GYHG-ügy vádlottja: „Aki nem hajtotta végre Dézsi Csaba András utasításait, az elvesztette a munkáját!”

Szerdán folytatódott a Győri Törvényszéken az úgynevezett „GYHG-ügy” tárgyalása, amelyben az ügyészség szerint több mint 758 millió forint vagyoni hátrány érte a győri hulladékgazdálkodási rendszert. A vád szerint a cég akkori vezetése túlárazott, illetve részben indokolatlan szerződéseket kötött olyan vállalkozásokkal, amelyek a másodrendű vádlott érdekeltségi köréhez tartoztak. 

Borsi Róbertet ezúttal nem akadályozta háztartási baleset.

A történet 2020-ba nyúlik vissza, és nemcsak pénzügyi, hanem politikai felelősségi kérdéseket is felvet, éppen ezért nem véletlen, hogy szerdán a város akkori vezetőit hallgatta meg a bíróság. A tanúk padján első körben Borsi Róbert (Fidesz–KDNP) képviselő és Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP) volt polgármester adtak számot az üggyel kapcsolatos emlékeikről, miközben a vádlottak – Koronika Tamás és Alföldi Alexander – egészen más képet vázoltak fel a háttérben zajló működésről.

Borsi Róbert nem tett vallomást, de a feltett kérdésekre válaszolt, és ezekből egy meglehetősen érdekes kép rajzolódott ki a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás korabeli működése kapcsán. A képviselő ugyanis nem emlékezett pontosan arra, hogy regnálása alatt kik kezdeményeztek bizonyos fontos beruházásokat, nem tudta pontosan, mi történt egyes projektekkel, és alapvetően elmondható, hogy több kérdés kapcsán is bizonytalan volt. 

A nagytérségi társulás által a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (röviden: GYHG) nyújtott 350 millió forint értékű kölcsön ügyében viszont már határozottabb volt. Szerinte ez anno egy szükséges lépés volt a hulladékgazdálkodó vállalat működésének fenntartásához, és a likviditási problémák kezeléséhez. A dilemmát itt inkább az okozta, hogy egy ilyen volumenű döntésnél a részletek teljesen elmosódtak. Borsi vallomása szerint telefonon említette anno a hitelt az akkori polgármesternek, amitől Dézsi ugyan nem volt elragadtatva, a konstrukció ennek ellenére létrejött. 

Azt a politikus már nem tudta megmondani, hogy ki kezdeményezte a hitelszerződés létrejöttét, azt milyen egyeztetések előzték meg, az eljáró bírót Albrecht Krisztiánt pedig az is érdekelte, hogy egy folyamatos anyagi nehézségekkel küzdő céget miért kellett finanszírozni. Érdekes adalék, hogy Borsi Róbertet - aki abban az időben Simon Róbert Balázs fideszes parlamenti képviselő titkára is volt egyben -  anno Dézsi, 2020 végén visszahívta az elnöki posztról, mondván: nem akarta, hogy a GYHG átláthatatlan működése okozzon politikai kárt a helyi jobboldalnak. 

Ezek a lábjegyzetek különösen annak fényében érdekesek, hogy a korabeli információk alapján is zavarosan működött a rendszer, és a GYHG gazdálkodásáról alig lehetett részletes adatokat megismerni. Vagyis miközben egy több mint száz települést érintő rendszer működéséről és több százmillió forintos döntésekről volt szó, a rendszer két fontos szereplője utólag sem tudta felidézni, hogyan születtek ezek a döntések.

Dézsi Csaba András nem járult hozzá, hogy az arcát mutassuk.

Ha Borsi Róbert válaszaira a feledékenység szót használtuk, akkor az ex-polgármester, Dézsi Csaba András vallomására az amnézia sem lenne túl erős kifejezés. A volt városvezető többször is hangsúlyozta, hogy nem tartotta saját feladatának a városi cégek gazdálkodásának részletes követését. „Én orvos vagyok, nem közgazdász”– mondta, majd úgy fogalmazott, hogy a GYHG állapota „egy teljes katyvasz volt.”

Alapvetően a vádirat is abból a tényből indult ki, hogy a cég működése évek óta folyamatosan veszteséges volt, és ennek ellenére kötöttek sorra olyan szerződéseket, amelyek végül több százmilliós kárt okozhattak. Ehhez képest Dézsi a bíróság előtt azt állította, hogy nem emlékszik a 350 millió forintos kölcsönre, nem tudta, ki ajánlotta figyelmébe az akkori cégvezetőt - aki most az elsőrendű vádlott - Koronika Tamást, nem ismerte a szerződések részleteit, és állítása szerint nem adott közvetlen utasításokat a működésre vonatkozóan. 

Az elsőrendű vádlott "igazsága".

A tárgyalás ezen a ponton vált igazán feszültté, hiszen Koronika Tamás szerint világos utasítási lánc működött a városban, és

Ezzel szemben Dézsi ezt határozottan tagadta, és visszautasította, hogy a háttérből ő irányította volna a céget. Azt állította, hogy a vádlott „hibázott, és most másokkal akarja elvitetni a balhét. Szerinte én voltam a maffiafőnök (...) pedig csak vállalnia kellene a felelősséget, amiért olyan szerződéseket írt alá, amit egy ötéves gyerek sem írt volna alá!”

Itt a volt polgármester azoknak, a vádlott által szignált szerződéseknek a - szerinte - gyanús záradékaira utalt, amik felbontásuk esetén bánatpénz megfizetésére kötelezték a GYHG-t, amik jelentős anyagi kárt okoztak a cégnek. Dézsi Csaba András vallomására alapvetően jellemző volt, hogy valamire vagy nem emlékezett, vagy nem zárta ki annak lehetőségét, hogy bizonyos dolgok megtörténtek, vagy éppen nem. Alapvetően bagatellnek állította be a saját szerepét a város és annak cégei működésében, majd újra az emlékek távoli homályára hivatkozott.

Ezzel szemben Alföldi Alexander egészen konkrét állításokat fogalmazott meg: szerinte neki delegált feladata volt, hogy a polgármester akaratát képviselje a GYHG berkein belül, erre privátban és a Győri Városházán is kapott utasítást magától Dézsitől, vagy Radnóti Ákos akkori fideszes alpolgármestertől és Petrov Iván polgármesteri megbízottól. A másodrendű vádlott szerint konkrét ügyeket intézett a vállalatnál, és egzakt helyszíneket és időpontokat említett, amikor - Dézsi Csaba András állításával szemben - a volt városvezetővel találkozott és egyeztetett.

Alföldi Alexander Dubajból vett részt a tárgyaláson.

Erre rímelt, hogy Koronika Tamás is arról vallott, hogy a másodrendű vádlott hivatalos szerepkör nélkül is jelen volt a cég működésében, és több forrás szerint is komoly befolyással bírt, aminek origóját a polgármester megbízására eredezteti. Ezeket az állításokat Dézsi a tárgyalás során megszokott mintázat alapján először cáfolta, aztán nem, majd egész egyszerűen nem emlékezett. 

A bíróság előtt így két egymással nehezen összeegyeztethető történet áll. Az egyik szerint egy kaotikus, alulfinanszírozott rendszer működött a GYHG-nál, amelybe a politikai vezetés nem avatkozott bele. A másik szerint viszont tudatos irányítás, egyeztetések és konkrét utasítások mentén születtek a döntések.

A törvényszék mindenesetre nem kapott mindenre választ ezért Horváth Orsolya ügyész, indítványozta, hogy ismét hallgassák meg Dézsi Csaba Andrást, valamint idézzék be Szeles Szabolcs egykori alpolgármestert és a városból évek óra kámforként szublimált kollégáját Radnóti Ákost, és Petrov Ivánnak is válaszolnia kell majd a kérdésekre. A GYHG-ügy kapcsán így nemcsak az derülhet ki, hogy történt-e bűncselekmény, hanem az is, hogyan működött valójában Győr vezetése abban az időszakban.

Szólj hozzá!