Sok más körzettel ellentétben Győrben még van tétje az ellenzéki előválasztásnak, hiszen több párt több jelöltje versenyez majd egymással a helyi előválasztók felhatalmazásáért mind a két körzetben. A győri kettes körzetben (Győr délnyugati része és az ebben az irányban fekvő települések) is így van ez, pedig sokak szerint itt biztos Fidesz-győzelem várható jövőre. Az Ugytudjuk segíteni akarja a győri előválasztók döntését, ezért szeretnénk alaposan bemutatni a jelölteket: első körben egy interjúsorozattal. A 2-es körzetben elsőként Balla Jenő független, civil önkormányzati képviselő válaszolt kérdéseinkre, majd Németh Eszter úszásoktató, ellenzéki aktivistát, a Civil Bázis tagját kérdeztük. Most pedig az MSZP korábbi önkormányzati képviselője, Juhász István válaszolt a kérdéseinkre.
A győri 2-es körzetet az ellenzék szempontjából nyerhetetlennek mondják. Jelöltként mit tud tenni azért, hogy mégis nyerhető legyen? Mi az, ami nyerhetővé tenné?
Ez a körzet két korábbi körzet összevonásával jött létre a jelenlegi rendszer által megalkotott választási törvénynek köszönhetően.Többségében a régi Győr 1-es körzet maradványaiból és a Győr 3-as egyik részéből állt össze. Adyváros délre eső fele, Marcalváros I-nek a nagyobbik része tartozik a 2--es körzethez, valamint Ménfőcsanak és Gyirmót.
És 32 kistelepülés, köztük Gönyű, Nagyszentjános, Bőny, Mezőörs, Pér, Tápszentmiklós, Győrság és Töltéstava. Illetve egyebek között Pannonhalma, Sokorópátka, Écs, Nyúl, Győrújbarát, és a bakonyaljai települések Veszprémvarsánytól egészen Bakonyszentlászlóig és Fenyőfőig, És való igaz, hogy itt a mostani kormánypárt többször győzött, mint a baloldali vagy liberális pártok.
Mikor volt itt utoljára baloldali győztes?
Egyéni körzetben egyszer győztünk Győr 1-ben, 1994-ben, amikor az MSZP országosan is abszolút többséget szerzett, a Győr 3-asban pedig Balogh József szocialista polgármester volt az országgyűlési képviselőnk utoljára egyéniben 2006-tól 2010-ig.
Mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék, azon belül a baloldal itt kevésbé esélyes?
Erre a körzetre azt szokták mondani, hasonlóképpen, mint a csornaira, hogy egy konzervatív értékeket valló terület, bár a történelem során, még a Horthy-korszakban is volt szociáldemokrata országgyűlési képviselője Győrnek és környékének.
Fotó: Papp László Tamás
Mennyivel másabb itt kampányolni?
Két teljesen eltérő szegmense van a választókerületnek. Az egyik Győr és a hozzá legközelebb eső települések, amelyek egészen városias jellegűvé váltak az elmúlt években. Itt a támogatottságunk az országos átlagnál nem rosszabb.
A falusiasabb jellegű területeken viszont egész más a helyzet. Ezeken a kistelepüléseken nemigen van helyi független vagy ellenzéki újság, civil szervezet, így az emberek jelentős része direkt formában csak a kormányzati propagandával találkozik, az ott szajkózott híreket látja napi szinten.
Tapasztalt olyat, hogy ezeken a településeken az emberek félnek szóba állni egy ellenzéki jelölttel? Hogy még akkor sem mernek elmenni egy helyi ellenzéki rendezvényre, gyűlésre, ha a kormányváltással rokonszenveznek?
Kisebb közösségben, ahol mindenki ismer mindenkit, sokkal nehezebben nyilatkozik az ember a saját politikai, világnézeti szimpátiájáról, főleg akkor, ha úgy érzi, emiatt negatív megkülönböztetés, retorzió érheti.
Többen elmondták nekem, hogy például azért nem vállalnak már ellenzéki színekben tagságot az ottani szavazókör szavazatszámláló bizottságában, mert a korábbi választások után emiatt a családjuk egyes tagjait különböző vegzálások, inzultusok érték, hátrányba kerültek a munkahelyükön.
Egy kistelepülési lakókörnyezetben az ilyen közéleti szerepvállalást jobban megjegyzik, számon tartják, és esetleg másképp ítélik meg, mint egy nagyobb közösségben, ahol nem figyelnek annyira egymásra az emberek.
Egy nagyváros ebből a szempontból sokkal nyitottabb.
A városi levegő szabaddá tesz?
Én úgy mondanám, hogy valamivel szabadabbá. Mert azért a városiasabb övezetekben is tapasztaltuk az aláírásgyűjtésnél, hogy olyanok sem merték aláírni a jelöltajánló ívet, akik ránk akarnak szavazni. Félnek, hogy rákerülnek valamilyen feketelistára és akkor mi lesz a hozzátartozóikkal.
Kezdjük a választókerület urbanizáltabb, Győrhöz tartozó vagy ahhoz közeli részével. Ha képviselőnek választanák, mi lenne itt a legsürgősebb probléma, aminek a megoldására javaslatot tenne a parlamentnek, illetve a kormánynak?
Ha Győrből családi házas környezetbe kívánnak költözni az emberek, akkor többnyire ide, a választókerület ezen részébe mennek. Itt komoly lélekszám-növekedés volt. Ami generált egy csomó problémát, ezért javítani kell az élhetőségén ennek a választókörzetnek.
A közlekedés az egyik neuralgikus pont, mert ma már egyre többször lehet találkozni azzal, hogy a csúcsidőben dugók vannak Erre a megoldás két dolog lehet.
Az egyik egy eltolt munkarend valamint iskolakezdés, a másik pedig, hogy a közösségi közlekedésbe egy felújítást követően bevonjuk a régi vasúti infrastruktúrát. Ez a Győr Bakonyszentlászló vasútvonal, amely a Bakony legszebb pontjain megy át. De ugyanígy a Győr-Pápa-Celldömölk vasútvonal több évtizede tervezett villamosítása és felújítása is ezt a célt szolgálná.
Mindkét vonalnál szükségesek lennének a mai kor színvonalának megfelelő megállók, továbbá új megállóhelyek is ahhoz, hogy a közösségi közlekedés igazi alternatívája lehessen az autós közlekedésnek.
S mik lennének azok az intézkedések, amelyek a választókerület távolabbi, falusiasabb részén volnának indokoltak?
Meg kell csinálni a települések vízelvezetési terveit. Mert a hirtelen jött nagy záporok, zivatarok, esőzések mind arra ösztönzik a lakóközösségeket, a földek tulajdonosait, hogy egységes megoldással valósítsák meg ezt. Olyan nagy vízmennyiség esik le főleg nyaranta, hogy lényegében egy nap alatt lehet akár 12 centi csapadék.
Ennek a kezelése egy közös vízelvezetési rendszer nélkül nem lehetséges. Ahogy a szántóföldek, termőterületek megvédése sem. Az éghajlatváltozásnak megfelelő növényi kultúrák telepítésére volna szükség. A régebben kiirtott erdőterületeket vissza kell fásítani, így talán a felmelegedés hatásait egy kicsit vissza lehet fogni.
El tud képzelni olyan helyzetet, amelyben visszalép?
Egyelőre nincs semmi ilyen szándék és kezdeményezés sem.
Szóba került, hogy ez a választókerület inkább jobbos vagy konzervatív értékrendet valló. A szintén inkább jobboldali vagy konzervatív értékrendet valló Jobbik az 1-es körzetben a DK-t támogatja. A 2-es-ben mi a helyzet?
A Jobbik a 2-es körzetben engem támogat.
Mivel lehet itt egy baloldali jelöltnek megszólítani ezeket a jobboldali embereket? Nem is feltétlenül a jobbikosokat, hanem úgy általában ezt a réteget.
Nyitottsággal kell ebbe a dologba bekapcsolódni.
Szerintem rengeteg ügy van, amiről egy jobboldali emberrel teljesen ugyanazt gondoljuk, csak esetleg ő azt hiszi, hogy én teljesen másképp állok hozzá, pedig nem. Problémamegoldóként szeretnék fellépni a körzetnek a különböző gondjainál.
A jobboldali érzelmű lakók is ugyanúgy igénylik, hogy legyen meg Győr-Ménfőcsanak körzetében a Hegyalja úti vízelvezetés. Mert 2013-ban volt annak az útnak az átadása és azóta nem került rendezésre. Valószínűleg abban is egyetértünk egy jobbikos szavazóval, illetve általában a jobboldali emberekkel, hogy a pannonhalmi borvidék fejlesztése alapvető cél.
Az előválasztáson nyilván vannak más jelöltek, de a közös ellenfél Kara Ákos. Hogyan tudná értékelni a munkáját? A Fidesz általános, országos színtű bírálatán túl mi az, ami miatt őt le kell győzni? Amit egyéni képviselőként rosszul tett, vagy elmulasztott?
A választókerületben az útfelújításokat tartja Kara Ákos az egyik legnagyobb fegyverténynek. Én viszont azt kérdem: miért lett keskenyebb a felújított útfelület, mint az előző? Például a 82-es út bevezető szakaszán, ahol megújult az útpálya, ott keskenyebbé vált 30-40 centivel, mint előzőleg volt. Bizonyos pontokon kézzelfoghatóan látszik, hogy 30-40 centiket tüntettek el az út szélességéből.
Ezt mivel indokolták?
Semmivel. Ahogy azt sem, hogy az egyes közúti beruházásoknál a vízelvezetés nem készül el az útfelület felújítása mellett, azzal egyidőben. Ami közlekedési problémákat okoz, mivel egy nagyobb esőnél a víz elmossa az útszéleket.
Ezek a részemről több figyelmet kapnának, ha én leszek a körzet országgyűlési képviselője. Emellett záportározókkal kell megoldani a csapadék összegyűjtését, amit aztán később a száraz időszakokban mezőgazdasági öntözésre lehet használni.
Nagyobb hangsúlyt fektetnék rá, hogy közműszolgáltatások - áram, internet, gáz, víz, szennyvíz - kiépítése ezeken a településeken is teljes körűen befejeződjön, s ezek ugyanolyan minőségben elérhetőek legyenek, mint Győrben. A Pannon-Víz Zrt. által üzemeltetett szennyvízhálózattal például folyamatosan vannak műszaki jellegű problémák.
Ebben a körzetben is nagyon hátrányosan érinti az önkormányzati tulajdonú vízműcéget a közműadónak nevezett elvonás, hogy fizetnie kell a földben lévő vízvezeték és csatornavezeték után. És ezt az összeget nem tudja máshonnan elvenni, csak úgy, hogy a felújításra szánt hányadot csökkenti.
Fotó: Papp László Tamás
Győrben az esőzések miatt itt kinn az, MSZP-székház előtti téren a lehulló esőből egész kis tavacska képződött, mert nem folyt le a csatornába, amiről írtunk is. Ezeken a településeken ez ugyanúgy probléma?
Igen, bár a kisebb vidéki települések annyival szerencsésebbek, hogy nincs együtt a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése, hanem árkokkal oldják meg a csapadék-elvezetést. Itt Győrben, illetve a városiasabb környékbeli településeken viszont ez nehezebb ügy, mert egyben van a kettő.
Itt a Vásárcsarnok előtti téren a tavalyelőtti beruházásánál elhibáztak valamit. Két eset lehetséges: vagy a városüzemeltetésért felelős illetékesek hanyagul végzik a dolgukat és nem tartják rendesen karban a csatornát, vagy pedig az eleve nem megfelelő műszaki tartalmat nem javíttatta ki a szerződő féllel a megrendelő önkormányzat.
Milyen ügy volna még, amit fontosnak tart?
Nagy szívfájdalmam, hogy milyen állapotban van a győri vasútállomás. Már három éve nincs egy rendes, kulturált váróterem, hanem csak a szeles, huzatos folyosókon lehet leülni a peronokon kívül, mert elvették a várótermet, hogy kormányablakot csináljanak belőle.
Ugyanilyen nagy problémának tartom azt, hogy a XXI. század első negyedének a végén nincs akadálymentes kijutás a peronokra. Pedig nagyon minimális beruházással ez is kivitelezhető volna.
Hogyan?
Annak idején, a vasútállomással együtt megépítettek három alagutat a sínek alatt, amelyeket nemcsak lépcsők, de liftek is összekötöttek a felszíni kijáratokkal. Ezek a liftek most is léteznek, csak nem működnek. Az akadálymentesítést ezen keresztül lehetne megoldani. Ott vannak máig a liftszekrények, a liftházak a peronok Baross-híd felé néző végén.
A kerekesszékkel, babakocsival, nagyobb csomaggal közlekedőknek az életét megkönnyítené, ha ezeket a lifteket újra üzembe helyeznék. Annak a töredékéért meg lehetne csinálni, mint amennyibe a vasút alatt kiépítendő új aluljárónak az építése kerül. Merthogy ez kész van. A vasbeton szerkezet jól láthatóan nem ázik be, egy korszerűsítést kell csupán rátenni.
És innentől kezdve a költségek alig negyedéből vagy még kevesebből összejönne.
Az 1-es választókerület előválasztási jelöltjeivel készített interjúkban újra és újra visszatért a Simon Róbert Balázs fideszes képviselő és a polgármester, Dézsi Csaba András közötti legendásan rossz viszony. Kara Ákosnak milyen a viszonya a fideszes városvezetéssel? Jobb vagy rosszabb?
Keveset lehet biztosan tudni ezekről a dolgokról. Annyira nyilvánvaló konfliktusok talán nincsenek, mint Simon Róbert Balázs és Dézsi Csaba András között. De ez csak találgatás.
Ön személyesen mennyire kötődik ehhez a választókerülethez?
Az elmúlt harminc év során hol hivatásszerűen, hol civilként folyamatosan a régi 3-as országgyűlési körzetnek az életét figyeltem, illetve az ott meglévő problémáknak az előásásával, megoldásával foglalkoztam. A rendszerváltást követően az MSZP győri irodavezetőjeként dolgoztam majd tíz évig. Ezt követően a város közszolgáltató cégénél, a Győr-Szol jogelődjénél voltam öt évig különböző beosztásokban, a művezetőtől a humán ügyintézőig.
A hulladékszállítás volt az egyik fő területem, illetve a parkolás-üzemeltetés művezetői feladatait láttam el. Ezeket a folyamatokat belülről láttam. Amikor elkezdték kiépíteni a 112 települést felölelő hulladékgazdálkodási rendszert, az pont abban az időszakban volt, amikor én ennek a cégnek a munkatársa voltam és emellett üzemi tanácstag is. A másik terület , ahol tizenöt évet dolgoztam, az pedig az oktatás területe. A kollégiumi nevelőtanártól a programszervezőig sokféle pozíciót betöltöttem, jelenleg iskolaőrként dolgozom.
Ha ezekre a területekre, ahol dolgozott, rátekint, hogy az eltelt több mint egy évtizedben milyen folyamatok történtek ott, akkor mi az, amit itt megváltoztatna, ha kormánypárti politikus lenne 2022 után?
Az egyik leghátrányosabb területté vált az elmúlt időszakban az oktatás, ahol Győr elveszítette saját intézményeit. Az épületek tulajdonosa ugyan az önkormányzat maradt, sőt, befizet éves szinten oktatási célokra több milliárd forintot egy állami alapba, de az iskolák üzemeltetésébe beleszólási lehetősége nincs. Véleményem szerint az iskolaépületek folyamatos karbantartását nem megfelelően végzi a győri tankerület és a Szakképzési Centrum.
Mert nem kapják meg az államtól azokat az összegeket, amiket a várostól elvesznek, ezeknek az összegeknek csak körülbelül a tizedét fordítják erre. Ugyanaz a probléma itt is, ami a hulladékszállításnál: hogy központosították, államosították, és mind a két területen arra panaszkodnak, akik benne vannak, hogy a pénz visszaosztása, a pénzek helyi újraelosztása nem megfelelően történik.
Kormányváltás után az a cél, hogy azok a nagyobb önkormányzatok, akik fent tudják tartani az oktatási intézményeiket, visszakaphassák és üzemeltethessék azokat.
Mi még az a közintézmény, aminek a működése hasonlóképp problémás, és javításra szorul?
Ilyen a tűzoltás. Amíg városi tűzoltóság működött Győrben, addig több tűzoltóautó volt, amelyik innen indult és végezte a feladatát mint jelenleg. A járműpark egy részét kihelyezték Pannonhalmára, de ezáltal a győri hivatásos tűzoltóság kapacitása csökkent egy gyorsbeavatkozót pedig elvittek Mosonmagyaróvárra. A pannonhalmi tűzoltókapacitás erősítése remek dolog, de nem úgy kellene, hogy ez a győri kapacitás rovására megy.
Ezen az előválasztáson ugye nem csak képviselőjelöltekre, hanem miniszterelnök-jelöltekre is szavaznak. Mi az, ami a Karácsony Gergelyt jobbá teszi a többi miniszterelnök-jelöltnél? Miért voksoljon rá egy bizonytalan, egy független, egy, a pártokhoz nem annyira kötődő, vagy akár egy Fideszből kiábrándult választó?
Karácsony Gergely egy integratív személyiség, aki próbál a különböző gondolatvilággal, háttérrel rendelkező emberek esetében egy olyan közös együttgondolkodást, együttműködést, együttélést létrehozni, amelyben ne legyen szitokszó, ha valaki tőlünk eltérő világnézetű. Egy Karácsony Gergely vezette kormány a fiatalok első lakhatásához is próbál majd forrásokat teremteni.
Felpörgetjük a bérlakások építését, ifjúsági garzonokat hozunk létre, és ott kezdhetnek el gyűjtögetni a fiatalok, ott élhetik első önálló éveiket, és később pedig onnan léphetnek tovább. Kellene bérlakásokat biztosítani a nyugdíjasotthoni típusú elhelyezésre is, mert azok az összegek, amelyekért ma nyugdíjasházba be lehet jutni, sokak számára megfizethetetlenek.
Egyre több embernek okoz problémát, hogy el kell dönteni, dolgozik vagy a család idősebb tagjait támogatja.
Említette, hogy pont erre a kerületre, az ilyen típusú körzetekre jellemző hogy kevésbé szívesen vállal valaki itt számlálóbizottsági tagságot. De hogy lehet akkor a választási csalásnak elejét venni így, hogy ez már a kezdeteknél ennyire nehezített pálya?
A 2019-es önkormányzati választás közös ellenzéki polgármester-jelöltje, Glázer Tímea nyíltan ki is mondta egy nekünk adott interjúban, hogy azon a választáson valamiféle csalás vagy visszaélés történt. Hogyan lehet ezt megelőzni?
Az ellenzéknek az a célja, hogy a lehető legtöbb embert kérjük fel ezekre a szavazóköri feladatokra. Ezt az interjút is megragadnám arra, hogy aki úgy érzi: a választások tisztasága érdekében egy egész napot, hajnali 5-től este 22 óráig szívesen bevállal, jelentkezzen nyugodtan nálunk. Az előző választások idején kétszer is volt módomban koordinálni a szavazóköri delegáltaknak a városi szintű jelölését, akkor Győrben elég szép sikereket tudtunk elérni e téren.
Bízom benne, hogy vidéken is előre tudunk ebben lépni, megtaláljuk azokat a kontrollszemélyiségeket, akik rááldozzák azt az egy vasárnapjukat erre. Az alternatív szavazatösszesítő rendszerünk továbbra is működik, tehát a szavazóköri biztosaink által a megadott számokat össze tudjuk hasonlítani a hivatalosan közzétett adatokkal.
