Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez a szöveg először megjelent!
Mint arról hírt adtunk, Dézsi Csaba András győri polgármester múlt héten ismét elmenekült az Ugytudjuk.hu kérdései elől: ezúttal Papp László Tamás kollégám próbált neki kérdéseket feltenni a parkolásról, illetve arról, hogy miért cserélték le a Győr-Szol teljes vezetését mindössze pár héttel azután, hogy lapunk arról cikkezett, hogy Szabó Jenő fideszes képviselő és Szabó Ákos stratégiai igazgató hűbérbirtokukként használják az önkormányzati céget.
Ezeket a kérdéseket fontos közügyeknek tartjuk: a parkolást nem csak a lakossági parkolóbérletek hirtelen hatszoros áremelkedése miatt, hanem azért is, mert a rendelet ugyan májusban megszületett, arról mégsem kommunikált egy betűt sem a polgármester cikkeink megjelenéséig – és a közgyűlésen is csak ellenzéki, napiren utáni kérdésként merült fel a téma –; a Győr-Szolt pedig azért, mert ilyen látványos sorcserének bizonyára oka van, amiről eddig nem adott számot a városvezetés.
Úgy tűnik, ezek a polgármester számára is fontos kérdések, de valódi interjúhelyzetben, ahol van lehetősége visszakérdezni az újságírónak, nem szívesen válaszolja meg azokat: inkább csak biztonságosan, az önkormányzati lap „Győr+” nevű szerzőjének „kérdéseire” válaszolva.
A cikk itt érhető el, de mi is szemezgetünk a válaszokból, feltéve a kérdéseket, amelyek elól Dézsi polgármester kedden elfutott. (Külön komikus, hogy miután nemrég jeleztük, hogy kezd kínos lenni, hogy a polgármester csak magával interjúzik, a lap az „interjút” azzal a felcímmel közölte, hogy „a Győr+ kérdez, a polgármester válaszol”. Szerzője továbbra sincs ezeknek az „interjúknak”, ahol csak alákérdeznek a polgármesternek.)
Miért került napirendre...
A cikk rögtön egy félrevezető kérdéssel indít, így hangzik: „Miért került napirendre a belvárosi kedvezményes bérletek árának emelése?” A válasz erre a kérdésre nagyon egyszerű: azért, mert az Ugytudjuk.hu most írta meg, hogy Dézsi polgármester saját hatáskörben hozott erről egy rendeletet még májusban, amit annyira nem reklámozott, hogy még párttársa, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő sem tudott róla.
A kérdés – illetve az ügyben Simon Róbert Balázs és Dézsi Csaba András mostani kommunikációja – azt sugallja, hogy ez egy rendelettervezet, és még nem dőlt el semmi. Ez viszont nem igaz, hiszen a polgármester saját hatáskörében hozott rendeletet már a közgyűlés is szentesítette a polgármester hatáskörében hozott rendeletekről szóló több száz oldalas salátahatározat elfogadásakor. Jelen állás szerint januártól bizony nőnek az árak.
Ha a parkolás a probléma...
Az „interjú” első felében a polgármester azonosítja a problémát: egyre több az autó Győrben, miközben a parkolóhelyek száma véges. Ez tény, és valódi probléma, amire a további zónásítás, illetve a parkolóbérlet-árak átgondolása valóban jelentheti a megoldás egy részét. (Van a polgármester mondandójában egy szoft fenyegetés is, miszerint a városnak egyáltalán nem lenne ám feladata a közterületi parkolóhelyek biztosítása; illetve felvéve kicsit az előző rendszer tempóját arra is panaszkodik, hogy emberek azt kezdenek a magántulajdonukkal, amit akarnak, például kiadják üzletnek a garázsukat.)
Mi itt arról kérdeztük volna Dézsi polgármestert, hogy ha a parkolást tartja a város legnagyobb problémájának, akkor ezek mellett
miért nem fektet nagyobb hangsúlyt arra, hogy a városnak izmosabb tömegközlekedése, illetve olyan kerékpárút-hálózata legyen, ami sokak számára kiválthatja az autót?
Miért van az, hogy ezek helyett a gyorsan és nem egy esetben elég olcsón megvalósítható alternatívák helyett csak és kizárólag a majd egyszer lehet, hogy megvalósuló elővárosi vasútról beszélt eddig a polgármester, külön kijelentve, hogy a kerékpárutak építése nem oldja meg a közlekedés problémáit, illetve háborúba kezdve a Volánbusszal a már most is elég vékony győri szolgáltatás áráról?
Ugyanitt: ha a változtatási tilalmat is első sorban ezért vezette be, akkor miért nem nyitott az Iparkamara felől érkező szabályozási javaslatokra, amelyek változtatási tilalom nélkül is megoldanák a beruházások parkolási kérdéseit? És megéri-e a változtatási tilalom, ha ezzel csak az agglomerációban épülő lakások, és ezzel az itt élő, de Győrben dolgozó emberek számát növeli? És megéri-e az, hogy a Győrbe bevezető utak felújításával kapacitást növelünk, ha ez egyúttal azt jelenti, hogy többen fognak autóval érkezni a városba dolgozni, iskolába és ügyet intézni? Biztos ez a leghatékonyabb eszköz?
Mi az igazságos?
Dézsi polgármester a cikkben kétszer is belebonyolódik a korábban a közgyűlésen is kifejtett fejtegetésébe, miszerint igazságtalan, hogy a belvárosi lakosok négyezer forintért parkolhatnak olyan helyeken, ahol a bérlettel nem rendelkezőknek óránként 400 forintot kell fizetnie. Érdekes kérdés, hogy miért kell ezt a két dolgot összevetni, de az is, hogy miért pont a belvárosra kell kihegyezni, hiszen mondjuk Révfaluban is igaz, hogy a parkolóbérlet négyezer, de ha csak úgy megállok, az meg 200 forint. A polgármester a közgyűlésen Pollreisz Balázs képviselőtől (MSZP) kérdezte, hogy ez szerinte igazságos-e, mire Pollreisz egyébként azzal felelt, hogy szerinte az az igazságos, ha a lakóhelye közelében bármelyik győri lakos ugyanakkora összegért parkol.
Ráadásul még a megemelt összeg sem teszi sokkal igazságosabbá ezt a polgármester által felállított problémát, hiszen így most már egy helyi bérlet áráért mások nem tíz, hanem hatvan órát parkolhatnának – nehéz eldönteni, hogy a polgármester számításai szerint ez miért igazságosabb, és hát maga is elismeri ezt, mikor azt írja: „még ez is rendkívül aránytalan, de mindenképpen egy olyan igazságosabb közteherviselés, amit rosszindulattal is nehéz túlzónak nevezni”.
Számos kérdés merül fel ennek kapcsán, de mivel a példabeszéd önmagában abszurd, menjünk a legabszurdabbal:
igazságos a polgármester érvei szerint tehát az lenne, ha minden helyi lakos a konkrét óradíjat fizetné a parkolásért mindenféle kedvezmény meg bérlet nélkül?
Végül pedig érkezik a tételmondat: „Nem díjat emelünk, csak a kedvezményt mérsékeljük minimálisan.” Ami nyilván tételesen igaz, valójában azonban gyönyörű eufémizmus egy tétel hatszoros árnövekedésére. Ugyanitt a polgármester érdekes módon már nem említette korábbi érvét, miszerint más városokban is a megemelthez hasonló összegbe kerül a parkolóbérlet, amiről korábban bebizonyítottuk, hogy nem igaz. Mi azért erről is faggattuk volna kicsit.
A teljesen értelmetlen közvélemény-kutatás
Miután az eltitkolási művelet nem volt sikeres, a mentőötlet az lett, hogy közvélemény-kutatást tartanak a kérdésről, ami már csak azért is pikáns, mert korábban Dézsi polgármester csuklóból utasított el egy reprezentatív mintán készült közvélemény-kutatást a győri színház lebontásának ügyében, kiemelve, hogy az oldalán érkező Facebook-kommentek és -lájkok számára reprezentatívabbak. (Az oldalán, ahonnan már győriek százai vannak letiltva.)
Nem véletlenül nem szabad azonban például költségvetési ügyekben népszavazást tartani – aminek végülis a közvélemény-kutatás is egy formája –, hiszen mi értelme arról kérdezni az embereket, hogy akarnak-e többet fizetni?
Nos egy izmos, reprezentatív közvélemény-kutatás elkészítése egy baráti cégél alaphangon többmillió forint lesz, de ehelyett itt és most ingyen elárulhatjuk, hogy a válasz az lesz, hogy az emberek nem szeretnének többet fizetni a parkolóbérletekért.
Az „interjú” végére pedig odacsapták a másik kérdést, amit fel akartunk tenni a polgármesternek, csak hogy világos legyen: Dézsi polgármester úgy gondolja, ezzel az önkormányzati újságban megjelent, visszakérdezés nélküli interjúval teljesíti a nyilvánosság felé meglévő kötelezettségeit. Röviden összefoglalva: a Győr-Szolnál nincs semmi látnivaló.
Ez derült tehát ki a polgármester legutóbbi szösszenetéből, amelynek során a fürdőszobai tükörrel folytatott tartalmas társalgást.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre, ahol ez a szöveg először megjelent!
