Forrásunk egy budapesi kórház dolgozójaként a járvány alatt az oltópontokon éppúgy teljesített szolgálatot, mint COVID-megfigyelőben, valamint intenzív osztályon. Tapasztalatait a nyilatkozati tilalom miatt csak lemaszkolva, álnéven tudta megosztani az olvasókkal.
„A rendszer elég szürreális módon készül a negyedik hullámra” – mondja.
„Vegyük csak az oltásokat: a nyár folyamán alapvetően a harmadik oltást adtuk be azoknak, akiket már kétszer beoltottak, hisz az új oltottak száma alig nőtt. Szóval ismét beoltottuk a már oltottakat, de azokat is hogy!
Akit beoltottak X vagy Y kórházban, az ahelyett, hogy oda ment volna vissza, jött hozzánk, ahol persze semmi dokumentáció nem volt róla, ezért mindig kereshettük ki a rendszerből az adatait, így aztán az oltásra adott időpont szart sem ér, csúszások vannak, áll a sor, zúgolódik a tömeg. Ha mindenkit az eredeti oltóhelyére küldtek volna vissza, sokkal gyorsabban mehetne az adminisztráció. Ez persze nem a kórházigazgató hibája, felülről rendelik el, hol legyenek az oltóhelyek”
– meséli korábbi forrásunk, a szolgálati jogviszonyról és az Orbántól ajándékba kapott szabadságról is nyilatkozó, az egyik fővárosi kórházban évtizedek óta szakdolgozóként tevékenykedő Gizella.
„Ettől a rendszertől biztonságot senki ne várjon" - egészségügyi dolgozókat kérdeztünk az új szerződésről
Számos egészségügyi dolgozó kereste meg portálunkat a szolgálati jogviszonyról szóló új szerződés hatályba lépése után. Nemcsak a győri kórházból, de jó pár fővárosi és más vidéki intézményből is. A legtöbben csak álnéven voltak hajlandók nyilatkozni, de olyan is akadt, aki személyazonosságát felvállalva, nyíltan bírálta a rendszert.
Riportalanyunk, ha nem az ő rovására menne a dolog, jót mulatna azon, hogy a propaganda szerint az ágazatban dolgozók mind hősök.
„Vajon mennyire tekinthető hősnek az a kolléga, aki délután háromkor szépen összepakol, hogy ő nem tud, és nem is akar tovább maradni, és ránk, a többiekre hagyja a munkát? Vagy azok, akik az első hullámnál annyira bepánikoltak, hogy bár makkegészségesek voltak, táppénzre menekültek, csak hogy ne kelljen covidos beteghez nyúlniuk?
Az osztályon, ahol vagyok, minden harmadik dolgozó így tett, és nem hiszem, hogy ez csak itt történt meg. Szóval árnyaljuk egy picit ezt a hősözős dumát!”
– mondja Gizella, aki szerint a rendkívüli jogrend, az egészségügyi szükségállapot az itt dolgozókból is előhozta az igazi jellemüket.
„Mindig ezt hallani: a kórházakban mindenki erején felül, önfeláldozó módon dolgozik. Hát ez nem így van”- véli forrásunk.
„Van, aki jól dolgozik, van, aki csapnivalóan, vannak az első vonalban harcolók, meg az átvezénylést megúszni akaró protekciósok és lógósok.. Ne avassunk már mindenkit szentté! Vannak kollégák, akiknek alkalmatlansága a járvány alatt a napnál világosabban bebizonyosodott. Ez persze nem minden esetben az ő hibájuk.
Mikor átvezényeltek a COVID-megfigyelőbe, mellém küldtek egy majdnem 70 éves, nyugdíjból visszahívott kollégát, aki nagyon nem volt képben, és a kora miatt fizikailag se volt már képes felvenni a tempót, így gyakorlatilag helyette is én dolgoztam. Ezt fent is tudták, de mindenki leszarta: az a fő, hogy a létszám papíron meglegyen”
– meséli Gizella.
Nemrég írtunk a győri kórházban uralkodó helyzetről. Ahonnan június óta 110 ápoló távozott, így a működőképesség határán van a Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház több osztálya is: a laborban és a sürgősségin különösen komoly a gond, ezen felül általában mindenki túlórázik, feszült a hangulat.
Június óta 110 ápoló távozott a győr kórházból
A Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház működésére rálátó forrásaink szerint július óta 110 ápoló távozott a győri kórház kötelékéből, ami már egyes osztályok működőképességét veszélyezteti. Úgy értesültünk: a laborban és a sürgősségin különösen komoly a gond, ezen felül általában mindenki túlórázik, feszült a hangulat.
Forrásaink szerint ez a szám még nőhet, mivel még mindig közel három tucat olyan dolgozó van, akik nem oltatták be magukat, pedig ez az egészségügyi ellátásban kötelező: ők hó végéig kaptak haladékot.
Arról is információt kaptunk, hogy valószínűleg elkerülhetetlenek lesznek az osztályösszevonások. Volt terv arra, hogy a megyei kórházak működését részben összevonják, és a csornai és a mosonmagyaróvári ellátásból Győrbe irányítsák a dolgozókat, ez a terv azonban információink szerint meghiúsult.
A budapesti kórházban dolgozó forrásunk úgy látja: minimum érdekes, hogy mire jut pénz és mire nem.
„Az osztályt, ahonnan az intenzívre átvezényeltek, a járvány alatt bezárták. És nekiláttak felújítani. Azt az osztályt, ami tavalyelőtt lett felújítva, miközben a kórház más részei lassan összedőlnek” – állítja.
Akkor miért pont ezt?
– kérdezzük.
„Ne keress ebben logikát, gondolom valakinek a haverja ezzel is jól jár. Amúgy én a következő hullám miatti átvezénylésről írásos utasítást kértem, a korábbiaknál ugyanis ez csak szóban történt. Ami önmagában még nem lenne gond, mert a COVID-pénzt kifizették - viszont az intenzíves pótlékot nem. Ennek a sorsa az lett, hogy aki kinyitotta a száját, az megkapta, a többieknek viszont a mai napig nem fizették ki.
Tudomásom szerint épp próbálják úgy megoldani, hogy ez jogilag ne átvezénylésnek, hanem túlórának számítson, ami újabb trükközős kiskapu. Persze mindezt, ami az egészségügyben zajlik, a trükközést, a kompetenciahiányt, a szervezetlenséget, az alkalmatlanságot jól el lehet fedni azzal, hogy nincs tájékoztatás, nemcsak kifelé, de befelé sem. Nekünk éppúgy nem mondanak semmit”
– mondja a helyzetet belülről látó riportalanyunk.
„A kórházigazgatók, osztályvezetők többsége pedig annyira a mostani rendszer embere, hogy nem mer vagy nem is akar nemhogy lázadni, de még kérdezni sem”
– teszi hozzá forrásunk. A témában megkerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot, illetve az operatív törzset, de kérdéseinkre nem jött válasz. Ha mégis reagálnak, frissítjük a cikket.
