Februárban kihirdette a polgármester – a járvány miatt saját hatáskörében – a győri költségvetést. Mint azt Dézsi Csaba András polgármester egy azóta törölt interjúban elmondta ezzel kapcsolatban, a járvány miatt „18 milliárd forint gurult ki a város kasszájából”, bár az nem derült ki, hogy ebbe beleszámolja-e a szolidaritási adót – a költségvetésről szóló sajtótájékoztatón azonban kimondta: túlzott terhet jelent a jelenlegi helyzetben a városnak a szolidaritási adó.
Győr az elmúlt évek 5-6 milliárd forintjai után idén 7,7 milliárd forintot fizet majd be az államkasszába saját adóbevételeiből.
A szolidaritási hozzájárulásnak az a lényege, hogy a gazdasági erő, így az iparűzésiadó-bevétel egyenlőtlenül oszlik meg az országban: az erősebb városok – mint például Győr vagy Székesfehérvár – ezért aztán a saját adóbevételeiből átengednek valamennyit, amelyekből az állam a kevésbé módos térségeket tudja támogatni.
Ezzel alapvetően nincs is semmi gond, hiszen az ilyen fajta kiegyenlítés és újraelosztás az állam feladata. Győrt azonban, ahogy azt Dézsi polgármester is hangsúlyozta, aránytalanul magas szolidaritási hozzájárulással sújtja a kormány, még úgy is, hogy Budapestet leszámítva a leggazdagabb városnak számolhatjuk.
Erre mutat most rá számok segítségével Balla Jenő független önkormányzati képviselő (Összefogás Győrért), aki lapunknak elküldött anyagában a tíz legnépesebb város 2020-as szolidaritási hozzájárulását vetette össze.
A képviselő összeállítása elején arról ír: bár Pollreisz Balázs (MSZP) és Glázer Tímea (DK) képviselővel párhuzamosan reagált a költségvetés tervezetére, és szerinte fontos dolgokat vetett fel, úgy vette észre, hogy egy-két kommentet leszámítva nem mozgatta meg a téma a győrieket. „Ez elgondolkodtatott. A Facebookon, vagy a helyi újságokban komoly vitákat gerjeszt egy utca egyirányúsítása, like-hegyeket kap egy városi politikus, ha egy eltömődött csatornalefolyót szakért meg, mindeközben azok a döntések, amik a városunk lehetőségeit, jövőjét alakítják, megfelelő nyilvánosságot nem kapnak, a legtöbben közönyösek a témában. A szolidaritási adó témájában a kevés számú kommentet olvasva volt egy visszatérő motívum, jellemzően nem győriek részéről, miszerint Győr úgyis gazdag város, másrészt fideszes város és úgyis majd kap valamit az elvonásért cserébe” – írta.
Ezért úgy döntött, megnézni, hogy mennyire igazságos a szolidaritási adó. A kép, ami kirajzolódott, szerinte elszomorító.
Lássuk a számokat!
A Balla Jenő által hozzánk eljuttatott számokat mi is ellenőriztük az adott városok tavalyi költségvetéseiben. (Egyébként Kaposvár, Pécs, Eger és Hódmezővásárhely nem fizet a megyei jogú városok közül szolidaritási hozzájárulást.) Mutatjuk grafikonon az eredményt:
Szolidaritási adó 2020-ban
(null)
Összevetésben a számok egészen meglepőek: Győr kimagaslóan a legtöbb szolidaritási adót fizette tavaly – még úgy is érdekes ezt összevetve látni, hogy Győr rendelkezett a legtöbb adóbevétellel a felsorolásban szereplő városok közül.
Mindeközben az egy polgárra jutó kiadások tekintetében Győr csak Miskolcot előzi meg. A főváros grafikonban nem szereplő 10 milliárdos szolidaritási adója egyébként összegszerűen magasabb, mint a Győrre kivetett sarc, de ha az egy főre jutó összeget nézzük, akkor a budapesti lakosoktól fejenként 5,6 ezer forintot vont el a kormány, miközben Győr minden lakosától 42,6 ezer forintot vettek el a szolidaritási adóval.
A képviselő leírja: a szintén fideszes vezetésű Debrecen számait megnézve a legnagyobb a kontraszt, a hajdúsági város háromszor annyi pénzből gazdálkodik mint Győr, miközben a saját adóbevételei alacsonyabbak. Így összességében egy debreceni lakosra évi 800 ezer forint jut, míg Győrben ez a szám a 400 ezret sem éri el. Ezzel lehet legjobban szemléltetni a szolidaritási adó kivetésének aránytalanságát és igazságtalanságát; a teljesítményt bünteti és nem a tényleges – sokszor állami támogatásokkal feljavított – gazdasági erőt.
Balla szerint látható, hogy Győrt „úgy kezeli a kormány, hogy úgyis jól megy nekünk, ide nem kell pénzt adni, sőt el is lehet venni, az a győriek így is a megfelelő helyre teszik az ikszet. Ez egyébként igaz is, az előző választásokon a győri polgárok a Fidesznek köszönték meg azt az életszínvonalat, ami a városunkat jellemzi, pedig ez nem a kormányzati támogatásoknak köszönhető, hanem az itteni cégek adóbefizetéseinek”.
„Ezek a cégek a teljesítményükre alapoznak, szeretném megérni, hogy a város politikusai is a teljesítményük alapján mérettetnek meg. Természetesen a teljesítményhez a szalagátvágás, burkolatjavítás, buszmegállófelújítás, csatornatisztítás menedzselése is hozzá tartozik, de ezek a százezres tételek. Szeretném kérni a város vezetését, és városért dolgozó és láthatóan eredménytelenül lobbizó parlamenti képviselőinket, hogy a sokmillárdos problémákkal kezdjék rátermettségük bizonyítását” – mondta Balla Jenő. (Többek között ez ügyben mi is kértünk interjút a képviselőktől, akik azonban ezt nem vállalták.)
Balla szerint az kéne kezdeményezni, hogy az adó mértékét ne a városok iparűzésiadó-bevételei, hanem az egy főre jutó kiadásai alapján határozzák meg. „Ha pedig ez nem megy, érjék el a párttársaiknál, hogy Győrben is térjenek el a számítási módszertantól, és legalább 15 százalékkal csökkentsék a szolidaritási hozzájárulás mértékét, ahogy azt Budapesten is teszik” – javasolta a képviselő.
