Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el a véleményedet nekünk!
„Győrben az esti zápor ismét több helyen “árvizet” okozott. Az utóbbi 2 évben nem volt már hasonló, előtte rendszeresen! Vajon mi történt?!”
– tette fel a kérdést június 4-i Facebook-posztjában Dézsi Csaba András győri polgármester. (Fidesz-KDNP), azt is hozzáfűzve:
„Korán reggel egyeztettem a csatornák állapotának ügyében Pannonvíz Zrt. vezérigazgatójával, a vízelvezető lefolyó rácsok és az utak tisztán tartásáról a Győr-Szol Zrt vezérigazgatójával és az Útkezelő szervezet vezetőjével. Haladéktalan intézkedéseket kértem és az okok feltárását.”
Fotó: Hiba Anikó/Facebook
Valóban, mint arról mi is beszámoltunk, elég húzós történet alakult ki csapadékvízfronton Győrben. Pont ilyen helyzet valóban nem volt az elmúlt két évben, de kisebb mértékű, ám hasonló probléma viszont igen. Hogy a probléma továbbra is létezik, azt a városvezető sem tagadta: „Győrben is okozott problémát az esőzés, de kisebbet, mint tavaly ilyenkor, mivel az elmúlt egy évben jobban odafigyeltek a csatornák, elfolyók és árkok tisztítására. Ugyanakkor szerinte továbbra is problémát jelentenek az elmúlt évek beépítései, mivel a parkolást közterületen oldották meg a fejlesztők, ennek nyomán pedig sok helyen betemették a vízelvezető árkokat”
– mondta el 2021. július 12-i nyilatkozatában.
Az akkori helyzetnek magam is tanúja voltam, s meg is írtam, amikor 2021. július 11-én este fél nyolc után hazafelé sietve ez a látvány tárult a szemünk elé Adyvárosban a vásárcsarnok és a Tesco közötti téren. Először arra gondoltam, a városvezetés kedveskedik azzal a melegben kitikkadt győrieknek, hogy egy kis belső tavacskát, kacsaúsztatót hozott létre nekik. Vagy szökőkutat: szinte vártam, hogy feltörjenek a vízsugarak.
Utána rájöttem: nem az önkormányzat dolgozott itt, hanem a természet. S a csatorna volt az, amely nem bírt a ránk zúduló esővízzel. Ugyanis az akkori vihar olyan esővel érkezett, hogy Győrben egy nap alatt lezúdult a havi csapadékmennyiség.
Fotó: Papp László Tamás
Az itt kialakult helyzetet Juhász István korábbi önkormányzati képviselő is szóvá tette, a nekünk adott interjúban, mikor MSZP és a Párbeszéd jelöltje a Jobbik támogatásával indul a győri 2-es választókerület képviselőségéért az előválasztásokon. Az ellenzéki politikus elmondta: „Itt a Vásárcsarnok előtti téren a tavalyelőtti beruházásánál elhibáztak valamit. Két eset lehetséges: vagy a városüzemeltetésért felelős illetékesek hanyagul végzik a dolgukat és nem tartják rendesen karban a csatornát, vagy pedig az eleve nem megfelelő műszaki tartalmat nem javíttatta ki a szerződő féllel a megrendelő önkormányzat”
2021 nyarán csak kisebb problémát okozott az esőzés, amit Dézsi Csaba András a saját intézkedéseinek tulajdonított. Akkor viszont abból, hogy idén újra nagyobb lett a probléma, milyen következtetéseket vonjuk le?
Mi a dolga, illetve hol van a felelőssége itt a polgármesternek?
Már tavaly nyári véleménycikkemben arról írtam, hogy lelki szemeimmel máris Dézsi Csaba Andrást láttam, ahogy lapáttal a kezében duguláselhárításon szorgoskodik. Hisz ő maga nyilatkozta 2021 áprilisában:
Minden megnyilatkozásom egyúttal személyes példaadás, pláne, amikor vezetőként teszem. Azért megyek oda polgármesterként kitisztítani egy eldugult lefolyót, mert minden alkalommal példát akarok adni a személyes hitvallásomról, nevezetesen, hogy a munkának egyetlen titka van: csinálni kell!
Tavaly nyáron nem láttuk ott Dézsi Csaba Andrást, de őt ismerve simán kinézem belőle, hogy megjelenik, és dolgozni kezd a problémán, mondtam akkor, s azt sem gondolom kizártnak, hogy idén ezt teszi. Emellett 2021 júliusában feltettem egy kérdést: vajon az akkori (vagy az akkorinál nagyobb nagyobb közeljövőbeli) csatornadugulás után is távoznia kell-e a Pannon-Víz jelenlegi vezérigazgatójának? Úgy, ahogy a korábbinak.
Nos, a múlt évinél nagyobb dugulás bekövetkezett. S jól emlékszünk, hogy reagált egy ilyen helyzetre Dézsi Csaba András 2020 nyarán, pár hónappal a megválasztását követően:
„Égszakadás volt Győrben, ami arra jó volt, hogy világosan látható, milyen gyalázatos állapotban van és mennyire túlterhelt a városi csatornahálózat. Ezen is változtatni kell!”
– írta Dézsi akkor a Facebookon. Ennek érdekében azt ígérte, hogy „komolyan el fog beszélgetni” a csatorna- és úthálózatot fenntartó és üzemeltető, karbantartó cégek vezetőivel – nyilatkozta a polgármester 2020. július 22-én.
S hogy, hogy nem, 2020. augusztus 4-én váratlanul nyugdíjba vonult Tőke László, a Pannon-Víz vezérigazgatója. Önként (ha már szóltak, idézzük Hofi Gézát) de ezt szinte mindenki leváltásként értelmezte. Majd nem sokkal ezután Sági Géza GyőrSzol-vezérigazgató is távozott.
Az elmúlt két évben pedig újra és újra megtapasztalhattuk, hogy amennyiben nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretné, akkor a polgármester leváltásokkal, kirúgásokkal, személycserékkel reagál. E cikkben tekintettük át, hány embernek kellett távoznia az utóbbi években az önkormányzattól, illetve annak cégeitől, intézményeitől.
Én viszont ugyanazt gondolom erről, mint tavaly. Továbbra sem hiszem, hogy a csatornázásért, illetve a köztisztaságért felelős vállalatok csúcsvezetőinek leváltása volna a megoldás. Ahogy az is pótcselekvésnek tűnik, hogy egy százezres lélekszámú nagyváros első embere manufakturális módon, lapáttal a kézben pucolja a csatornát. S miként most nem követelem Rácz Attila István Pannon-Víz elnök-vezérigazgató fejét, úgy talán Tőke László de facto leváltása is látszatcselekvés volt.
Merthogy tudjuk, mi az oka a mind gyakoribb, özönvízszerű esőzéseknek, s ezt már tavaly is leírtam, kifejtettem.
Úgy hívják: globális felmelegedés.
Ideidézve múlt évi cikkemet: ennek lassításához a kibocsátást kellene csökkenteni, amiben viszont se az autógyárak paradicsomának tekinthető Magyarország, se a WC-re is autóval járó átlagpolgár nem igazán jeleskedik.
Fotó: Pixabay
A tüneti kezelés (nagyobb, modernebb csatornahálózat kiépítése, a jelenlegi infrastruktúra korszerűsítése) akadozásának illetve meghiúsulásának oka is közismert: a rezsicsökkentés, valamint az önkormányzatokat sújtó elvonások, megszorítások. A víz-, és csatornadíjak mesterségesen, politikai okokból való alacsonyan tartása oda vezetett, hogy a szolgáltatócégek nem tudnak a karbantartásra, felújításra, beruházásokra eleget költeni. Az államnak pedig (főleg az eszement 2022-es választási osztogatás után) nincs és nem is lesz pénze, hogy az évek óta lent tartott díj és a piaci ár közötti különbözetet újabb éveken, évtizedeken át garantáltan kipótolja.
Úgy csinálunk, mintha a tiszta víz csapból folyása, valamint a szennyvíz és csapadékvíz elvezetése valami örök időkig, alanyi jogon olcsón járó dolog lenne. Pedig nem az. S a klímaváltozás előrehaladtával egyre kevésbé lesz az. Hanem mind drágábbá válik, még ha a csekken olcsónak látszik is. Ez ellen kislapáttal küzdeni olyan, mintha - ismét Hofi Gézát citálva - pajszerral akarnánk betörni a világpiacra.
Dézsi Csaba András csapdában van. Kormánypárti politikusként még akkor sem mondhatná ki, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntarthatatlan, finanszírozhatatlan, ha lelke mélyén esetleg maga is így gondolná. Viszont a csatornahálózat felújítására, bővítésére sokmilliárdos összeg kellene, ami nyilvánvalóan nincs, illetve a következő években nem is lesz. Főleg azután, hogy a kormány az önkormányzatokat kilépteti a rezsivédelemből. (Ami önmagában a rezsicsökkentés kudarcának részbeni, közvetett beismerése.)
Információink szerint az idei győri költségvetés nem a legerősebb: a Borkai-érából maradt tartalékokat – amelyek Dézsi polgármester állításai ellenére nagyon is léteztek – a város az elmúlt két évben felélte, az idei adóbevételek pedig elmaradtak a várttól. Mindehhez hozzájön a tavaly év végén elfuserált gázszerződés – amely az egész országban csak nálunk vezetett szerződésbontáshoz –, illetve az átlagosan emelkedő rezsiárak.
Marad tehát a kislapátos pótcselekvés, a közvéleménynek címzett, médiának a szánt egyeztetések az önkormányzati cégekkel, valamint a rendszer kisebb, eseti ráfordításokkal való toldozása-foldozása - és az imádkozás, hogy egy következő, ennél is súlyosabb vihar ne okozzon igazi katasztrófát.
A fentebb linkelt egyeztetésen értesüléseink szerint olyan konkrét és drasztikus költségcsökkentő intézkedésekről volt szó, mint a győri önkormányzati cégek alá tartozó egyes intézmények, szolgáltató egységek bezárása. Ebben a helyzetben aligha lesz jelentős, rendszerszintű csatornafelújításokat lehetővé tévő pénzösszeg. Dézsi Csaba András mindenesetre egy következő, június 7-i posztjában, (lásd az ahhoz mellékelt fotót) azt állította: „Két emelet mélyen találtuk meg az egyik okát annak, hogy a csapadékvíz elvezetési kapacitás miért nem elegendő Győrben”
Fotó: Dézsi Csaba András Facebook-oldala
A kép remekül tanúskodik róla, milyen állapotban van a győri csapadékvíz-elvezetés. Hogy ez kinek a felelőssége, arról vitatkozhatunk, de hogy lesz-e pénz a kijavítására, az a fentiek tükrében egyre kétségesebb. S mivel a bejegyzésben vázolt helyzet a polgármester szerint is csak egyik oka a problémának, szkeptikusak vagyunk a tekintetben, mikorra lehet az összeset megszüntetni vagy legalább enyhíteni.
Címlapkép: Hiba Anikó/Facebook
