Lassan egy hónapja annak, hogy először írtunk a Kőszegi-hegységre tervezett erdészeti feltáróútról. A beruházás lényege, hogy a Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy új utat szeretne építtetni a kivágott fák elszállításához, ami a hatástanulmány szerint a Meszes-völgyön át lenne a legkézenfekvőbb. Az építkezés ellen az itt élő civilek már két éve is tiltakoztak, és az sem segít az újraindított projekt megítélésén, hogy sem az erdészet, sem annak felügyelőbizottsága nem válaszol a feltett kérdésekre.
Még nyugalom van a kőszegi erdőben, ahová új utat vágnának
Madárcsicsergés, szarvasbogár, rókalyukak. Egy rövid sétát tettünk a Kőszegi-hegységen, felfedezve a leendő erdészeti út nyomvonalát és közvetlen környezetét, közben pedig igyekeztünk megörökíteni nem csak a látottakat, hanem az érzéseinket is. A Kőszegi-hegységre tervezett erdészeti út nyomvonalán sétáltunk, és legszívesebben leheveredtünk volna egy fa tövébe.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy Ungár Péter, a Vas megyei LMP országgyűlési képviselőjének kérdésére az Agrárminisztérium olyan választ adott, amiből tisztán látszik, hogy a hivatal nincsen tisztában a hozzá tartozó ügy részleteivel.
A fakitermelő út terveit a Borostyánkő Út Kft. készítette el, melyhez kapcsolódóan az előzetes vizsgálati dokumentáció megírásával Nardai Márton környezetvédelmi szakértőt bízta meg a terveket megrendelő Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Nardait szintén kerestük e-mailben, de két hét után sem kaptunk semmilyen választ a feltett kérdéseinkre.
A sokat emlegetett hatástanulmányban három, vagy inkább négy lehetséges útvonalról esik szó a kitermelt faanyag hegyről való leszállításához:
- Kőszegtől északra fekvő „Andalgó”
- Kőszegtől délre fekvő „cáki községhatár”
- a priorizált Meszes-völgyi útvonal
- illetve az Ausztrián át történő szállítás
Fotó: Vágvölgyi BálintNem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy három, vagy négy útvonalról szól a hatástanulmány. Ugyanis az Ausztrián át történő szállításról nagyon keveset ír a dokumentum, pedig itt szinte rögtön rá lehetne csatlakozni az osztrák 55-ös főútra:
Felmerült az Ausztria felé történő lehordás, mint alternatíva lehetősége, de az EUTR (Faanyag Eredet és Nyilvántartási Rendszer) és az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) sem engedi a faanyagot belföldi feladás és belföldi célállomás esetén külföldön át szállítani. További probléma forrás lehet, hogy a faanyagot Hámoron (Hammer) keresztül kellene szállítani, ami jelentősebb lakossági érintettséget jelentene.
- írja a hatástanulmány.
Felkerestem hát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint egy magáncéget is, mert szerettem volna megtudni, hogy az EKÁER valóban nem engedi-e a külföldön át történő szállítást.
A NAV válaszában azt írja, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) nem tartalmaz tiltó rendelkezést egyes fuvarok lebonyolítására vonatkozóan, kizárólag bizonyos fuvarozások esetében ír elő bejelentkezési (EKAER szám igénylési) kötelezettséget.
Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a 7. § (1) bekezdés b)-g), i)-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz [Rendelet 13. § (1) bekezdés].
A Rendelet 2. § 7. a) pontja alapján felrakodás címe a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműre történő felrakodás helyének pontos címe [ország, irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta].
A kirakodás (átvétel) címe a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműről történő kirakodás helyének pontos címe [ország, irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta] (Rendelet 2. § 10. a) pont).
Mivel a levele alapján mind a felrakodás címe, mind a kirakodás címe belföldön van, így amennyiben nem közvetlen végfelhasználó részére történik első áfa-köteles termékértékesítés és a termék bruttó súlya meghaladja az 500 kg-ot, valamint értéke az 1 millió forintot (Rendelet 4. § (2) bekezdés h) pont), úgy EKAER szám igénylése szükséges.
- írják.
A NAV a szakmai véleményének végén megjegyzi, hogy az adott esetben Ausztria csupán tranzit országnak minősül, így az, hogy a fuvarozó gépjármű Ausztrián keresztül szállítja a terméket, nem bír relevanciával az EKAER szempontjából.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Azaz a hatástanulmány állítása, miszerint az EKAER nem engedi a külföldön át történő szállítást, egyszerűen nem igaz.
Hasonló álláspoton van Balázs Csaba, az EKAER-feladas.hu tanácsadója is, aki azt írja:
Az EKÁER jogszabályok a közúton, rendszámmal ellátott gépjárművel megvalósuló első kereskedelmi forgalomba kerülésről rendelkeznek. Ezek alapján nem EKÁER köteles/érintett az alábbi:
- magán út
- nem fuvarozó, hanem (speciális) szállító jármű
- nem kereskedelmi célú árumozgás (jelen esetben a kitermelés nem az)
- nem keletkezik számla a szállítással kapcsolatban (hivatalosan: nem gazdasági esemény)
Összességében azt gondolom, hogy a fakitermelés EKÁER érintettsége minimális, gyakorlatban a pénzügyőr nem fogja/tudja a fuvarlevelet kérni az erdő szélén. Természetesen más (büntető)jogi besorolásról (fa tulajdonjogának igazolása, kitermelési engedély, úthasználat) nem tudok nyilatkozni.
Fotó: Vágvölgyi BálintAz erdészet egyébként annak ellenére is a Meszes-völgyön át szeretné megépíteni a feltáróutat, hogy Básthy Béla (Fidesz), Kőszeg polgármestere kijelentette, szükség esetén a frissen megépített Pogányi utat is lezárja a kamionforgalom elől.
Így pedig Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló és Lukácsháza lakói kerülnének a teherautóforgalom útjába.
A beruházással kapcsolatban végül közmeghallgatásra is sor kerül.
