Pintér Bence a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson.
Döntést hozott a Kúria abban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal által indított ügyben, amelynek az volt a lényege, hogy előírhatja egy lakás mellé egynél több parkoló építésének kötelezettségét az önkormányzat.
A győri szabályozás ugyanis úgy szólt, hogy 45 és 60 négyzetméter között másfél, 60 fölött két parkolóhelyet kötelező kiépíteni. Az országos szabályozás szerint elég egyet.
A Kúria döntése azt erősítette meg, hogy egy lakóegység mellé csak egy parkolóhely építését írhatják elő az önkormányzatok. Ezt egyébként korábban az önkormányzat is elismerte, ugyanakkor időt kért arra, hogy módosítsák a vonatkozó rendeletet, ezt azonban határidőig nem tették meg, ezért került a Kúriához az ügy.
A teljes döntés itt olvasható.
Erre a problémára volt korábban félig-meddig megoldás a Dézsi Csaba András által majdnem az egész városra hozott változtatási tilalom, ami miatt bármilyen építési ügyben külön megállapodást kellett kötni a várossal, ennek keretében pedig már ki lehet járni a lakásonként két parkolót, ami a polgármester eredeti célja volt. A sorra hozott változtatási tilalmak viszont sorban buktak meg, szintén a Kúrián, legutóbb idén júliusban.
2020 májusában Dézsi a Borkai-éra szerinte átgondolatlan társasházépítéseire hivatkozva először a város négy környékére, majd 2021 májusában a teljes városra változtatási tilalmat rendelt el.
Ez ugyebár azt jelentette, hogy közel az egész városban lehetetlenné vált bármit építeni vagy felújítani (bizonyos kivételekkel).
A cél a polgármester szerint az volt ezzel, hogy a város nagyobb kontrollt szerezzen a városban épülő beruházások fölött, amelyek közül az elmúlt évtizedben szerinte sok felelőtlenül valósult meg a városban. Építési engedélyt a kormányhivatal ad ki, de a változtatási tilalom elrendelése után most mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülnie a beruházóknak a várossal, mielőtt a kormányhivatal dönt egy ügyben.
Mind az iparkamara megyei testülete, mind a kormányhivatal problémásnak tartotta akkor az eljárást. És így volt ezzel a Kúria is, amely 2021 szeptemberében ugyan megállapította, hogy az önkormányzat túllépett a hatáskörén, és eltörölte a rendeletet, de hagyott egy menekülőutat a polgármesternek, akinek csapata október végéig – az építőipari szereplőkkel ismét nem egyeztetve – megalkotta az új tilalmat, majd 2022 májusában a legutóbbi verziót.
Eközben pedig egyébként egy Dézsi polgármester által kárhoztatott „gigantomán építkezésekhez” hasonló projekt is elindult a változtatási tilalom alatt, amelynek nyomán 1100 lakásos, kilencemeletes házakat is magába foglaló társasházas lakónegyed épülne fel a Tatai út környékén. Lakossági tiltakozás nyomán úgy néz ki, hogy a területen található erdő megmaradhat, de még az is lehet, hogy az egészből nem lesz semmi: miután a beruházás nagy nehezen végigbukdácsolt a bizottsági és közgyűlési szakaszon, mi úgy hallottuk, hogy a Kormányhivatal elutasította azt, azóta sem hallani róla semmit.
Ugyanígy úgy tűnt egy darabig, hogy megépülhet a Dunaville, a projekt, ami miatt Dézsi polgármester eredetileg megalkotta a rendeletet. A polgármester akkor azt mondta egy sajtótájékoztatón: „vannak olyan családi házas övezetek, ahol falatnyi területekre 600-800 lakásos lakótelepeket zsúfoltak be, és a belvárosban a Mosoni-Duna partjára terveztek 13-15 emeletes lakóházakat több száz lakással. Ezeknek sem a közlekedési kapcsolatai, sem pedig a parkolási megoldásai nincsenek átgondolva.” Később aztán mégis zöld utat kapott a projekt, de ez is elakadt valahol, nem hallani róla egy ideje.
A lassan három éve tartó tilalom legnagyobb eredménye pedig az, hogy a győri építők többnyire nem Győrben, hanem mondjuk Pannonhalmán, Vámosszabadin, Győrújbaráton és Bábolnán kezdtek új projektekbe, aminek nyomán valószínűleg nőni fog az agglomerációba költözők aránya, és ezzel együtt a győri ingázás kapcsán kialakuló egyre súlyosabb közlekedési szituáció.
