Látványos változást hozott az energiatárolás fejlődése az elmúlt években. Ausztrália Queensland államában az akkumulátoros energiatároló rendszerek mindössze néhány év alatt az esti csúcsidőszakban működő gázturbinák termelésének jelentős részét váltották ki. Az akkumulátorok nemcsak a villamos hálózat stabilitását segítik, hanem egyre inkább az áramárak alakulására is hatással vannak, mivel csökkentik a drága földgáz szerepét az energiatermelésben.

A Másfélfok oldalán megjelent elemzés szerint ahol sikerül lazítani a gázárak és az áramárak közötti kapcsolatot, ott az áram ára is csökkenni kezdett. Erre már több európai példa is akad. Spanyolországban a gyorsan bővülő nap- és szélenergia-kapacitások egyre gyakrabban szorítják le az energiaárakat, miközben az ország versenyképességét is javítják.
Az energiatermelés mellett a fűtési rendszerek is jelentős átalakulás előtt állhatnak. Az elektromos hőszivattyúk ugyanis a hagyományos fosszilis tüzelésű megoldásoknál jóval hatékonyabbak, mivel nem hőt állítanak elő, hanem a környezetből vonják el és továbbítják azt. Ennek köszönhetően akár három-négyszer annyi hőenergiát képesek biztosítani ugyanannyi villamos energia felhasználásával. Az északi országokban ez a technológia már ma is széles körben elterjedt.
A villamosított fűtés ugyanakkor jelentősen növelné a téli áramfogyasztást, amikor a napenergia-termelés korlátozottabb. Emiatt egyre fontosabb kérdés, hogy Európa mennyire tud egységes energiapiacként működni. Az eltérő természeti adottságok – például a skandináv országok víztározós energiatároló kapacitásai – csak erős nemzetközi hálózati összeköttetésekkel használhatók ki igazán. A szakértők szerint ehhez fejlettebb árazási rendszerekre és nagyobb hálózati integrációra lenne szükség.

Magyarország helyzete különösen érdekes. Bár hazánk rendelkezik a világ egyik legmagasabb napenergia-részarányával, az áramárak továbbra is magasak. Tavaly a napenergia az éves villamosenergia-termelés 27 százalékát adta, egyes nyári időszakokban pedig a 90 százalékos arányt is megközelítette. A gondot az jelenti, hogy a nappal megtermelt energiát még nem tudja elegendő mértékben eltárolni a rendszer az esti órákra, ezért Magyarország továbbra is jelentős importra szorul.
A szakértők szerint a megoldást az akkumulátoros tárolókapacitások gyors bővítése, a regionális együttműködés erősítése és a szélenergia nagyobb arányú bevonása jelenthetné. Az ipari méretű akkumulátorparkok nemcsak a hálózat stabilitását javítanák, hanem csökkenthetnék a nyári esti importigényt és mérsékelhetnék az áramárakat is. A cikk szerzője szerint ez jelenthetné a valódi rezsicsökkentést: egy olyan megoldást, amely egyszerre csökkenti a költségeket és a klímaváltozás hatásait.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
