Mint arról beszámoltunk: elkészült Győr Településfejlesztési Terve, amelyet a publikum még április 30-ig véleményezhet. Ez a terv nyilván nem azt jelenti, hogy az itt szereplő összes dolog meg fog valósulni a következő tíz évben, egy ilyen dokumentum leginkább arról szól, hogy milyen fejlesztési irányokban gondolkodik egyáltalán a város, milyen irányban készít akár konkrét terveket.
Az álmokat, terveket, elképzeléseket aztán nyilván hozzá kell faragni a valósághoz: lesz projekt, ami elvérzik, lesz olyan, ami évtizedekig talonban marad, hogy később megvalósuljon, és persze lesz olyan is, ami elkészül – vagy úgy, ahogy elképzelték, vagy máshogy. Ennyi felvezető után vágjunk is tehát bele: milyen jövőt képzel el Győrnek a mostani városvezetés?
A terv első körben öt kiemelt akcióterületet jelöl meg, ezek közül a belvárosi főleg kulturális intézményekre koncentrál. Vizsgáljuk meg ebben a cikkben azt, hogy mit tervez a városvezetés a belvárosba és környékére!
Érdemes ezeket a kiemelt területeket kicsit közelebbről is megnézni. A Belváros-Városrétet felölelő „Centrum” akcióterület legnagyobb tervezett fejlesztései azon Dézsi Csaba András polgármester által megálmodott kulturális negyed fejlesztései, amelynek megvalósítása 600 milliárd forintba (!) kerülne, és amelyről már kormányzati szinten is azt mondták, hogy túl grandiózus.
A terv városréti fele (új színház, bábszínház, ifjúsági csarnok, stb.) tehát jó eséllyel nem fog megvalósulni, bár a tervezésre már költött pénzt a város, eközben azonban a tervben nem szerepel semmi arról, hogy mi legyen a Győr Nemzeti Színház meglévő, felújításra szoruló épületével.
A belvárosi részben a tervben szerepelnek már elvileg megvalósulás alatt álló dolgok (Radó-szigeti csónakház felújítása, városháza felújítása), de ide került a múzeumi épületek felújítása – a 2014-ben elhagyott főépület, az Apátúr-ház felújítása nem szerepel a tervekben –, csak úgy, mint a Rákosfalvy Zoltán cégével együtt megvásárolt Bécsi kapu téri ingatlan felújítása. De a polgármester olyan álmai is helyet kaptak, mint a börtön elköltöztetésével annak helyén nyíló „Ifjúsági Börtönhotel”, vagy a Baross úton nyitandó zenei inkubátorház – amennyire tudjuk, mindkét projekt már tavaly év közben elhasalt.
De szó van a vízi infrastruktúra fejlesztéséről (lagúna és kikötő a romantikus oldalon, új szennyvízátemelő és „uszadék- és üledékfogó és szénhidrogén-leválasztó műtárgy K-Ny-i tengely környezetében” a praktikuson), a kerékpáros közlekedés fejlesztéséről, valamint az intermodális csomópontról, avagy a vidéki pályaudvar és a vasútállomás évtizedek óta tervezett-elképzelt összeolvasztásáról is.
Van szó aztán a nagy tervek mellett kisebbekről, például utak és járdák felújításáról, a belvárosi csatornahálózat problémáinak kezeléséről, vagy például a Bisinger sétány felújításáról, na és persze parkolásról is:
a terv egy Pálffy utca alatti mélygarázs építésével számolt, tehát a Batthyány tér északi oldalán, valamint a megyeháza és a színház alatti mélygarázsokat is bővítenék, de szerepel a tervben egy ilyen tétel is: „Czuczor u-Árpád út-Szent István út mélygarázs kialakítása”.
A Pálffy utcánál maradva tervben van még az itteni rendelő felújítása is; és ami kicsit kevésbé jól megfogható: a vízpartok integrálása a város életébe, valamint a zöldfelületek fejlesztése, bővítése a belvárosban.
Ide sorolhatjuk aztán még teljes egészében a „Győr Észak”-akcióterületet is (40. oldal), ami gyakorlatilag az egyetem már folyamatban lévő és várható fejlesztéseit gyűjti csokorba – hogy ezek közül pontosan mihez és milyen mértékben van köze a városnak, azt nem lehet tudni. Ezek a fejelsztések szinte mind a belvárosban, Észak-Nádorvárosban illetve Révfaluban és Szigetben valósulnak meg.
Következő cikkünkben megvizsgáljuk, mire koncentrál a város a centrumon kívül.
