Ezért érné meg Győrnek a mostaninál is sokkal jobban támogatni a kerékpáros közlekedést

Pintér Bence 2020-08-31 15:50:00
Vége a nyárnak, holnap reggeltől megint ezrek ülnek majd a reggeli dugóban Győrben is. De mit tehetnénk ellene?

Vége a nyárnak, beköszönt az iskola, kedd reggeltől ismét állandósulnak a dugók a győri utakon. Mindenki tudja, aki autóba ül, hogy reggel hét és reggel nyolc óra között, érkezzünk bárhonnan a városba, lépésben fogunk haladni: beáll a Széchenyi híd, beáll az egyes, beáll a nyolcvanhármas, beáll minden. Erre figyelmeztet a győri útkezelő közleménye is.

Bár úgy tűnik, egészen másik téma, de még egy változás jön holnaptól: újra egész nap lehet biciklizni a Jedlik Ányos utcán, ahol éttermek teraszai és boltok próbababái szűkítik le a sétálóutcát annyira, hogy gyakran nem csak a gyalogos-kerékpáros közös közlekedés, de a sima sétálás is problémássá válik.

A Jedlik utca problémájáról írtunk párszor az elmúlt hetekben (párban a Kossuth, vagy Révfalusi híd tatarozása miatt kialakult gyalogos-kerékpáros közlekedési káosszal), az ügyben pedig a legmagasabb szinten, a városházán is volt egyeztetés múlt héten a kerékpáros szervezetek és szakértők és a városvezetés között.

Az itteni közlekedési probléma, illetve a körülötte kialakuló diskurzus remek keretet ad annak, hogy arról beszéljünk, amiről minden városnak, minden városi polgárnak, minden városvezetőnek illik gondolkodnia: a jövőről.

A reggeli dugóban ülve ugyanis elgondolkodhatunk azon, hogy vajon a benzinfüstöt pöfögő autóké-e teljesen ez a jövő,

ennek mentén pedig azon, hogy egy közösségnek hogyan érdemes viszonyulnia városa közlekedési problémáihoz.

A kerékpár egy közlekedési eszköz

Gyakorló autósként és kerékpározóként egy dolgot fontos most leszögeznem: a kerékpár nem (csak) szabadidős eszköz. A kerékpáros nem csak a száguldozó fixis hülyegyerek (tisztelet a kivételnek) meg a száguldozó kerékpáros futár (tisztelet a kivételnek), hanem a piacra járó Mari néni, a gyerekét iskolába hordó édesanya és a munkába járó, vagy belvárosban ügyet intéző polgár is.

Mi sem bizonyítja ezt a tételt jobban, minthogy a most épülő győri bicikliutak az Ipari park könnyebb megközelíthetőségét célozzák.

Ez azt jelzi, hogy a város vezetése pontosan tisztában van vele, hogy sokan szeretnének kerékpárral eljutni a munkahelyükre – vagy mert kényelmesebb, vagy mert nem engedhetik meg maguknak, hogy autót tartsanak fenn, és a tömegközlekedés viszonyait alapesetben, vagy most a járvány miatt, de elégtelennek találják.

És bárki, aki autó helyett buszra, vagy kerékpárra ül, esetleg gyalogol, sokat tesz azért, hogy az utakon kisebb legyen a dugó, a belvárosban könnyebb legyen parkolni, és tisztább legyen a levegő, amit belélegzünk – ahogy azért is, hogy ne súlyosbítsuk azt a klímaváltozást, ami csak idén két tomboló vihar formájában tette próbára a város csatornarendszerét.

Ugyanez pedig igaz az egyre nagyobb számban látható kerékpáros futárokra is: mi a jobb hosszú távon? Ha minden egyes ételkiszállítás növeli a dugót, okádja a füstöt és foglalja a parkolóhelyet? Vagy inkább az, ha egyre nagyobb arányban kerékpárral oldjuk meg az ilyen dolgokat?

Mi köze ennek a Jedlik utcához?

Azt régóta tudjuk, hogy az autós lehetőségek szélesítése (szélesebb utak, de akár belvárosi parkolóházak építése, például) nem csökkenti, hanem növeli az autós forgalmat – egy rövid ideig talán enyhíti a dugókat, de aztán újra beáll a forgalom, ami még több autót és még több füstöt jelent.

Ugyanezzel a logikával élve: minél egyszerűbb valakinek kerékpárra ülve elintézni a dolgát, annál inkább fog kerékpárra ülni.

A Jedlik utcai időszaki korlátozás viszont éppen ezzel ellentétes szellemiséget képvisel, hiszen ugyan csak száz méteren kéne tolni, vagy csak egy kicsit kéne kerülni, ez a kicsi éppen elég kényelmetlen ahhoz, hogy kevésbé érje meg biciklire ülni.

Biciklit ugyanis ugyanúgy nem tolni akarunk, ahogy az autót sem toljuk néha. Kerülni is csak akkor lenne értelme, ha a kerülőútvonal ésszerűen ki lenne találva és megalkotva – most ez a Gutenberg téren a tömegben balra kanyarodással és a Stelczer utcából a Széchenyi térre érve a megfelelő kilépőútvonal hiányával egyelőre megoldatlan.

Mit kéne tenni, hogy az emberek ne autóba, hanem biciklire üljenek Győrben?

A győri önkormányzat márciusban tárgyal a közlekedésről (amennyiben ezt nem írja teljesen felül a koronavírus miatti vészhelyzet), mi pedig ebből az alkalomból kifaggattuk a győri kerékpáros közlekedésről, annak problémáiról és lehetőségeiről Tóth Péter egyetemi oktatót, a Keret egyesület alapítóját. Márciusban áll neki az új győri városvezetés a közlekedés áttekintésének.

Ennek önmagán túlmutató implikációi is vannak. Ugyanis a kerékpáros forgalom akadályozása azt vonja magával, hogy nagyobb lesz a „költsége” az egyes városi polgárok számára a kerékpározás elkezdésének.

Szűken nézve itt arról vitatkozunk, hogy kisebbek legyenek-e a teraszok egy olyan utcán, ami évtizedek óta a győri kerékpáros úthálózat szerves és kiemelten fontos része, ezáltal pedig könnyebb legyen itt biztonságosan közlekedni gyalogosan és kerékpárosan. Tágabban nézve viszont az, hogy milyen megoldás születik hosszú távon a Jedlik utcai problémahalmazra, jól jelzi, hogy prioritás-e a közösségnek és az azt vezetőknek, hogy a jövőben egy még élhetőbb városban éljünk, ahol a dugók is kisebbek, vagy nem.

És persze itt nem csak a kerékpárról, de a közösségi közlekedés egészéről, minden autót kiváltó alternatíváról szó van a jól működő buszhálózattal kezdve az elővárosi vonatokon és a vízi útvonalak bevonásán át a villamos építéséig. Minderről januárban hosszasan beszélgettünk a VEKE helyi szakértőjével is.

De csak a kerékpárnál maradva: az első lépés az lenne, hogy keresztül-kasul be lehessen járni a várost két keréken, és az ne legyen hátráltató tényező, hogy a belvároson nem lehet normálisan keresztülhaladni sem észak-déli, sem keleti-nyugati irányban. A következő lépés pedig az, hogy akár célzott programokkal is támogatni kell azt, hogy minél többen válasszanak az autó helyett más opciót, ha erre lehetőségük van.

És akkor beszéljünk a belvárosról

Nyilván a bicikli nem minden esetben opció, de éppen a győri belváros az iskolapéldája annak, hogy hol kéne kifejezetten önkormányzati intervencióval erősíteni a kerékpáros közlekedés jelenlétét.

A belváros – és ezáltal az ott lévő üzletek – két legnagyobb problémája az, hogy csúcsidőben alig lehet bejutni a belvárosba, és ha már bejutottál, nem lehet leparkolni, mert nincs hely. 

Ezzel szemben belváros kifejezetten jól megközelíthető kerékpárral legalább a környező városrészekből,

elemi érdeke lenne tehát minden belvárosi üzletnek, hogy erősítsék és ezzel párhuzamosan biztonságossá tegyék a belvárosi kerékpáros forgalmat.

Láthatóan a meglévő és frissen elkészült kerékpártárolókról is fürtökben lógnak a biciklik, tehát igény, az lenne rá. Ha pedig már autóba ül az ember, akkor már nem egyszerűbb a fejfájást okozó belvárosi parkolás helyett az Árkádba, a Plázába, a Tescoba, vagy a Family Centerbe menni?

Közös gondolkozásra van szükség: mint említettem, ez a győri városházán már elindult. Észben kell azonban tartani: a kérdés nem csak az, hogy kisebb lesz-e egy-két terasz, vagy nem, hanem az, hogy fel tudunk-e készülni egy olyan jövőre, ahol még a dédunokáink is tudnak majd normális életet élni – mondjuk beülni egy győri, belvárosi kocsma teraszára anélkül, hogy megfulladnának.

Szólj hozzá!

Oszlopnak ütközött egy autó Győrben

A tűzoltók egy embert feszítővágó segítségével szabadítottak ki.

Óvatlan volt egy sárvári edzőterem zsebtolvaja

Lebukása után mindent megtett, hogy egérutat nyerjen.

Összeütközött két autó Rábapatynál

A 84-es főúton történt a baleset.

85 millió forint értékben kapott autókat a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Agrárminiszter szerint csakis minőségi munkaeszközökkel lehet minőségi munkát végezni.

Összeütközött két gépkocsi Belednél

A tűzoltók áramtalanítják az egyik járművet.

Öt győri játékos is helyet kapott a magyar női kosárlabda-válogatottban

Dombai Réka, Dubei Debóra, Török Ágnes, Weninger Virág és Barnai Judit is a csapat tagja.

Férjhez ment Scarlett Johansson

A hírt különleges módon vitték a nyilvánosság elé.

Már negyven koronavírus-fertőzöttről tudnak Sárváron

Közel hetvenen pedig járványügyi megfigyelés alatt vannak.

840 ezret vert el egy önjelölt kőműves Vas megyében, csak az nem látszott, mire

Egy istálló falát kellett volna megjavítania, kontárkodás miatt áll bíróság elé.

Gáz van, azaz nincs

Több, mint egy hete képtelenek megjavítani az osztrák-magyar gázcsövet Lébénynél.

Németh Szilárd tankot mászott

A Honvédelmi Minisztérium államtitkára az újonnan érkezett Leopard harckocsik számára épült hangárok átadásán szemlézett.

Kanadai lesz a Rubik-kocka

15 milliárd forintot adtak a tulajdonjogokért.

Hétfő hajnaltól újra járható lesz a győri Jókai utca

Hétfőre elkészül a felújítás a belvárosi utcában.

Önként bezárkózott Szentpéterfa

Kritikus a járvány a vasi településen, de több helyi szerint nincs is akkora baj.

van még itt cikk a témában:

Oszlopnak ütközött egy autó Győrben

A tűzoltók egy embert feszítővágó segítségével szabadítottak ki.

85 millió forint értékben kapott autókat a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Agrárminiszter szerint csakis minőségi munkaeszközökkel lehet minőségi munkát végezni.

Győri egyetem: Hatékonyak a járványügyi intézkedéseink

Az győri egyetem Ugytudjuk.hu kérdésére közölt adatai szerint 13 ezer hallgató közül csak 11 van karanténban, és kettejüknek van pozitív tesztje. Több forrás szerint azonban októberben már az egyetem vezetésében is voltak megbetegedések.