Balla Jenő független önkormányzati képviselő tovább vizsgálja Győr pénzügyeit: tavasszal a brutálisan magas szolidaritási adót, az állami források begyűjtésében mutatott gyenge teljesítményt és Győr iparát vizslatta, most pedig a Modern Városok Programról küldött szerkesztőségünknek egy anyagot.
„Az első, ami e program kapcsán szembetűnő: a nagysága. Az egyes városok költségvetéséhez képest nagy pénzekről van szó, de nagyon kevés tájékoztatással. Ami információ fellelhető a neten, az alapján Győr városa 66,5 milliárd forint támogatásban részesül e program keretein belül. Hogy tudjuk értelmezni ezt az összeget, ez több mint Győr teljes éves költségvetése, és valószínűleg a rendszerváltás utáni legnagyobb fejlesztés lesz. Ha megvalósul” – írja a képviselő, aki megjegyzi: az átlag győri polgár nehezen tud tájékozódni a témában, mert a kapcsolódó információk csak részben és nem áttekinthető módon jelentek meg.
Azt még nagyobb problémának látja, hogy hiába ekkora fejlesztési programról van szó: egy képviselőt sem tájékozotatnak jobban az átlagpolgárnál „Én legalábbis nem kaptam még a témában a megválasztásom óta semmilyen összefoglalót” – jelezte Balla.
Az írás szerint még akkor is nagyon sok pénz elköltéséről van szó, ha a megyei jogú városok összehasonlításában Győr csak a középmezőnyben van egy főre jutó támogatás vonatkozásában. Balla szerint minden támogatás, amit Győrbe jön, az jó dolog. „De ezt a pénzt nem „kapjuk”, egy kormány nem tud pénzt adni. Az adófizetők pénzével gazdálkodik, Győr nem ajándékot kap, hanem abból a pénzből jön vissza, amit itt termeltek meg a győri cégek, munkavállalók. Éppen ezért óriási felelősség ezen források hatékony elköltése, és óriási felelőtlenség lenne, ha rosszul, rossz irányokba és pazarlóan költenénk el” – fejtette ki a képviselő, aki öt kérdést tett fel a Modern Városok Programmal kapcsolatban:
- Kinek a felelőssége a program? A város országgyűlési képviselői vállalják a személyes felelősséget?
- Van-e megfelelő szakembergárda, akik akárcsak töredék nagyságrendű költségvetések menedzselésében szereztek megfelelő gyakorlatot?
- Voltak-e hatástanulmányok arra nézve, hogy milyen jövőbeli költségeket eredeztetnek az MVP keretein belül megvalósuló beruházások, esetlegesen van-e bármilyen megtérülésük? A már megvalósult projekteknél van-e bármilyen utánkövetés?
- Van-e menetrend, vannak-e mérföldkövek, ha igen, ezeknek ki a felelőse, hogy állunk az projektek megvalósításában, akár más városokkal összehasonlítva? Mennyi forrást költöttünk el, és még mennyi áll rendelkezésünkre?
- Kell-e, lehet-e aktualizálni az egyes beruházásokat, akár a célokat megvizsgálva, akár a kereteket? A program kihirdetése óta lejtmenetbe került a forint és elszálltak az építőipari árak.
„Amit eddig tudok, és összeraktam különböző cikkekből, az alapján ezt a rengeteg pénzt parkolóra, vasút és buszpályaudvarra, a fürdőre, a színház elköltöztetésére, sporthotelre költjük el. E beruházások közül van olyan, ami helyén való, de vannak olyan presztízsberuházások is, amelyek létjogosultsága, nagyságrendje előtt értetlenül állok” – írta Balla.
Hozzák nyilvánosságra a vízi élménypark dokumentumait!
A győri fürdőberuházás kapcsán arról ír: a két és félszeres drágulás nem magyarázható az inflációval, még akkor is, ha az építőiparban súlyos drágulásnak voltunk a szemtanúi az utóbbi években. „A tartalom változott ennyit, és ha igen akkor reális az árazás? A kivitelezőkkel való tárgyalások kapcsán, ki volt a döntéshozó, és hogy képviselte a város érdekeit? Jó lenne tudni, hogy ennek az egy projektnek az ilyen mérvű megdrágulása milyen más beruházások rovására történik.
Megnyugtatná a hozzám hasonló gyanakvó polgárokat, ha a pályáztatásról, a kivitelező kiválasztásáról, a megkötött szerződésről szóló összes anyag nyilvános lenne” – írta a képviselő.
Balla szerint minden olyan projekt dokumentációja, ahol az adófizetők pénzét költik el nyilvános kell, hogy legyen, azt az érvet ilyen esetekben nem tudja elfogadni, hogy az üzleti titok lenne. „Aki ezt pl. kivitelezőként így gondolja, az tevékenykedjen a versenyszférában, és ne akarjon adófizetői pénzből finanszírozott projektekben részt venni” – összegzett a független képviselő.
A képviselő szerint az is fontos kérdés, hogy ki fogja üzemeltetni az új vízi élményparkot, amelynek építésében egyébként a termál mostani üzemeltetője, a Rába Quelle is részt vesz. Az új vízi élményparkot akár ők, vagy másik magáncég is megkaphatja, de üzemeltetheti a város vagy egy önkormányzati cég is. Balla a magáncéges megoldást is támogatná, ha az üzemeltetést végző céget verseny során választják ki, és egy piaci bérleti díjat vagy koncessziós díjat fizet az üzemeltetésért cserébe. Balla szerint egyébként milliárdos éves bérleti díjat kéne fizetnie egy üzemeltetőcégnek, és akkor még csak egy szerény, évi öt százalékos hozamról beszélünk a város szempontjából. „Sokat segítene, ha a témában született szerződések mindegyike nyilvánosan elérhető lenne” – mondta.
Mi lesz akkor a színházzal?
Mint arról nemrég írtunk: másfél éve ígéri, de máig nem mutatta be alaposan a kulturális negyed terveit Dézsi Csaba András polgármester; jelenleg semmi konkrétumot nem tudni sem erről, sem arról, hogy mi lesz a Győri Nemzeti Színház jelenlegi épületével, annak környezetével.
Balla Jenő szerint kérdés, hogy szükség van-e nagyszabású, új színházépületre.
„Ez csak személyes vélemény, de az utóbbi években a legjobb színházélményeim a Menház színpadhoz kapcsolódtak. Nem a díszlet vagy a drága épület volt a vonzereje, hanem a tartalom. És a fejlesztéseinkből én ezt hiányolom. Ha megfelelő tartalom nélkül építünk grandiózus épületeket, az olyan, mintha harmadosztályú labdarúgóknak építenénk néző nélküli méregdrága stadionokat” – írta.
Balla Jenő szerint a gazdasági környezet alapjaiban változott meg a covid megjelenésével, ebben a helyzetben pedig az érintett döntéshozók anélkül tudnak újratervezni, hogy abból arcvesztés lenne. Szerinte át kellene gondolni, hogy olyan beruházásokra akarunk-e költeni, amelyeknek a fenntartása a jövőben is terheket ró a város költségvetésére, és folytatjuk az eddigi stratégiát, csinálunk diákolimpiát, fürdőt, színházat.
„Azt értem, hogy kenyér meg cirkusz kell. De most a kenyérre, a jövőbeli kenyérkeresésre kellene költeni. Arra, hogy a város más, új iparágnak is vonzó legyen, ne csak egy iparág felé legyen nagyarányú kitettségünk” – írta, és rögtön illusztrálta is a problémát egy júniusi hírrel, miszerint az Audi 2026-tól kezdve nem mutat be több belső égésű motorral felszerelt autót. Balla Jenő csak annyit fűzött hozzá a hírhez: bízik benne, hogy minden győri tisztában van azzal, hogy mi a városunk első számú exportcikke.
