Építész: A győri színház lebontása „helyrehozhatatlan űrt ütne a városképben”

Pintér Bence 2020-04-16 13:57:00
A Modern Győr portál alapítója, Hartmann Gergely szerint nem jó ötlet a színház mostani épületének lebontása.

Váratlan helyen, egy Kisalföldnek adott interjú közepén dobta be múlt héten Győr polgármestere, Dézsi Csaba András azt a viszonylag radikális elképzelést, hogy felújítás helyett elbontanák a Győri Nemzeti Színház 1978-ban átadott belvárosi épületét. A színház helyén park és mélygarázs lehetne, a színház pedig az Árkád melletti területre költözhetne egyéb kulturális létesítményekkel együtt. Az oka ennek az, hogy Dézsi szerint a felújítás nem lenne elégséges energetikai szempontból, és egyébként sem lehet parkolni a színház körül.

Most az Építészfórum hasábjain

a győri építészet egyik igazi szakértője, a Modern Győr portál alapítója és szerkesztője, Hartmann Gergely fejtette ki a véleményét az ügyben.

Az épület eredeti céljáról Hartmann ezt írja: „Az új jövevény határozott céllal érkezett. Nem alkalmazkodni és igazodni jött, hanem ő akarta kifejezni a város új identitását. Egy kulturális, közigazgatási és ipari regionális központnak, amely gazdag hagyományának éppúgy tudatában volt, mint akkori gazdasági erejének. Új szimbólum akart lenni, nem mellesleg azáltal, hogy betöltötte azt a kulturális és társadalmi űrt, amit egy állandó kőszínház csaknem fél évszázados hiánya jelentett.”

A Modern Győr szerkesztője szerint „pont a színház épülete tűnik a győriek által leginkább elfogadott modern épületnek, sőt, ha bárki az országból ismer és értékel néhány vidéki modern épületet, akkor jó eséllyel köztük van a Győri Nemzeti Színház”, ami „a város-sziluett elengedhetetlen része”, és ami az 1945 utáni építészet egyik kulcsemléke – a cikkben aztán felidézi a színház építésének történetét, helyét a városban, építészeti jelentőségét a Modern Győr kotábbi posztja mentén.

A lebontás azért is problémás az építész szerint, mert „amennyiben reális lehetőségként megfontoljuk a bontást, azonnal kiderül, hogy messze nem csak magáról az épületről van szó. A színház bármennyire is szoborszerű, nem egy különálló szigetként, hanem a belváros komplex rekonstrukciójának szerves részeként épült meg”, ráadásul

„a színház az, ami a formai átmenete megadásával tompítja a házgyári beépítés és a egyemeletes történeti házak fájdalmas ütközését”, tehát ívelt teteje átmenetet képez a különféle magasságú épületek között.

A parkok sem hiányoznak szerinte a városból: „Győr belvárosának nem a zöldfelületek hiánya a legégetőbb problémája. Belsejéből bármerre elindulva percek alatt zöldben találhatjuk magunkat: vagy az egyik folyóparton, vagy a Radó Szigeten, a Bisinger és a Honvéd parkban, vagy a Batthyány téren. Ezek ráadásul rengeteg, ki nem aknázott lehetőséget rejtenek még magukban. A mélygarázs (amely felett park kevésbé, legfeljebb zöldtető képzelhető el), immár az ötödik lenne a belváros határán, és ez még a korábbiaknál is beljebb kerülne, nagy autóforgalmat generálva.”

„A színház mostani helye egyébként is rendkívül előnyösen megközelíthető: a város szívében, gyalogosan, biciklivel, megfelelő menetrend esetén buszokkal is könnyen elérhető, és legfeljebb 5–10 percnyi sétára van bármelyik, már megépült belvárosi parkolóháztól. Ráadásul mint nagy látogatottságot generáló kulturális központ, a belváros életére, az amúgy is a plázákkal küzdő helyi kereskedelemre és a szolgáltatásokra is nyilvánvalóan jó hatással van” – írja Hartmann. Az építészeti és egyéb megfontolásokon túl pedig ott van a kérdés, hogy egy bontás esetén hogy lehete megmenteni Victor Vasarely világszerte ismert alkotását, vagy a belső térben Szász Endre két részből álló, Hollóházán készült porcelánfestményét.

Hartmann a cikkben felemlegeti egyébként az Ifjúsági Ház 2016-os elbontását az előző városvezetés alatt, ahol a felújítás-újragondolás helyett szintén bontottak, parkolólemez épült a a szakma és a laikusok tiltakozásának dacára. Ennek kapcsán írja: „az elhamarkodottnak tűnő nyilatkozat ellenére sem tehetünk mást, mint bízunk abban, hogy a mostani városvezetés ennél átgondoltabb és koherensebb víziót alakít ki a város kulturális intézményeiről és építészeti örökségvédelméről”, ennek részeként pedig egyébként üdvözölné, ha a korábban elfogadott átépítési terveket átgondolná a város.

A színház elbontásának ötlete egyébként megosztó a városban: kiderült, hogy sokan tényleg nem szeretik az épületet, de sokan inkább ragaszkodnak hozzá: nem reprezentatív szavazásunkon 65 százalék mondta, hogy nem bontaná el az épületet, a színház jó helyen van ott, ahol van. A szavazók negyede elbontaná, és jónak tartja az Árkád melleti területet, 7 százalék pedig elbontaná ugyan az épületet, de ugyanazon a helyszínen építene új színházat.

Szólj hozzá!

Film készül Suzanne Collins új regényéből

Tovább bővül az Éhezők Viadala filmes univerzum. 

Rekordbírságot szabott ki Kövér László a Momentumra és kitiltotta képviselőiket a Parlamentből

Több mint 70 millió forintot kell fizetnie a füstgyertyázó politikusoknak.

Milyen szórólap méretek léteznek?

Egy szórólap mindig kiváló megoldást jelent arra, hogy népszerűsítsük a márkánkat. Persze nem mindegy, hogyan néz ki, milyen stílusban készül, de ami talán még fontosabb, hogy mekkora méretben készül el.

A győri Fidesszel egyeztetve került kiírásra a szavazás a marcalvárosi kiserdő további sorsáról

Online és papíron is lehetett voksolni, lassan megtudjuk mi lesz a terület sorsa. 

Schäfer András egyelőre még nem tulajdonosa a Haladás 1919 Labdarúgó Kft.-nek

Két hónapja született meg a döntés, hogy a válogatott labdarúgó tulajdonrészt vásárolhat, eddig azonban nem ment teljesen végbe a folyamat.

5 éve körözött férfit fogtak el Sárváron

Kábítószer-birtoklás, csalás, és lopás miatt is keresték.

80 éves férfi ütött el egy gyalogost a zebrán Szombathelyen

Az elgázolt áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.

Így jelenhetünk meg egyszerre sportosan és mégis elegánsan

Szuper hírünk van a divat elhivatott szerelmeseinek, mert most megmutatjuk, miért nem kell lemondani a kényelemről akkor sem, ha elegáns megjelenésre van szükség. Ennek a két világnak a találkozása pedig nem maradhat el megfelelő kiegészítő nélkül sem.

Garanciákat kér a szombathelyi önkormányzat az egyháztól a Derkovits iskola átadási hozzájárulásához

Ha minden szereplő úgy akarja, akkor a 2025/2026. tanévtől kezdődően a Szombathelyi Egyházmegye lesz az iskola fenntartója.

Brüsszelben díjazták Szombathely zöld jövő pályázatát

A projektben egyedüli magyar városként vett részt a vasi megyeszékhely. Az elismerés további pályázatokat nyitott ki. Jelenleg 3 millió eurót várnak az EU-tól.

Önkénteseket keresnek a szombathelyi Spartan Racere

Étkezés, póló és ingyenes regisztráció az önkéntesek jutalma.

Mikor lehet jó megoldás a visszlízing?

A lízingről valószínűleg már mindenki hallott általánosságban, azt azonban már kevesebben tudják, hogy milyen típusai, változatai érhetőek el a piacon. Az egyik leghatékonyabb például a visszlízing, ami pont akkor jöhet kapóra, ha a meglévő autónkból akarunk pénzt csinálni úgy, hogy az továbbra is nálunk marad.

Csökkenő árbevétellel és nyereséggel zárta a tavalyi évet a Rába Nyrt.

57 milliárd 74 millió forint volt a cég 2024-es árbevétele.

Új olajmezőt fedezett fel a Mol a Dunántúlon

A vizsgálatok alapján a Somogysámson-kőolajmezőn lévő kút napi 1200 hordó termelésre képes.

Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést vehetett át Bebes István, Körmend korábbi polgármestere

A város fejlődését szolgáló közéleti tevékenységét ismerték el.