Már alapvetően sem volt egyszerű összerakni az idei győri költségvetést, hiszen a város új vezetése csak februárban tudott elkezdeni dolgozni rajta, és érte őket pár meglepetés közben – a költségvetés bemutatásakor is elsősorban a nadrágszíj meghúzását helyezték előtérbe a kommunikációban.
A koronavírus okán kialakult helyzet miatt felül kellett vizsgálni a költségvetés prioritásait. Szeles Szabolcs pénzügyekért felelős alpolgármestert kérdeztük arról, hogy milyen lépéseket tettek meg eddig.
Az alpolgármester elmondta: nem tervezték teljesen újra a költségvetést, tehát nem fogadtak el egy új költségvetési rendelet, bár rengeteg dolgot felül kellett vizsgálni és át kellett csoportosítani. Egzakt számokat azonban több okból is nehéz mondani: egyrészről nem tudni, meddig tartanak a vészhelyzeti intézkedések, másrészről az sem tiszta még, hogy az iparűzési adóból mennyi eshet ki idén és jövőre a gazdasági visszaesés miatt – csak becslések vannak erre. (Az interjú idején még nem nyújtotta be a kormány azt a javaslatot, amely átalakítaná az iparűzési adó felhasználásának módjait is.) Ugyanez a helyzet az idegenforgalmi adóval, amit a veszélyhelyzet végéig egyébként elengedett a város.
Egy adott elmaradó rendezvény kapcsán sem lehet egyszerűen úgy kalkulálni, hogy azt az összeget akkor nem kell kifizetni, hiszen vannak olyan költségek, amelyeket már előre ki kellett fizetni, vagy ha fizetős eseményről van szó, akkor a kieső jegybevétellel is számolni kell.
Ahogy arról korábban is írtunk, a központi védekezéshez átcsoportosított források – a gépjárműadóról van szó – a győri költségvetésben 550 millió forintos nagyságrendet jelentenek, ez az összeg az országos járvány elleni védekezési alapba kerül. A felszíni parkolási díjak elengedése egy átlagos év azonos időszakában megközelítőleg 200 millió forintot jelentene a Győr-Szolnál, idén azonban ennél jóval kevesebb bevételtől eshetett el a város a parkolási díjak tekintetében, hiszen ez év tavaszán kevesen használták gépjárműveiket. Szeles Szabolcs szerint a parkolás ingyenessé tételét egyébként a város maga is meglépte volna.
Saját intézkedésként az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú, szociális célú bérlakások esetében a teljes-, az egyéb lakáscélú, valamint az üzleti célú ingatlanoknál a bérleti díjak felét engedte el – a lakások esetében ez havonta 50-60, az üzleti célú ingatlanok esetében június végéig összesen 45 millió forint kiesést okoznak.
Bár ezek jelentős összegek összességében, Szeles Szabolcs lapunknak elmondta: ezekkel a lépésekkel mindenképpen segíteni akartak a győri lakosoknak és üzleteknek.
Folyamatosan dolgoznak és egyeztetnek az önkormányzat cégeivel, az intézményekkel, illetve a szakmai szervezetekkel. Szeles szerint mindenki megértette, hogy ez most egy ilyen év. Két célt fogalmaztak meg: egyrészt biztosítani kell a költségvetés stabilitását, tehát ha csökken a bevétel, a kiadásokat is csökkenteni kell. Ez úgy megoldható, hogy a kötelező feladatokat el kell látni, de az önként vállalt feladatoknál prioritási sorrendet kell felállítani, emellett fontos cél a munkahelyek megőrzése.
Rákérdeztünk az önkormányzati honlapon nemrég megjelent tavalyi évi zárszámadásra is, négymilliárd forint értékben tüntettek fel maradványösszegeket az előző évből. Az alpolgármester elmondása szerint ezek nagy része már kötelezettséggel terhelt.
