Negyedszer is megsemmisítették Dézsi Csaba András változtatási tilalmát

A keddi Magyar Közlönyben jelent meg (32. oldal) a Kúria döntése, amelyből kiderült:

Részletesen a legutóbbi verzióról annak tavaly szeptemberi elfogadásakor itt írtunk, erre is azért volt szükség, mert az előző verzió elbukott a bíróságon. Most azért bukott el a rendelet, mert annak kidolgozásához nem, illetve csak megkésve fogadtak fel megfelelő végzettségű szakembert.

Pollreisz Balázs képviselő (MSZP) akkor a közgyűlési vitában elmondta: abszurd, hogy nem képes a városháza olyan rendeletet alkotni, amit nem kaszál el hónapokon belül valami felettes szerv – a harmadik verzióra már azt ígérte pedig korábban a főépítész, hogy ki fogja állni a próbát. Dézsi polgármester akkor azt mondta, hogy Pollreisz nem érti meg, miről van szó: a parkolásról, ami a legnagyobb probléma a városban. Pollreisz mondta, hogy neki nem ezzel van baja, hanem a jogalkotás minőségével.

De mi is ez az egész?

2020 májusában Dézsi a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd 2021 májusában a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el.

A cél a polgármester szerint az volt ezzel, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt a kormányhivatal ad ki, de a változtatási tilalom elrendelése után most mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnie a beruházóknak a várossal, mielőtt a kormányhivatal dönt egy ügyben.

Mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartotta akkor az eljárást. És így volt ezzel a Kúria is, amely 2021 szeptemberében ugyan megállapította, hogy az önkormányzat túllépett a hatáskörén, és eltörölte a rendeletet, de hagyott egy menekülőutat a polgármesternek, akinek csapata október végéig – az építőipari szereplőkkel ismét nem egyeztetve – megalkotta az új tilalmat, majd 2022 májusában a legutóbbi verziót.

Eközben pedig egyébként egy Dézsi polgármester által kárhoztatott „gigantomán építkezésekhez” hasonló projekt is elindult a változtatási tilalom alatt, amelynek nyomán 1100 lakásos, kilencemeletes házakat is magába foglaló társasházas lakónegyed épülne fel a Tatai út környékén. Lakossági tiltakozás nyomán úgy néz ki, hogy a területen található erdő megmaradhat, de még az is lehet, hogy az egészből nem lesz semmi: miután a beruházás nagy nehezen végigbukdácsolt a bizottsági és közgyűlési szakaszon, mi úgy hallottuk, hogy a Kormányhivatal elutasította azt, azóta sem hallani róla semmit.

Ugyanígy úgy tűnt egy darabig, hogy megépülhet a Dunaville, a projekt, ami miatt Dézsi polgármester eredetileg megalkotta a rendeletet. A polgármester akkor azt mondta egy sajtótájékoztatón: „vannak olyan családi házas övezetek, ahol falatnyi területekre 600-800 lakásos lakótelepeket zsúfoltak be, és a belvárosban a Mosoni-Duna partjára terveztek 13-15 emeletes lakóházakat több száz lakással. Ezeknek sem a közlekedési kapcsolatai, sem pedig a parkolási megoldásai nincsenek átgondolva.” Később aztán mégis zöld utat kapott a projekt, de ez is elakadt valahol, nem hallani róla egy ideje.

A lassan három éve tartó tilalom legnagyobb eredménye pedig az, hogy a győri építők többnyire nem Győrben, hanem mondjuk Pannonhalmán, Vámosszabadin, Győrújbaráton és Bábolnán kezdtek új projektekbe, aminek nyomán valószínűleg nőni fog az agglomerációba költözők aránya, és ezzel együtt a győri ingázás kapcsán kialakuló egyre súlyosabb közlekedési szituáció.

Szólj hozzá!