Sajtótájékoztatót tartott hétfőn Dézsi Csaba András győri polgármester, illetve a térség országgyűlési képviselői, Kara Ákos és Simon Róbert Balázs a Tatai úti csomópont fejlesztéséről, amely a mai nappal kezdődik meg, és 2022 őszén ér majd véget. A polgármester arról beszélt, hogy itt eredetileg is nagyobb forgalmat átengedni képes csomópontot kellett volna építeni, és most ki kell javítani a hibát.
Kara: Folyamatosan dolgozunk a települések csatornázásán
Mint arról beszámoltunk, a vasárnapi özönvízszerű esőzés több Győr környéki településen is problémákat okozott, például Győrújbaráton. Ennek kapcsán érdeklődtünk Kara Ákos országgyűlési képviselőnél (Fidesz), hogy hogy állnak a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos fejlesztések.
A képviselő elmondta: Győrújbarát mellett Écsen, Tápon, Nyúlon és más településeken is problémát okozott az esőzés.
Elmondta: az önkormányzatok feladata a csapadékvíz-elvezetés, és a kormány ebben segíti is az önkormányzatokat, több településen is indulnak most is fejlesztések. Győrújbaráton is lesz lehetőség most ilyenre, Bőnyben újabb ütem indul és Nyúlon is, de Bakonypéterden is megoldják az egyik terület csapadékvíz-elvezetését. Kara Ákos kiemelte, hogy ő ezekben a fejlesztésekben igyekszik együttműködni a településekkel, ma délután is egy ilyen megbeszélésen fog részt venni Nyúlon.
Dézsi a változtatási tilalomról: A kamara nem tudott jó alternatívát letenni az asztalra
Dézsi Csaba András polgármester a kérdéshez csatlakozva elmondta: Győrben is okozott problémát az esőzés, de kisebbett, mint tavaly ilyenkor, mivel az elmúlt egy évben jobban odafigyeltek a csatornák, elfolyók és árkok tisztítására. Ugyanakkor szerinte továbbra is problémát jelentenek az elmúlt évek beépítései, mivel a parkolást közterületen oldották meg a fejlesztők, ennek nyomán pedig sok helyen betemették a vízelvezető árkokat. Megemlítette, hogy például ezért hozták az egész városra kiterjedő változtatási tilalmat.
Mivel ezzel kapcsolatban – a polgármester által most meg is erősített – információink szerint a kormányhivatal már lépett, és az intézkedésről a Kúria fog dönteni, ezért rákérdeztünk, mi lesz akkor, ha a bíróság elkaszálja a változtatási tilalmat. Dézsi polgármester szerint az sem gond, mivel a cél az volt, hogy a potenciálisan felelőtlen építkezéseknek megálljt parancsoljanak, közben pedig a kamarával dolgozik a városháza azon, hogy egy olyan szabályzatot készítsenek, amely megfelel a lakóknak és a beruházóknak is.
A polgármester szerint a kamara az elmúlt hetekben-hónapokban nem tudott olyan tervezetet letenni az asztalra, ami megoldotta volna ezt a problémát.
Értesüléseink szerint azonban ennél bonyolultabb a dolog, mivel a kamarához már alapvetően sem „fordult” a polgármester, hanem úgy hívták tárgyalni, miután meglepetésként érte őket a hatalmas építési iparágat gyakorlatilag lebénító rendelet. Ezután a kamara több megoldási ötletet is felvázolt, azonban nehézkesen kommunikálnak a városházával, ahonnan akár hetekig sem kaptak választ.
A polgármester sem tudja, miért ilyen drága a Radó-szigeti csónakház tervezése
Rákérdeztünk a polgármesternél arra is, hogy miért kerül 67,5 millió forintba a Radó-szigeti csónakház tervezése – amelyet ráadásul kész tervekkel vásárolt az önkormányzat. Ez az összeg azért is tűnik kirívóan magasnak, mert ugyanez a cég – az Artenim Kft. – korábban a szintén műemlék Bezerédj-kastély felújítását 10 millió forintét tervezte meg.
A polgármester elmondta: a tervezőket pályázaton választották ki, valószínűleg ez volt a legkedvezőbb ajánlat.
Nem csak a csónakház felújításáról van szó a polgármester szerint. Mivel az épület a vízpart szélén van, ezért meg kell erősíteni a partszakaszt, de más épületek építése talán nincs benne. Hozzátette: nincs tisztában azzal, hogy ez az ügy hogy áll, mivel a kormányhivatallal vitáznak azon, hogy az eredeti tornyot ráépítheti-e a város a csónakházra. Azt a polgármester is elismerte, hogy a Bezerédj-kastélyhoz képest drága a tervezés.
