Április eleje óta téma a Győri Nemzeti Színház negyvenkét éves belvárosi épületének lebontása: Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) ekkor árulta el a Kisalföldnek, hogy az épület felújítása helyett ilyesmit fontolgat, azóta azonban – mint azt itt kibontottuk – pár, a színház helyére tervezett parkot bemutató látványterv publikálásán kívül a város polgárai nem nagyon ismerhettek meg pontos adatokat a színházépület állapotáról és a tervezett kulturális negyedről.
Az egyik ilyen adat a színház energerikai állapota lenne, a polgármester szerint rossz, a vonatkozó dokumentumokat viszont annak ellenére nem akarja kiadni a színház és a városháza, hogy közérdekú adatigényléssel próbálja tőlük azt megszerezni egy győri polgár.
A polgármester másik állítása az volt, hogy „a színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek” – kérdés volt azonban, hogy ez mennyire igaz, létezik-e erről megbízható felmérés. Eddig a témában két nem reprezentatív online szavazás volt: az egyik nálunk, amelyen a nagyjából 1000 válaszoló 78 százaléka mondta azt, hogy nem bontaná le az épületet, míg 4 százalék úgy szavazott, hogy ugyan lebontanák, de azon a helyen építenének új színházat; a másik pedig Balla Jenő független ökormányzati képviselő szervezésében, amelyen 2500-an szavaztak, és a válaszolók 75 százaléka mondta azt, hogy inkább maradjon meg a színház.
Ezek nem reprezentatív, online szavazások voltak. Most viszont készült egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatás, ami hasonló eredményre jutott: a megkérdezettek 70 százaléka mondta azt, hogy nem kéne lebontani a színház épületét, 23 százalék szerint le kéne, 7 százalék pedig azt mondta, hogy nem tudja a választ.
A mérést a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2020. június 10-én és 11-én telefonos kutatással készítette, amelynek során Győr város 18 éves és idősebb lakosságát reprezentáló 600 fős mintát kérdeztek meg az ügyben.
Az eredmény szerint tehát a megkérdezettek jelentős, kétharmadosnál is nagyobb többsége ellenzi a lehetséges bontást. A kutatás szerint a fontosabb szocio-demográfiai tényezők közül egyedül az iskolai végzettségnek van szerepe a vélemények alakulásában: az iskolázottabb válaszadók közül valamivel többen támogatnák a bontást, de az ellenzők minden csoportban jelentős (kétharmados) többségben vannak.