Egy Kisalföldnek adott interjúból derült ki, hogy a győri színház és környékének felújítása váratlan fordulatot vehet: Dézsi Csaba András fideszes polgármester ugyanis ha tehetné, nem egyszerűen felújítaná a negyvenkét éves épületet, hanem azt teljesen elbontaná, és új színházat építene az Árkád melletti területen. A mostani színház helyén parkot létesítene mélygarázzsal.
Ez egyelőre csak egy ötlet, de egy olyan ötlet, ami láthatóan megosztja a győrieket.
Csináltunk ezzel kapcsolatban egy szavazást, és időközben megszólalt az ügyben a győri építészetet szakértő szemmel vizsgáló Hartmann Gergely építész, a Modern Győr nevű, győri épületeket ismertető weboldal alapítója. Ennek kapcsán tettünk fel neki még pár kérdést.
A polgármester egyik szempontja a színház bontásával kapcsolatban az, hogy az épület állapota energetikai szempontból nem kielégítő, és ezen a felújítás sem tudna segíteni. Mit lehet erről tudni?
Ehhez nyilván pontos számokat kellene látni, de mindegyik felújítás azzal számol, hogy a mostani a márványburkolat lekerül és hőszigetelve lesz az épület – ami már alapból is elgondolkodtató, mert ez egy elég nemes és drága burkolat, de el tudom képzelni, hogy ez feláldozható az energetika oltárán. Ugyanakkor korszerű gépészettel, korszerű szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével javítható az energetikai helyzet.
De minden felújításnál kompromisszumot kell kötni: szerintem van annyira erős a színház formája, a szimbolikus értéke és építészettörténeti értéke is, hogy érdemes meghozni az épületenergetikai kompromisszumokat.
Dézsi Csaba András azt is mondta, hogy úgy érzi: sok győri szerint ormótlan az épület. A mi szavazásunkon, ami nyilván egyáltalán nem reprezentatív, az épületet kedvelők voltak döntő többségben.
Ebben a témában csak szubjektív megközelítéseket tehet a polgármester úr és én is. Én úgy látom, hogy a színház a leginkább elfogadott, és leginkább ismert modern épület Győrben. Ha például összevetnénk a megítélését a korszak másik nagy beruházásával, a megyeházával, akkor szerintem egyértelmű lenne az eredmény a színház javára. Izgalmasabban megoldott, mozgalmasabb épület a színház.
Egy másik szempont az, hogy rengeteg embernek van oda fűződő nagyon pozitív emléke, ami miatt nagyon sajnálná a lebontását.
Ráadásul ez nem csak győri kérdés. Ez az épület országosan és nemzetközileg is ismert épület, nem tehetünk úgy, mintha ez győri magánügy lenne. Maga az épület is fontos emlék, ezen felül a Victor Vasarely által jegyzett muráliák is a két oldalán – talán ez Vasarely legnagyobb, városépítészeti léptékben megvalósult és máig is meglévő alkotása.
A Vasarely-alkotások a felújítás során egyébként jelen formájukban megmaradnának?
Igen. Az elsődíjas tervben a színház déli oldalához kerülne egy kamaraterem, ott leszednék, majd újra feltennék az alkotást, vagy újragyártanák. A hőszigetelés miatt valószínűleg erre a másik oldalon is szükség lesz.
Mennyire bevett gyakorlat egy ilyen műalkotás leszedése-újrafelrakása, akár újragyártása?
Nem megszokott, de megugorható dolog. Ez kerámia, nem olyan, mint egy olajfestmény: ipari módszerekkel lett gyártva, olyasmi, mint az Iparművészeti Múzeum Budapesten, ami Zsolnay-kerámiával van burkolva: azok egy részét is újra le fogják gyártani a most zajló felújítás során. Ezt Vasarely valahogy így is képzelte el, hogy a jövő városában az ilyen műalkotások bármikor ismételhetőek.
A harmadik szempont pedig a volt, hogy a polgármester szerint rossz helyen van a színház, nem lehet parkolni. A városképben elfoglalt helyétől – amiről részletesen írt a cikkben – eltekintve mennyire van jó helyen a színház?
Egy színház a belvárosnál jobb helyen nagyon nem lehet szerintem. Nyilván lehet mellé egy jól működő buszmenetrendet kitalálni mellé, mélygarázst pedig inkább a belvárosi intézmények kiszolgálására, és nem a helyükre kéne építeni. A színház olyan helyi erő a belvárosban, amit ha kiteszünk a belváros szélére, akkor tovább gyengítjük a belváros eléggé gyengélkedő kiskereskedelmét, és pont az Árkád területét erősítjük vele.
Egy Városréten létrehozott nagy kulturális komplexumnak a belváros nélkül, önmagában kellene életképesnek lennie – nem elég nagy ehhez Győr. Gondoljunk csak arra, milyen nehéz üzemeltetni, tartalommal és nézőkkel megtölteni a pécsi Zsolnay-negyedet.
A kulturális komplexumot tehát, amit a polgármester úr felvetett, nem tartom egy megalapozott elképzelésnek, inkább csak ötletnek – közben ott Rómer-múzeum épületei évek óta kész tervekkel várnak a felújításra.
A színház felújítására jelenleg érvényes terv átgondolását azonban ön sem tartja rossz ötletnek. Miért?
Nem a terv építészeti minőségével, hanem a programmal van a probléma.
Egyetértek azzal, hogy ez a színház nagy – a mostani terv azonban tovább növelné a tömegét. Tovább növelnék a zsinórpadlást, ami most is elég nagy szerintem amit egy rendező meg akar csinálni, azt meg tudja csinálni. A zsinórpadlás növelése ráadásul kiheréli az épületet, megfosztja a kábeltetőtől, ami az ismert formát adta ki, ráadásul nagyobb lesz, még jobban bele fog állni a városképbe.
Ugyanez áll a déli oldalon a kamaraterem beépítésére. Az északi oldalon a lebontásra ítélt, aztán megmentett házsor miatt a Vasarely-murália tényleg nem kap elég teret, ha pedig a kamaraterem megépül a másik oldalon, ott is neki lesz szorítva a Posta épületsorának.
Ön szerint van olyan épület Győr belvárosában, amit viszont érdemes lenne elbontani? A vasútállomás tényleg sokak szerint elég csúnya…
Azzal vigyázzunk, hiszen az helyi védett épület, a szocreál korszak fontos és országosan jegyzett emléke, ráadásul az a korszak mára jobban elfogadott, mint a modern korszak.
A vasútállomás csak nagyon le van pattanva, és fel kellene szépen újítani.
Fordítsuk ezt meg: ne az legyen a kulcskérdés, hogy mit bontsunk le, hanem az, hogy ezekről a témákról egyáltalán beszéljünk. Ne az legyen, hogy a polgármester úr ötletel, a Hartmann Gergely meg azt mondja, hogy ne bontsunk le semmit, hanem ismerjük meg ezeket az épületeket és a jelentőségüket, és ez alapján döntsünk a sorsukról – ezért csináltam meg a Modern Győrt.
Szóba hoztam a Megyeházát: azt sem kellene lebontani, de ha már valahová parkot, új közteret szeretne a városvezetés, akkor a megyeháza előtti tér lenne arra legalkalmasabb – ahhoz el kéne bontani alóla a mélygarázst. De mindenképp érdemes lenne bevonni azt az épületet a városi vérkeringésbe: lehetnének kávézók az aljában, kilátó a tetején.
És ha már itt tartunk: van az Ivánka András által tervezett, 1968-ban megépül orvosi klubház a Zrínyi utcai kórház területén, ami a város legfiatalabb műemléke. Mióta a Zrínyi utcából kiköltözött a kórház, üresen áll, pusztul: mindenképpen meg kellene menteni, fel kellene újítani, és be kéne vonni a város vérkeringésébe.
