Július kilencedikén tartotta a koronavírus-járvány berobbanása utáni első ülését a sárvári képviselő-testület. A napirend előtt azonban felborult a testület addigi rendje, Klimits István, aki az ellenzéki jelölteket tömörítő Híd a Jövőnkért Egyesület tagjaként nyert mandátumot az őszi önkormányzati választásokon, bejelentette, hogy ezentúl függetlenként vesz részt a testület életében.
A Híd a Jövőnkért Egyesület életében nem ez az első hasonló pálfordulás, a 2014-es választásokon szintén ellenzékiként indult Varga Károly, aki akkor képviselő is lett a testületben. Ő sem maradt sokáig az ellenzéki oldalon, 2019-ben pedig már nyíltan a Fidesz színeiben indult. A sárvári ellenzék változásairól Németh Zsolttal, sárvári képviselővel és a Híd a Jövőnkért Egyesület elnökével beszélgettünk.
Klimits István a legutóbbi képviselő-testületi ülésen bejelentette, hogy nem a Híd a Jövőnkért Egyesület színeiben, hanem független képviselőként folytatja a munkáját. Ez mennyire jelenti azt, hogy, akár burkoltan, de a Fidesz felé közelít a képviselő úr?
Klimits István már korábban szólt, és jelezte, hogy ő nem kíván azzal a közösséggel, vagy politikával azonosulni, amit mi képviselünk. Ilyenkor mindig felteszem magamban a kérdést, hogy vajon mitől tudott azonosulni velünk akkor, amikor még számára szükségesek voltunk? Másfelől pedig miért gondolhatta azt, hogy ő a másik oldalon, vagy függetlenként, jobban tud érvényesülni?
Nagyon érdekes a sárvári politika, hiszen ha megnézzük, hogy mi történt volna akkor, ha Varga Károly és Klimits István nem lép ki ebből a rendszerből, valamint, ha ugyanúgy, Szabó Lajos, Eiveck Péter és jómagam teljesen konstruktívan tehetnénk a dolgunkat. Azt állítom, hogy ebben az esetben akár már 2019-ben is lehetett volna többségünk a 11 fős képviselő-testületben.
Most az látszik, hogy gyakorlatilag egyenként, nagyon kényesen, ezeket az embereket levadászták, és ők úgy gondolhatták, hogy egy átmenetei megalázottság utáni betagolódás számukra többet ér, és jobb, mintha kitartanának az ellenzéki, tisztességes politizálás mellett. Továbbra is úgy gondolom, hogy az ellenzéknek vannak olyan gondolatai, amit a városvezetés nem spórolhat ki, ezekkel kardinálisan is foglalkozni kell.
Mikor érezték meg először, hogy Klimits esetleg kiszáll az ellenzéki tömörülésből?
A választások éjszakáján volt egy pozitív megmozdulás, hiszen Klimits István képes volt az egyéni körzetében győzni, amit a mi segítségünkkel tudott megtenni. Azt gondolom, hogy erre 2019-ben, függetlenként biztosan nem lett volna képes. Viszont már a választások éjszakáján éreztük, hogy Klimits nem teljesen van velünk, és ő a maga részéről többször tett arra kísérletet, hogy ezt az egységet valamilyen formában megtörje.
Szabó Lajos, egykori országgyűlési, ma pedig önkormányzati képviselő, talán hatással volt rá átmenetileg, az ő beszélgetéseik eredménye lett az, hogy Klimits valamilyen módon megpróbált alkalmazkodni a közösségünkhöz. De az egyértelműen látszik, hogy ugyanaz a helyzet következik be, mint ami már néhány éve megtörtént Varga Károllyal kapcsolatban. Az urak számára a győzelem pillanatáig voltunk fontosak, majd ezután ezek a körülmények megváltoztak. Ma azt látjuk, hogy ahhoz, hogy valaki fideszes legyen, az is jó megoldás, ha ellenzékből indul, majd független lesz, végül pedig teljesen beintegrálódik a kormánypárt helyi szervezetébe.
Kötöttek valamilyen megállapodást a választások előtt a képviselőjelöltjeikkel?
Léteznek a pártokon, frakciókon, még az Európai Unió politikáján belül is megállapodások, és akkoriban mi is kötöttünk egyet. Ennek annyi a lényege, hogy ha együtt vagyunk, és közösen gondolkodunk a városról, akkor ezeket a közös érdekeket együtt fogjuk képviselni. Ezt viszont nem lehet úgy folytatni, ha valaki úgy akar politizálni, hogy velünk is van, meg ellenünk is. Ezt a megállapodást Klimits úr is aláírta, de ebből a gondolatvilágból a képviselő úr most egyértelműen kilépett, ma már csak ez a papír köt össze bennünket.
Mit gondol, mennyire növekszik meg a közeljövőben Klimits István támogatottsága a testületen belül?
Azt gondolom, most csak azért is mindenben támogatni fogják a fideszes képviselők, hogy ne nekünk legyen igazunk. Biztosan fog valamilyen támogatásban részesülni, hogy bemutassák, mint egy Jedi lovagot, mondván, az erő velük van. Hosszú távon a lehetőségek fogják meghatározni azt, hogy mennyire állnak be Klimits ötletei mögé, de azt fontos elmondani, hogy a város lehetőségei nem végtelenek. Ha a képviselő úr hosszú távon tényleg betagolódik a városvezetésbe, akkor meg fogják neki mondani, hogy számára mennyi jutott.
A képviselő úr körzetéhez tartozik az Ungvár utca is, ahol a testületi-ülés után igen gyorsan megindult a fekvőrendőrtelepítés. Ehhez mennyi köze lehet annak, hogy Klimits kiszállt az ellenzékből?
Természetesen az Ungvár utca fejlesztése szükséges volt, hiszen az iparipark miatt naponta több százan, ezren közlekednek arra. De feltenném a kérdést, hogy vajon egy másik olyan utcában, az iparipark irányába, ahol nincs járda, megfelelő biztonságos közlekedési útvonal, ott vajon ki tudnak-e épülni ezek a biztonságtechnikai fejlesztések? A fekvőrendőrökhöz Klimits Istvánnak sajnos nem túl sok köze van, de az igaz, hogy ő ebbe a folyamatba már bekapcsolódott. Ami viszont nagyon érdekes, hogy ezen a mezsgyén tovább lépve a mi olvasatunkban eladta a lelkét valahova máshova. Nagyon érdekes, hogy nemrég még nem a Fideszben, hanem velünk találta meg a városépítő szándékait, majd hirtelen történt valami, amitől úgy gondolta, hogy ez így jobb. Most ő ott van, bármit elérhet, képes lehet arra, hogy nyugodtan, szabadon meggyőzze a városvezetést arról, hogy ő is jobbá akarja tenni a várost. Néhány év múlva lesz érdemes erre visszatérni, és megnézni, hogy ez idő alatt mennyi mindent tudott ő elérni.
Ugyanígy érdemes megnézni Varga Károly körzetét is, aki, ha igazán őszinték vagyunk, az elmúlt öt-hat évben releváns fejlesztést nem vitt véghez a körzetében. Ha megnézzük ezt a városrészt, akkor azt látjuk, hogy a nagy, fontos és látványos fejlesztések gyakorlatilag mind dr. Dénes Tibor polgármestersége alatt, és még a korábbi Papp József képviselősége alatt történtek meg. Értelemszerűen valamilyen formában a többmilliárdos költségvetésből kap ez a körzet is, de ha évente csak néhány millió, vagy néhány tízmillió forintról beszélünk, az mondhatni elenyészik a többi körzettel szemben. Ilyenek elhanyagoltak egyébként a peremkerületek is. Az más kérdés, hogy a választópolgárok értékítélete az leginkább az erőcentrum irányába hat.
A forgalomlassítók kiépítése előtt már tartottak a városrészen egy lakossági fórumot, ahol Klimits képviselő úr mellett megjelent Kondora István is, a város polgármestere. Ez mennyire volt az Önök számára jelzés értékű?
Amikor ilyen fejlesztések bekövetkeznek, annak mindig vannak előzményei. Az Ungvár utca biztonságosságának kérdése már évekkel ezelőtt felmerült, abban az utcában mindenképpen szükség volt egy ilyen lépésre. Az ipariparkban az elmúlt években, évtizedekben rengeteg fejlesztés ment vége, hála Istennek rengetegen dolgoznak ott, sokan közülük autóval járnak munkába. Ezen tényezők miatt valahol el kellett vezetni a forgalmat, és ezt pontosan az Ungvár utca bonyolítja. Ez az útszakasz azonban önmagában nem korszerű a modern motorizáció elvezetésére, emiatt sok éve kérdéses volt ennek a problémának a megoldása, amely megítélésem szerint ma sem végleges. A városvezetés viszont nem tudta eldönteni, hogy milyen formában, hogyan oldja meg az utca biztonságos működését. A lakók végül nagy többségben támogatták a fekvőrendőröket, abban viszont már kevésbé voltak egységesek, hogy az útszakasz mely részén, kinek a háza előtt építsék ki ezeket. Az ilyen helyzetekben nehéz demokratikus, jó döntést hozni.
Önök a közlekedés kérdésén túl milyen formában fejlesztenék tovább a várost?
Abszolút fontosak lehetnek azok a fejlesztések, amelyeket a jelenlegi városvezetés kitűzött maga elé, például a sportcsarnok ügye. De mi azt gondoljuk, hogy ezzel párhuzamosan egy nyugdíjasháznak legalább olyan fontosnak kellene legyen, mint az aréna. Ha megnézzük, hogy ma hogy működnek a helyi sportegyesületek, akkor azt a kettőséget tapasztaljuk, hogy van a városnak egy gyönyörű sportcsarnoka, de milyen sportja van? Ha van is sportja, akkor az mit jelent a városvezetők számára? Mert ha csak annyit, hogy ha az egyesületek kapnak költségvetési támogatást, amiből bérelhetik a sportcsarnokot, akkor elgondolkoztató, hogy ez így rendben van-e.
Ma Sárváron egészen egyszerűen nincs nyugdíjasotthon, ha valaki eljut odáig, hogy a gyermekei elköltöztek otthonról, kvázi egyedül maradt, akkor szembe kell néznie azzal, hogy innentől hogyan tovább. A városban nincsenek olyan formák és életterek, ahol a nyugdíjasok, ugyanúgy, mint a nyugati demokráciában, feltalálhatnák magukat, és a saját lehetőségeiken belül használhatnák ezeket. Ezért gondolom, hogy szükség lenne egy nyugdíjasotthonra.
Fontosnak tartjuk a szociálpolitikát, ide érthetjük az idősek, a rászorultak támogatását, vagy a fiatalok első lakásához jutását is. Ma Sárváron, a koronavírustól függetlenül, 10-15 millió forint alatt nem kapni telkeket, szinte lehetetlen az átlagember számára az építkezés, de a lakásvásárlás is ilyen.
A sárvári parkolás problémájának megoldására továbbra sem történt releváns lépés. Várható, hogy a koronavírus-járvány miatt a következő néhány évben szűkösebb keretből gazdálkodhat majd a város. Ennek ellenére vannak olyan, belső utcák a városban, amelyeket szerintünk célszerű lenne kijelölni, majd egy rotációt kiépíteni, aminek alapján ezek az útszakaszok a következő 5-10 évben megújulhatnának.
De megemlíthetjük a Nádasdy-várat is, amelynek kapcsán a vár rekonstrukciójáról körülbelül 10 éve folynak a beszélgetések. Mára odáig jutottunk, hogy télen már nem csak a várat, hanem az azt körülvevő várparkot is „fűtjük”, egyszerűen nem beszélhetünk szigetelésről és ésszerű hatékonyságról. Tapasztalatunk szerint ezek a kérdések nem kapják meg azt a hangsúlyt, amit megérdemelnének.
A választások után vett át valamit az Önök programjából a kormánypárti városvezetés?
Én inkább azt mondanám, hogy elvettek. Ha valamit jónak találnak, azt elveszik, és úgy mutatják be, mintha az övék lenne. Több ilyen dolog is volt az évek során, a mi ötletünk volt például a főtéri fenyőfaállítás, vagy a kezdeti városi majális is. Ezeket átalakították, elvették tőlünk a lehetőséget. Ugyanez történt azokkal a sportnapokkal is, amiket mi teljesen politikamentesen próbáltunk megrendezni. Szinte ellehetetlenítették a szervezést. Ezeket a lehetőségkereteinket is teljesen megnyirbálták. Ugyanígy vették el, vagy vették át a képviselőinket is.
Az ugytudjuk.hu már többször írt azokról az utalványokról, amelyeket a fideszes képviselők még a választások előtt oszthattak ki. Milyen volt ezt belülről látni?
Nagyon érdekes, a fideszes képviselők ugyanis azt mondják, hogy ez szerintük nem befolyásolja a mindenkori választásokat. Ha ez szerintük tényleg így van, akkor vajon miért nem kaphattak a lehetőségből az ellenzéki képviselők? Miért csak a kormánypárti képviselők oszthatnak utalványokat több millió forintnyi értékben? Azt gondolom, egyáltalán nem korrekt, ahogyan ez megtörténik, és azt állítom, bizonyos szempontból, burkoltan ugyan, de szavazatvásárlások történtek. Az is elgondolkodtató, hogy az olyan nagy múltú képviselőket, mint Szabó Lajos, körülbelül 20 évig miért hagyták teljesen ebből a folyamatból. Ezzel a ténnyel ő is csak az év elején szembesült.
Mit gondol, mennyire hasonlít az országos politika jelenlegi helyzetére az, ami az elmúlt hónapokban megtörtént Sárváron?
Vannak olyan nevek az országos politikában, mint például Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, Ujhelyi István, Bana Tibor, Ungár Péter, vagy Karácsony Gergely, akik eredményesen politizáltak az elmúlt években. Azt viszont meg kell értenie az ellenzéknek, hogy rengeteg olyan körzet van az országban, ahol nagyon kevés, vagy egyenesen lehetetlen a helyi képviselők számára megjelenni a médiában, és ez a tényszerű helyzet Sárváron is. Ha 2022-ben nem lesz egységes felállás, és nem tudunk a jelenlegi helyzeten változtatni, akkor nagyon nehéz lesz nyerni, hiszen szélmalomharcot kell majd vívnia az ellenzék jelöltjeinek a kormánypárt jelöltjeivel. Elég csak azt megnézni, hogy mi történt nálunk, hogyan vadászták le a képviselőinket.
