A választás után nemcsak országosan, hanem Győrben is látványosan megváltozott a politikai térkép. Miközben a TISZA Párt három országgyűlési képviselőt küld a parlamentbe – Diószegi Judit és Néher András egyéniben győzött, Bóka Zsolt pedig listáról került be – addig a helyi Fidesz–KDNP mindkét jelöltje látványosan elbukott. Ez önmagában is komoly figyelmeztetés a jobboldalnak – de ami azóta történik, az inkább tűnik csendes visszavonulásnak, mintsem tudatos önreflexív újraszerveződésnek.

A korábban hangos, napi szinten kommunikáló helyi politikusok mintha egyszerre némultak volna el. Nincsenek harcos Facebook-posztok, eltűntek a „Brüsszel”, „háború”, „migráció” kulcsszavak, és a megszokott politikai ritmus is szétesni látszik. Az a kommunikációs gépezet, amely éveken át uralta a helyi közbeszédet, most mintha egyszerre kifogyott volna a mondanivalóból, még a Győr+ Média is odáig jutott, hogy a fideszes politikusok fényezése helyett időnként objektív újságírást mímelt.
Közben a háttérben egyre több a kérdőjel. Fekete Dávid (Fidesz–KDNP) politikai jövője bizonytalan, bár azt rebesgetik, hogy a frakcióvezetői tisztségét a bukás ellenére is megtartaná. Az tény, hogy a miniszteri biztosi pozíció ugrik, és nem valószínű, hogy a pazarló közpénzforrásaitól megfosztott Mathias Corvinus Collegium is ugyanolyan vonzó munkahely marad, mint korábban volt.
Szeles Szabolcs (Fidesz–KDNP) is ritkábban szólalt meg a vereség óta, akkor is leginkább sport témában posztol, míg Antal Imre (Fidesz–KDNP) gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől, még a Facebook-oldalát is törölte. Borsi Róbert (Fidesz–KDNP) és Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP) pedig a GYHG-ügy bírósági tárgyalásán kerültek reflektorfénybe a múlt héten, igaz – egyelőre – csak tanúként, de ez akkor is egy merőben új helyzet egy olyan politikai közeg számára, amely eddig inkább domináns, mint védekező szerepben volt.

Tanulságos volt látni, hogy a közgyűlésen egy irányba szavazó, 14 fős Fidesz-frakció mennyire hibrid módon kommunikált a kampányidőszakban. A két parlamenti jelölt, Szeles és Fekete tényleg napi szinten tolták fullba a „háborús, ukránozós, brüsszelezős, migránsozós” propagandát, Antal Imre és Borsi Róbert, mint a hű fegyverhordozók szintén ebbe az irányba, de jóval lazábban nyilvánultak meg. És volt a győri Fidesznek egy nagyobb része, mint Fűzy András, Laczkovits-Takács Tímea, Nagy Richárd, vagy épp Kovács Tamás, akik teljesen távolt tartották magukat a hazug őrülettől.
És akkor még nem beszéltünk arról a belső mozgásról, amiről egyre többen suttognak a győri Fidesz-KDNP háza táján. Mi történik akkor, ha a történelmi vereség után lesznek olyanok, akik nem tudnak tovább azonosulni a leköszönő kormánypárt mondanivalójával? Ha valóban lesznek ilyen képviselők és elkezdenek kilépni a frakcióból, az már nem csupán kommunikációs probléma lesz, hanem szervezeti válság. Egy párt erejét nemcsak a választási eredmény mutatja, hanem az is, mennyire tartja össze a vereség után a belső fegyelem. Ha ez megbillen, az gyorsabban tud lavinává válni, mint bármilyen külső támadás.

A kérdés most nem az, hogy vesztett-e a győri Fidesz, hiszen ez már eldőlt, hanem az, hogy mi marad utána. Egy újraszerveződő, saját hibáiból tanulni képes politikai közösség, vagy egy olyan struktúra, amelynek az ereje valójában az országos hatalomból fakadt – és amely a vereséggel együtt elkezdett lassan szétcsúszni. És ha igazak azok az értesülések melyek eljutottak szerkesztőségünkhöz, hogy már van valaki, aki csendben hátat is fordított a frakciónak, akkor lehet, hogy ez a folyamat már nem is a jövő kérdése, hanem valami, ami fixen elkezdődött.
|
Neked 1%, nekünk nagy segítség! Támogasd adód 1%-val a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Most a legkisebb is számít. Adószám: 19294571-1-18 |
