Néhány hete írtunk először a Kőszegi-hegységre tervezett, úgynevezett erdészeti feltáróútról, aminek kálváriáját azóta is nyomon követjük. A beruházás lényege, hogy a Meszes-völgyön át szeretne a Szombathelyi Erdészet egy új utat építtetni, ami a hatástanulmány szerint ezen a szakaszon a legkézefekvőbb.
Az építési tervekről civil nyomás miatt hétfőre hirdettek meg közmeghallgatást a kőszegi Jurisics Vár Lovagtermébe.
A szervezők azonban jelezték, hogy a sajtó munkatársai nem mehetnek be a közmeghallgatásra.
Nem engedtek be minket a Kőszegi-hegységre tervezett erdészeti út nyilvános közmeghallgatására!
Néhány hete írtunk először a Kőszegi-hegységre tervezett, úgynevezett erdészeti feltáróútról, aminek kálváriáját azóta is nyomon követjük. A beruházás lényege, hogy a Meszes-völgyön át szeretne a Szombathelyi Erdészet egy új utat építtetni, ami a hatástanulmány szerint ezen a szakaszon a legkézenfekvőbb.
Hiába volt az interneten is közmeghallgatásnak nevezve, valamint a bejárati ajtóra is ezt ragasztották ki, a hatóság emberei azt mondták, csak azt engedik be, akinek a helyrajzi száma konkrétan az épülő út mentén van. Tették mindezt annak ellenére, hogy ha az út elkészül, az több ezer embert fog érinteni, hiszen vagy Kőszegen, vagy Cák - Kőszegszerdahely - Kőszegdoroszló - Lukácsháza útvonalon fognak közlekedni a fát szállító kamionok. Itt jegyeznénk meg, hogy Velem településen akkora volt az ellenállás a dübörgés és a balesetveszély miatt, hogy a polgármester az ígért előnyök ellenére kénytelen volt kitiltani onnan a teherautókat.
A kőszegi civilek a hétfői közmeghallgatáson rendőrt is hívtak, mert nevetségesnek tartották, hogy nem engedik be őket. Végül intézkedésre a helyszínen nem került sor.
Akinek pedig nem közvetlenül a leendő út mellé szólt a lakcíme, az kint rekedt.
Bányai-Németh Gábor, a Momentum Mozgalom Kőszegi Helyi Szervezetének elnöke sem jutott be, aki kőszegi lakosként kezdett online aláírásgyűjtésbe. A petíciót végül majdnem 2000-en írták alá, amit szeretett volna átadni Bugán Józsefnek, az építtető Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatójának.
Én úgy gondolom, hogy itt a kőszegi polgárokat akarták megfélemlíteni, hogy eszükbe se jusson tiltakozni. Ezt közmeghallgatásnak nem tudom nevezni, mert nem volt az. Talán egy zártkörű rendezvénynek fogható fel. Ők itt erőből akarták átvinni akaratukat. Az, hogy az erdészet által megbízott mérnök által kijelölt út mellett élők vehetnek részt egy ekkora horderejű megbeszélésen – szerintem nem ismer ilyet a jog.
– mondta Bányai-Németh Gábor.
Az igaz, hogy maga a közvetlen hatásterület tényleg csak az a környék, ahol az út lesz majd, de nevetséges, hogy valójában ezreket fog érinteni, ők pedig teljesen ki vannak zárva ebből, hiszen még a sajtót is kitiltották.
Az aláírásokat szerencsére végül át tudtam adni a helyszínen egy hölgynek, aki a zöldhatóság képviseletében állt ott és tartotta fel az embereket, hogy ne mehessenek be a közmeghallgatásra. Tőle kaptam egy átvételi bizonylatot, így remélem, eljutnak a megfelelő emberhez az aláírások.
Mivel arról, hogy a közmeghallgatáson mi zajlott, mi semmit sem tudunk, megkérdeztük Kovács Pétert és Tánczos Norbertet is a bent történtekről. Nekik sikerült bejutniuk.
Volt egy szép történelemóra, Mária Teréziától indulva, aztán beszéltek befektetett pénzekről, hogy mennyit költenek el a környéken. Mi alig tudtunk megszólalni, mivel nem véleményeket kérdeztek, hanem napirendi pontok alapján próbáltak végigmenni előadásokon.
Elismerték, hogy a zajterhelést most csak becsülni lehet, a valódi értékek majd csak akkor derülnek ki, amikor már valóban a kamionok róják az utakat.
A közmeghallgatás elején egyébként jelezték, hogy sem hangfelvételt, sem képeket nem tehetünk közzé nyilvánosan
– magyarázta Kovács.
Az erdészet egyébként 100 százalékig állami tulajdonban van. A közmeghallgatáson azt mondták, más útvonalon jóval drágább lenne a beruházás, Ausztria felé pedig a szállítmányozó rendszer miatt nem kivitelezhető, amiről ma már tudjuk, hogy egyszerűen nem igaz. A jelenlévők szerint azonban egy kőszegi se bánná, ha az erdészet veszteséges lenne, és inkább adófizetői pénzből lenne támogatva, cserébe megóvnák az erdőt.
Mi nem azt várjuk el, hogy az erdészet profitot termeljen. Mi azt várjuk el tőle, hogy gondos gazdaként, bizalmi kezelőként megőrizzék az erdőt a jövő generációi számára – ahogy ezt az Alkotmánybíróság is kimondta pár hete
– mondta Bányai-Németh.
Olyanokat állítottak, hogy ez nem is egy egybefüggő erdő, hanem fel van szabdalva, ami így nem igaz. Aztán hivatkoztak arra, hogy ezek külterületi épületek, ezért nem vonatkoznak rájuk szigorú előírások, ami szintén valótlan
– ezt már Tánczos Norbert mesélte.
Nonszensz, hogy a csak itt fellelhető madárfajokat nem fogja zavarni a fakitermelés, hiszen azok úgyis “alkalmazkodóképesek”. Ezt a környéket Harkályos Erdőnek is hívják már sok generáció óta, és nem véletlenül. Ez pedig nem úgy működik, hogy akkor majd pár odúval odébb költöznek a madarak, és minden rendben lesz.
Amit én még nem értek, hogy hol van ilyenkor az Őrségi Nemzeti Park képviselője, akihez a környék tartozik. Nem nekünk kéne civilként összeszednünk, milyen fajokat veszélyeztet az útépítés; megvannak erre a megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek, akik egyébként az adónkból vannak fizetve. Itt korábban semmi zajt nem lehetett csapni, akkora védettség volt a területen, most pedig megindulhatnak a kamionok az erdőn át.
– értetlenkedett Tánczos.
A közmeghallgatáson a civilek ígéretet kaptak arra, hogy az ott elhangzottakat átgondolják majd. Most az előzetes eljárás szakaszában tartunk, ennek határideje július 10.
Mi természetesen hivatalos úton kikértük mind a készült hangfelvételt, mind a hivatalos jegyzőkönyvet a közmeghallgatásról, a kitiltásunk miatt pedig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségét kértük.