Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Amennyiben válaszcikket írnál, írj levelet erre a címre!
Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere tavaly májusban, megválasztása után pár hónappal kezdett harcba az építkezési vállalkozókkal: a főépítész leváltása mellett akkor a város négy területére rendelt el váloztatási tilalmat. Azt mondta akkor, hogy miközben az építők profitot termeltek, a polgármester szerint nem jutott hely a közösségi célú területeknek, intézményeknek, zöldterületeknek. Ennek a korszaknak vége van Győrben – mondta, majd természetrablásnak is nevezte a sajtótájékoztatón a korábbi időszakot.
Idén májusban aztán szintet lépett a polgármester, és a város egész területére változtatási tilalmat rendelt el,
az indoklás szerint azért, mert így biztosan minden egyes projektről egyeztetni kell a városházával. A másik oka a döntésnek az lehetett, hogy a polgármester a város egyik legnagyobb problémájának a parkolási gondokat tekinti, az új, országos szabályozás szerint azonban lakásonként csak egy parkoló megépítését követelhetik meg az építtetőktől. A változtatási tilalom miatt azonban külön megállapodást kell kötni a várossal, ennek keretében pedig már ki lehet járni a lakásonként két parkolót, ami a polgármester eredeti célja volt.
Más kérdés, hogy a húzás jó eséllyel alkotmányellenesnek minősülhet, hiszen a változtatási tilalmat nem ilyen okokból és nem így lehet használni. Az pedig megint másik kérdés, hogy a változtatási tilalom nem csak a nagy társasházprojekteket lehetetleníti el, de akármilyen értéknövelő beruházást, így a panelprogramot, az energetikai korszerűsítéseket, vagy a 3+3 milliós felújításokat is.
Az intézkedés a közösségi médiás aktivitás alapján ennek ellenére népszerű a társasházas vonalra koncentráló győriek körében, akik a Borkai-érában azt érzékelték, hogy sorra-másra épülnek be addig parlagon álló telkek korábban csendes környékeken gyakran elég nagy társasházi projektekkel, amelyek nyilván növelik a forgalmat, fokozzák a parkolási gondokat és nem egyszer utcaképidegenek is voltak.
Kevésbé népszerű az intézkedés a kormányhivatal környékén, az iparkamaránál, illetve az építési vállalkozóknál. A kormányhivatalnak nyilván azt kötelessége sérelmezni, hogy Dézsi polgármester a továbbra is alkalmazott Csörgits Lajos korábbi aljegyző jogi ügyeskedését felhasználva (ismét) megkerüli a kormány döntését. A kormánynak nyilván az a célja, hogy felpörgesse az építőipart, ehhez pedig nem átall folyamatosan további jogköröket elvonni az önkormányzatoktól.
Az építési vállalkozók mondandója azonban érdekesebb, és a győriek számára is megfontolandóbb érveket hoz a beszélgetésbe.
Évi százmilliárd forintos üzletre húzzák rá a rolót
Több, a győri építőiparra ilyen vagy olyan formában rálátó szereplővel beszélgettünk az elmúlt hónapokban, akik mind elismerik, hogy történtek a városban szerencsétlen beépítések. Rámutattak azonban arra is, hogy az elmúlt évtizedben felépült társasházi projektek között szerintük azért nem ezek vannak többségben.
Ami nagyobb probléma, hogy a változtatási tilalom bevezetésével Dézsi polgármester egyik napról a másikra ráhúzta a rolót nem csak a felelőtlen építkezésekre, de az egész, elég elég sok pénzt megmozgató iparágra.
Úgy értesültünk, hogy az iparkamara becslése szerint összességében legalább évi 100 milliárd forint termelési érték fűződik a lakásépítésekhez a városban, ha beleszámoljuk nem csak magukat az építési vállalkozókat, de az építőanyag-kereskedőket, darusokat, építkezéseken dolgozó kisvállalkozásokat – olyan cégeket, amelyek mind a városban fizetik az iparűzési adót.
Persze a polgármester járt azóta a kamarában, és úgy tudjuk, hogy a két fél azóta is dolgozik egy minden szereplő szempontjait érvényesítő megállapodás kidolgozásán, ennek ellenére többen is úgy fogalmaztak, hogy a polgármester „ledobta az atombombát”.
Fontos látni: a város szempontjából nézve nem feltétlenül az a probléma, mert ezek a vállalkozások most munka nélkül maradnának, hanem azért is, mert a cégek máshol kezdik keresni a lehetőségeket: például a Győr környéki településeken, ahol nem hogy akadályozni próbálják az építkezéseket, hanem kifejezetten bátorítják őket, gyakran olyan területeken, amelyek névleg ugyan az adott településhez tartoznak, a gyakorlatban azonban Győr integráns részei. Gondoljunk csak a hivatalosan Vámosszabadihoz tartozó, valójában Kisbácsához és Sáráshoz simuló szitásdombi lakóparkra, vagy a Győrújbaráthoz tartozó Százszorszép lakóparkra, amit Ménfőcsanak részének is tekinthetünk.
De még ha nem is közvetlenül Győr területe mellett épülnek fel ezek a lakóparkok, az agglomeráció akkor is folyamatosan nő, ami cserébe növeli a győri, illetve Győrbe bevezető utak forgalmát, terheli a város parkolási és egyéb infrastruktúráját, amire Győr polgármesterének már semmi ráhatása nincs. Magyarul a változtatási tilalommal lejjebb tekert építkezések valójában nem igazán csökkentik hosszú távon a város infrastruktújának terhelését, sőt mi több.
Változtatási tilalom: a tökéletes populista blöff?
Többféleképpen is értelmezhetjük mindezek fényében a Dézsi-Csörgits féle hadműveletet. Az egyik értelmezés Jenei Ferencé, az LMP győri képviselőjelöltjéé, aki támogatólag lépett fel a polgármester ötlete mellett – első sorban azért, mert szerinte ez a kétségbeesettnek tűnő megoldás azt jelzi, hogy milyen kevés valódi eszköz maradt tíz év Fidesz-uralom után az önkormányzatok kezében. „Elkeserítő, hogy manapság ilyen trükközésekre van szükség ahhoz, hogy a győriek választott képviselőinek is legyen szava a várost érintő ügyekben” – írta Jenei Ferenc.
Ebben az értelmezésben sok igazság van, hiszen mint arról mi is folyamatosan beszámolunk: legyen egy önkormányzat akár kormánypárti, akár ellenzéki, a kormány folyamatosan csökketni a mozgásterüket, vonja el a pénzüket, szól bele abba, hogy mit és hogyan csinálhatnak. Balogh József volt polgármester korábban lapunknak úgy fogalmazott, hogy szerinte a hetvenes-nyolcvanas években a helyi hatóságoknak sokkal nagyobb önállósága volt, mint jelenleg.
Más szempontból viszont látnunk kell: a polgármester megcsinálta a tökéletes politikai blöfföt. Hiszen láthatóan a győrieknek van egy problémaként érzékelt ügye (az elszabadult társasházépítések), amit a polgármester egy könnyen értelmezhető, jól propagandásítható megoldással megkísérel lezárni.
Hogy ez jó eséllyel nem jár majd sikerrel, és ezt már a bejelentéskor is lehetett tudni? Sebaj! Akkor el lehet mondani, hogy a polgármester ugyan meg akarta oldani az ügyet, de nála magasabb erők megakadályozták ebben.
Erre mondják azt, hogy Dézsi polgármesternek ez win-win. Jóval egyszerűbb a politikai síkon így megvívni a csatát, mint hosszas előzetes egyeztetéseket vezetni iparági szereplőkkel (bár ez utólag mégis megtörténik), esetleg a szintén fideszes országgyűlési képviselőkön keresztül hatni a kormány irányába, vagy egyeztetni a környékbeli polgármesterekkel arról, hogy közösen gondolkodjanak el a kistérség jövőjéről ezen a fronton.
Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy nincs is jobb melegágya a korrupciónak, mint hogy nem egy átlátható, sztenderdizált eljárás keretében dönt a város egyes építési projektekről, hanem egyesével, átláthatatlan szempontok alapján...
