként a nyilvános térben már részben elkezdődött, hiszen a modern győri építészet szakértője, Hartmann Gergely cikkben és interjúban is beszélt arról, hogy szerinte miért lenne hiba lebontani az 1978-ban átadott épületet, de a mostani felújítási tervet át kéne gondolni. Mi pedig megkérdeztük olvasóinkat a véleményükről: a nyilván nem reprezentatív szavazásunkon háromnegyedes többség állt ki amellett, hogy maradjon az épület.
De mit gondolnak a színház ügyéről a nem kormánypárti győri képviselők? Megkérdeztük!
Pollreisz: A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz
Az MSZP önkormányzati képviselőjének és az ellenzék januári polgármesterjelöltjének, Pollreisz Balázsnak Merániai János esztergomi érsek híres kétértelmű levele jutott eszébe a színház ügyéről: „A színházat lebontani nem kell a kulturális központ jó lesz..."
A politikus szerint a színház Győr meghatározó épülete és kulturális központja. „Az, hogy egy újonnan megválasztott polgármesternek ez az épület tetszik vagy sem, az mellékes. A győri »sísáncot« a világ számos részén ismerik és jegyzik. Annak elbontása nem hiba, hanem bűn! Bár Vasarely nem papagájokat festett az épület oldalára (talán jobb is), attól még értékes alkotás!” – írta a szocialista képviselő.
Azt azonban Pollreisz is látja, hogy az épület gépészete, színpadtechnikája és energetikai mutatói hagynak kívánnivalót maguk után. Cseréjük és felújításuk szerinte nem várathat magára. „Számomra nagyobb öröm, hogy Győrben II. János Pál pápáról a színház előtti tér van elnevezve, és nem egy parkolóház. Ráadásul hosszú távon a belvárosból az autókat ki kell vezetni és nem becsalogatni parkolóházakkal” – írta a képviselő.
Pollreisz ugyanakkor azt gondolja, hogy a Dézsi által vázolt kulturális központra egyébként szüksége lenne a városnak. „Már régóta mondom, hogy elengedhetetlen egy Ifjúsági Ház létrehozása. Azt örömmel hallom, hogy egy egykori alpolgármester, aki kilobbizta, hogy az előzőből magániskola legyen, ma már másképpen látja” – írta a képviselő. aki szerint Győrbe valóban kell egy koncertterem és egy konferenciaközpont is.
Helyszínnek a szocialista képviselő szerint a Vagongyár területe megfelelő is lehet. „Itt is épülhet egy kisebb színház is ami lehet befogadószínház, vagy helyet adhat alternatív és kísérleti színházaknak is. Ezeket a TAO-támogatások megvonása után az önkormányzat támogathatná is. Gáti Oszkár színháza is helyet kaphatna ott” – vetette fel Pollreisz, aki lapunknak azt írta: bízik benne, hogy Dézsi polgármester úr nem folytatja fideszes elődjének „kultúraromboló tevékenységét (lásd: Vasas Művelődési Ház, Lloyd, Ifjúsági Ház bezárása) és nem tünteti el Győr egyik jellegzetes épületét, a színházat”.
Glázer: Nem tartom jó ötletnek a színház lebontását
Glázer Tímea önkormányzati képviselő, a DK győri elnöke és az ellenzék őszi polgármesterjelöltje nem tartja jó ötletnek a színház lebontását, hiszen „a belváros szívében van 1978 óta”.
A DK-s politikus szerint a 2018-ban bemutatott tervek alapján kellene felújítani az épületet,
egyúttal megoldani a parkolást, ami a téli időszakban szerinte a közeli parkolóházak felépültével sem teljesen megoldott. „Én a mostani tervet támogatnám, de úgy vélem, ezt a győri polgároknak kellene eldönteniük, akár egy népszavazással. Hiszen a város mindannyiunké” – írta kérdésünkre a képviselő.
Balla: A színház Győr emblematikus épülete
Balla Jenő, az Összefogás Győrért képviselője szerint nem jót ötlet elbontani színházat, mivel az Győr emblematikus épülete, nagyon sok szállal kötődik a győriekhez. „Félek attól, hogy ha lebontják, úgy járunk, mint a Radó-szigeten álló volt Kioszk esetében, ami a győri polgárság jelképeként tüske volt a szocialista pártvezetés szemében, ezért elbontásra került” – írta kérdésünkre Balla.
Ugyanakkor szerinte a polgármester úr által felvázolt tervek „grandiózusak, jövőbe mutatóak”, tud velük azonosulni, és úgy gondolja:
egy ilyen dinamikusan fejlődő lélekszámú városnak, mint Győr, szüksége lehetne akár mindkét színházra is.
Ha új színház építésére kerül sor, ők is a volt Rába-gyár területét javasolnánk, mivel egy központi helyen, a belváros közelében lehet csak ilyen jellegű beruházást megvalósítani. Régi, dédelgetett álmuk egyébként, hogy a volt Rába-gyár területén egy kulturális-szabadidő központ legyen, és a terület ne a társasházépítők szabad prédája legyen. Ezért a kulturális központ tervét tudják támogatni.
A színház felújítási tervével kapcsolatban a civil képviselő kifejtette: a tervet látta, de költségvetését nem ismeri, így nehéz lenne állást foglalnia az ügyben. „Meg kell hagyni, hogy ezen felújítások megvalósítása esetén sem valószínű, hogy meg fog felelni a XXI. századi technikai követelményeknek és igényeknek, ezért támogatjuk az új színház megépítését, a jelenleginek pedig más funkciót szánnánk. Például lehetne ott Gáti Oszkár színháza, a Vaskakas Bábszínház, vendégszereplő társulatok fellépése, fiatal alkotók háza, zenei kamaraterem, konferenciaközpont” – írta Balla.
Kovács: A színház épületét már meghaladta a szakma
A Civilek Győrért képviselője, Kovács László üdvözölte, hogy az új kulturális negyed terve, illetve a színház helyére tervezett park a civil szervezet több programpontjával is harmonizál, hiszen a kampányuk egyik fő eleme volt a város parlagon heverő barnamezőinek hasznosítása, másik fontos sarokpontjaként pedig a város zöldterületeinek megóvását, sőt, növelését jelöltük meg kiemelkedő célként.„ Ezt pedig sorra vették át a politikai pártok mindkét oldalon, és a polgármester javaslatából az olvasható ki, hogy ő megértette, miért fontos ez. Minden olyan elképzelést üdvözlünk, mely Győrt közelebb viszi a természethez, s ezáltal az itt élőknek, az ide látogatóknak egészséges városi környezetet igyekszik teremteni” – írta Kovács.
„Másik kérdés az épített örökségünk. Láttuk, hogy az előző városvezetés hogyan bánt el az Ifiházzal. A bontás után még mindig lett volna lehetőség ott is egy park létesítésére (volt is erre javaslatom), de végül parkolóház épült a helyén, ami világosan tudtunkra adta, hogy nem kívánnak azon a beszűkült – és egy 21. századi város jövőjének szempontjából hibás – szemléleten változtatni, hogy egy város elsődleges feladata a gépjárműforgalom igényeinek maximális kiszolgálása” – írta.
Kovács szerint a Győri Nemzeti Színház épülete építészeti szempontból hordoz egyedi jegyeket, ám ezek az építésének idejében számítottak kuriózumnak azóta a szakma messze meghaladta azokat.
„Vannak bizonyos fizikai korlátai, amelyek miatt nem képes megfelelni a jelenkorban a színházi és a balettművészeti elvárásoknak. Hogy erre alkalmassá váljon, komoly átalakításokon kellene átesnie. A mi célunk az, hogy tiszteletben tartva Győr értékeit, újakkal bővítsük azokat” – írta a képviselő, hozzátéve: az Árkád mögött egyesületük egy modern városközpont vízióját tárta a győriek elé tavaly ősszel, ebbe a koncepcióba beleillik egy új kulturális központ, amely otthont ad mind a színháznak, a balettnak, mind pedig a Győri Filharmonikus Zenekarnak.
Bárány: Ha lehet annyi pénzből újat építeni, építsünk újat
Bárány István, az ellenzék közös képviselőjelöltjeként a közgyűlésbe bejutó, ott jelenleg független képviselő szerint ha „a felújításra tervezett pénzügyi keretet új építésre lehet használni és abból valóban jobbat lehet újként építeni, akkor újat kell építeni”. A jobb azt jelenti a képviselő szerint, hogy az épület a fenntarthatósági feltételeket a mai kor követelményei szerint teljesítse. „A jelenlegi és további győri érdemes társulatok befogadására – pl. Gáti Oszkár színháza – is legyen nyitott, esetleg ezért két kamarateremmel épüljön. Továbbá építészeti, küllemi megjelenése legyen kisugárzó, felemelő” – írta Bárány.
A képviselő is a Vagongyár területére képzelné el az új kulturális intézményeket, de szerinte nagyon meg kell vizsgálni a helyszínt, mert a Szeszgyár és a Duna alatti szennyvízátvezetés befogadója is a térségben van. Bárány a mostani felújítási tervet nem ismeri részletesen, de az épület bővítést nem tartja jó ötletnek se felfelé, se oldalra, mert így is szűk helyen van az épület, és „kevésbé érzékelhető a látványi kisugárzása”. Bácsa, Sárás és Víziváros képviselője szerint új épület megépülése után is elégséges dönteni arról, hogy el kell-e bontani a régi épületet. Szerinte azt is meg lehet vizsgálni, hogy az egyik művészeti ág itt maradhatna, ha alkalmas nekik, például a Győri Balett. Bárány szerint a hírneves társulat megérdemelne egy saját házat.
