A miniszterelnök a tegnapi kormányinfón ígérte meg, 10 ajándék szabadságnapot adnak a védekezésben résztvevőknek.
Mint a kormányzati oldalról megtudható:
A jogszabály szerint két éven belül 10 nap többletszabadságra jogosultak a koronavírus-járvány elleni védekezésben résztvevő egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók, a rendvédelmi dolgozók, katonák és a honvédségi alkalmazottak, a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és kormányhivatali dolgozók. A jogosultság több, mint 170 ezer közszolgálatban dolgozót érint.
Megkérdeztünk a témáról egy érintettet.
„Plusz szabadság? Nagyszerű, köszönjük! Csupán az az aprócska gond van ezzel, hogy még a tavalyi szabadságunkat se tudtuk teljesen kivenni!”
– mondja az egyik fővárosi kórház szakdolgozója, a harminc éve az egészségügyben dolgozó Gizella, aki már a szolgálati jogviszony kapcsán is nyilatkozott az Ugytudjuknak.
„Ettől a rendszertől biztonságot senki ne várjon" - egészségügyi dolgozókat kérdeztünk az új szerződésről
Számos egészségügyi dolgozó kereste meg portálunkat a szolgálati jogviszonyról szóló új szerződés hatályba lépése után. Nemcsak a győri kórházból, de jó pár fővárosi és más vidéki intézményből is. A legtöbben csak álnéven voltak hajlandók nyilatkozni, de olyan is akadt, aki személyazonosságát felvállalva, nyíltan bírálta a rendszert.
Szerinte ennyi szabadság ebben a rendszerben gyakorlatilag kivehetetlen.
„Így is otthagyták a pályát jó néhányan az új szerződés miatt. Képzeljük el, ha újra fel lehet mondani, és még páran kilépnek tőlünk, akkor ki mehet itt majd plusz szabadságra? Inkább adnák oda ezt a többletszabadságot pénzben, de azt nem fogják. Ha valaki nem tudja vagy akarja kivenni, akkor az a szabadság elveszett, kifizetni nem fogják!”
– teszi hozzá forrásunk, aki úgy véli: az egészségügyi dolgozóknak nem az a legfőbb baja ezzel, hogy kevés a szabadnapja, hanem hogy az eddig meglévőket sem tudja kivenni.
„Ez tipikusan olyan nesze semmi, fogd meg jól, adtam is, meg nem is intézkedés, ami nem az itt dolgozók igényeiről szól, hanem arról, hogy fel lehessen mutatni a választók felé, hogy lám, mi így megbecsüljük az egészségügyet”
– mondja.
Adott is meg nem is...Fotó: Vágvölgyi Bálint
„Ez olyan dolog, ami bármikor visszavonható vagy felfüggeszthető, ha jön egy újabb hullám, akkor végképp reménytelen bármiféle plusz szabadság kivétele. Ha pedig így folytatódik az elvándorlás, pláne kizárt, hogy a megmaradt dolgozókat még több időre nélkülözni tudják. Szóval újra lesz itt röghöz kötés meg korlátozás, tehát ez a szabadságos téma inkább nevetséges, mintsem komolyan vehető”
– véli Gizella. Szerinte inkább az egyre drámaibbá váló emberhiányt kéne gyorsan enyhíteni az ilyen kampányízű látszatgesztusok helyett.
„De az valószínűleg csak úgy fog átmenetileg megszűnni, hogy kórházakat zárnak be, s az ott dolgozókat átveszik a fennmaradó intézmények. Viszont ezt a létszámot szakdolgozói szinten kizárólag akkor lehet megtartani, ha bennünket is nagyságrendileg ugyanúgy megfizetnek, akár az orvosokat. Tehát komoly béremeléssel lehet minket maradásra bírni, nem ilyen két évre elosztott plusz szabadságokkal, amelyekből rövid távon úgyse fogunk szinte semmit érezni
– jegyzi meg Gizella.
Valóban úgy tűnik a rendelkezés szövegéből, hogy ez nem feltétlenül alanyi jogon, mindenkinek jár, hanem intézményvezetői döntés függvénye:
„Arról, hogy a többletszabadságra ki jogosult, a rendőrök esetében az állományilletékes parancsnok vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv szervezeti egységének vezetője, a katonák és kormányhivatali dolgozók esetében a munkáltatói jogkört gyakorló személy, míg az egészségügyben és szociális intézményekben a munkáltató dönt”
– derül ki a kormányzati oldalon.
