Mennyire teljesít jól valójában Győr ipara?

Pintér Bence 2021-05-23 17:07:55
Balla Jenő független önkormányzati képviselő megvizsgálta, mennyire áll jól Győr az ipari adó elmúlt pár éves növekedését tekintve a többi nagyvároshoz képest. Nem lett boldog a végére.

Újabb érdekes írást küldött nekünk Balla Jenő független győri önkormányzati képviselő, aki legutóbb az állami forrásokért folytatott versenyt és a szolidaritási adó ügyét vizsgálta. Az Összefogás Győrért színeiben listáról bejutó képviselő most azt vizsgálta, hogyan változott az iparűzési adó mértéke a magyar nagyvárosokban, és mit árul el mindez Győr gazdaságáról.

Először mutatunk egy ábrát az elmúlt évek IPA-bevételeiről:

IPA

(null)

A kalkulációhoz hozzátartozik – írja Balla – hogy Győrben alacsonyabb az adó mértéke, és a vizsgált időszakban változott is (2018-tól 1,8%-ról 1,6%-ra), ennek a torzító hatását kiszűrtem (ha van más torzító hatás amit nem vettem figyelembe, megköszönöm, ha felhívják rá a figyelmet).

„Első látásra Győrnek nincs oka panaszra, a megyeszékhelyek közül abszolút és lakosságarányosan is a legmagasabb iparűzési adóbevétellel rendelkezik” – összegez a képviselő. De ez még nem a vége.

Ha ugyanis a folyamatokat is megnézzük, akkor szerinte van okunk aggódni. Mutatunk egy másik ábrát, ami a zadóbevételek százalékos változását mutatja:

IPA százalék

(null)

„2017 és 2020 között a beszedett iparűzési adó 6,7%-al nőtt, ebből következően a győri vállalatok, vállalkozások is hozzávetőlegesen ilyen mértékben bővültek. Ugyanebben az időszakban Debrecen IPA bevételei 45%-al nőttek, de Szeged Pécs, Miskolc is 25-30% közötti növekedést könyvelhetett el. Ha ezeket a számokat annak tükrében nézzük, hogy a vizsgált időszakra összesen 12,3% fogyasztói, 18,5% termelői infláció volt, akkor a 6,7%-os növekedés reálértéken csökkenés. Az érthető, hogy egy magasabb bázisról nehezebb növekedni, de ezzel a növekedéssel sereghajtók vagyunk a fenti listában, ráadásul ha csak 2019-ig vizsgáljuk a számokat, Győr az utolsó helyen áll – a COVID okozta visszaesés több megye székhely gazdaságát súlyosabban érintette” – írja Balla.

Mi köze a politikának az iparűzési adóhoz?

A független képviselő szerint szerint eltehetjük a kérdést, hogy mi köze van a politikának ezekhez a számokhoz, és miért aggasztó ez a szám. Szerinte egyrészt a különböző központi támogatásoknak lehet hatása az iparűzési adó bevételekre, hiszen a helyben elköltött pénz a – jobb esetben helyi – vállalkozásoknál árbevételt generál, ami után adóznak. Ha központi elvonások vannak – mint például a Győr esetében a közel 8 milliárdos szolidaritási hozzájárulás –, annak ezzel ellentétes hatása van. Másrészt látható a táblázatból, hogy azok a megyeszékhelyek, ahonnan nem elvont a kormányzat, hanem különböző jogcímeken támogatásokat adott, sokkal nagyobb növekedési pályát futottak be az elmúlt években.

A második fontos hatás Balla szerint a cégek betelepülése, az ezzel kapcsolatos beruházások lendületet adnak a helyi gazdaságnak. Emlékeztet: magyar kormány nemzetközi összehasonlításban is jelentős támogatásokat ad cégeknek, hogy a letelepedésnél Magyarországot válasszák. Bár ezek a szerződések nem nyilvánosak, szerinte van ráhatás arra is, hogy mely helyszínen valósuljanak meg a beruházások. „Nem minden esetben tudok egyetérteni ezzel a gyakorlattal, sokszor olyan cégek is jelentős pénzt kapnak, akik akkor is jönnének, ha semmi támogatást nem kapnak, mert például egy nagyobb vevőjük letelepedett az adott térségben, ráadásul ez a gyakorlat a magyar kkv-szektor rovására megy, hiszen a hazai cégek sokkal kevesebb támogatást kapnak a kormányzattól, mint amit a nemzetgazdaságban betöltött szerepük indokolna, ráadásul állami támogatással feltőkésített multikkal kell versenyezniük” – írja Balla.

Ezzel együtt a képviselő szerint a tier-1 típusú cégek letelepítése hasznot hoz az országnak, csak éppen Győrnek nem, ugyanis az utóbbi évtizedben nem nagyon tudunk jelentős győri betelepülő céget mondani.

Ez azért különösen szomorú, mert a régióban több nagy cég letelepedésénél bábáskodott a kormány (SK batteries, Lynx), konkrétabban az a külügyminisztérium, amelyet győri születésű – de mára nem itt élő – miniszter vezet. „Mondhatnánk erre, hogy Győrben nem kell új nagy cég, az Audi már itt van. Ez csak részben igaz. Egyrészt az Audi nélkül Győr nem az lenne, ami. Sokkal többet köszönhet a város ennek a cégnek, mint bármelyik kormánynak vagy politikai erőnek.  A város iparűzési adóbevételei 43%-ban az Auditól jönnek, és még ezen felül is óriási a cég szerepe a város kulturális és sport életének támogatásában” – írta Balla.

A bökkenő a képviselő szerint ott van, hogy egy iparág felé óriási a város kitettsége, ráadásul az autógyártás pont egy olyan iparág, ahol a következő 20 évre igen jelentős változásokat prognosztizálnak. Ha lehet hinni a Boston Consulting Group előrejelzésének, 2030-ra óriási átrendeződés lesz az elektromos és hibrid autók irányába, ami érzékenyen érintheti a győri motorgyártást. „Hogy ne legyek félreérthető, nagyon jó vállalatnak tartom az Audit, és bízom benne, hogy ennek a változásnak Győr akár nyertese is lehet, de mindig kell B-terv, és Győrben az jelenleg nincs” – foglalta össze a képviselő.

Szerinte szüksége lenne a város gazdaságának más iparágbéli húzónevekre is, hogy ne legyen sérülékeny a térség gazdasága, ez lehetne az élelmiszeripartól az IT-n keresztül a gazdasági szolgáltatásig bármi. „És ezeknek a cégeknek a letelepítéséhez bizony szükség van a kormányzat támogatására, jobb esetben kezdeményezésére. Ezt a munkát pedig most kell elkezdeni, nem tíz év múlva, de nem látok erre irányuló szándékot, attól tartok. még a probléma felismeréséig sem jutottak el az illetékesek” – írja Balla.

És még hozzáteszi: aki a fent leírtak kapcsán szkeptikus, és úgy gondolja, hogy a fák az égig nőnek, annak javasolja, hogy olvasgasson egy kicsit Detroitról, ami az amerikai autógyártás fellegvára volt, majd egy elgettósodott, lecsúszott város – amibe hosszú évek után csak mostanában kezd visszatérni az élet. De hogy hazai példát is említsen, megjegyzi: Miskolc volt sokáig a hazai ipar fellegvára, meg lehet nézni milyen hatással volt az acélmű (és beszállítói) agóniája, majd bezárása a város gazdaságára. 

Szólj hozzá!

Közös listát állít Budapesten és az EP-választáson a DK, az MSZP és a Párbeszéd

A közös EP-lista vezetője Dobrev Klára lesz, a lista első négy helyét a DK kapta.

Az önkormányzat bevonásával fog bármi is történni a szombathelyi Nagyszállóval

A parkoló kérdésben is minden segítséget meg fog adni a városvezetés.

Nyakkitekeréssel fenyegette a kalauzt a szombathelyi vonaton egy férfi

Annak ellenére szállított kerékpárt, hogy azon a járaton a kerékpár szállítása tilos volt.

2027-től új villanyvonatok járnak Szombathely és Budapest között

Az óránkénti 160 kilométeres sebességre képes ötrészes járművek hossza 106,2 méter, az ülőhelyek száma a nyári és téli üléselrendezéstől függően rugalmasan változtatható.

Zöld Bajnok díjat nyert Szombathely

Szombathely minden várakozást felülmúlt.

Győrszentivánon két rákkeltő anyag tekintetében veszélyeztetettség áll fenn

Elkészült a civil légszennyezettség-mérés szakmai értékelése.

Homlok ne hazudj! Erzsi takarodj!

Felirat jelent meg a Haladás Sportkomplexum oldalán.

Magyar Péter: Nem úszhatja meg a maffiaállam feje, Orbán Viktor

Több ezer fő vett részt Magyar Péter budapesti tüntetésén.

Átépítik a szombathelyi Sportliget rendre víz alá kerülő sétányát

A tervezésnél a dozmati víztározó kapacitásában bíztak.

Dézsi: Borkai egy tátongó seb Győr lelkén és testén

Mesterséges intelligenciával szerkesztett videók léteznek csak Dézsi szerint, olyan nem, amivel zsarolni lehetne.

A szombathelyi börtönbe akart drogot csempészni a győri férfi

Mobiltelefonok és adathordozók is voltak a csomagban.

„Magukat kihuzatták” – közzétette a hangfelvételt Magyar Péter

Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszél a felvételen arról, hogy fideszes politikusok kihúzatták a nevüket a Völner-Schadl-ügy irataiból.

Zebrán gázolt a szentgotthárdi nő

A balesetben a sértett nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett.