Lassan hetek óta foglalkoztatja a Parkerdő lakókert lakóit az a beruházás, ami új társasházakat létesítene a Homok útra. A lakók aláírásgyűjtésbe is kezdtek, a közel 400 szignót pedig a héten adták át Nemény András (Éljen Szombathely!) szombathelyi polgármesternek.
Bár a lakók csak pár hete értesültek a tervekről, a terület beépítésének ötlete már több, mint 10 évvel ezelőtt megfogalmazódott. A laikus persze könnyen fogalmazza meg a kérdést, hogy miért kell minden zöld területet beépíteni, a válasz azonban ennél kicsit bonyolultabb.
Fotó: Vágvölgyi Bálint
Először talán azt szögezzük le, hogy mindenkinek a háza egy korábbi zöld területre épült. Vagyis eléggé visszás az, amikor egy környék lakói az ellen ágálnak, hogy ne épüljön több ház a lakókörnyezetünkben. Végtére is mindenki valakinek a szomszédja lett, akik mások szomszédai lettek és így tovább. Mielőtt pedig ez a folyamat elkezdődött volna a terület nagy valószínűséggel erdő vagy mező volt.
De miért pont oda?
Egy visszafordíthatatlan urbanizációs folyamat az, hogy egy település terjeszkedik. Ahogy a lélekszám növekszik egyre és egyre több ház, lakás fog épülni. Bár a magyar lakosság népesedési léptékét a legjobb jóindulattal is csak stagnálónak lehet nevezni, az elmúlt években mégis azt lehetett látni Szombathelyen, hogy gombamódra nőttek ki a mára már szitokszónak számító társasházak.
Mert még mindig a legjobb befektetés az ingatlan, pláne akkor, ha 5%-os ÁFÁ-val lehet építeni az új épületeket, ráadásul a CSOK is berobbantott a piacot.
A Jászai Mari utcában épült Mira Garden, a Minerva lakópark, a Liget utcában az Aranypatak lakópark, a Farkas Károly utcában a sportpálya helyén épülő társasházak vagy éppen a cikk apropóját szolgáló Parkerdei lakópark szinte totális beépítése az elmúlt években ment végre.
Építkezni csakis szabad területre lehet olyanokra, amik a város közigazgatási területén belül esnek, vagyis belterületnek minősülnek. Itt persze adódhatna a kérdés, hogy miért nem von be a város más, a településsel határos külterületeket.
Ahogy Sütő Gabriella, városi főépítész az Ugytudjuk.hu-nak adott interjújában korábban elmondta:
A város nem tud a végtelenségig terjeszkedni. Az új beépítésre szánt területeket először is a szabályozási terven kell kijelölni. Csakhogy az építési törvény alapján mindaddig, amíg beépítetlen területek vannak egy településen, nem lehet új ingatlanokat erre a célra kijelölni. Vagy a már beépítésre szánt részeket visszaminősítjük és ezzel azonos méretű új területet jelölünk ki építési telkek számára.
A meglévő területeken belül kell gazdálkodnunk, nem várható újabb lakóparkok megjelenése, amíg az Oladi platón, a Wimmer Ágoston utca és a Szent II. János Pál utca környékén lévő telkek be nem épülnek.
Vagyis azokkal az építési területekkel kell gazdálkodnia egy településnek, amik a rendelekzésére állnak.
Ideális esetben egy terület tulajdonosa csak akkor kezd el építkezni az adott telekre, ha meggyőződött róla, hogy a meglévő csatorna és elektromos hálózat alkalmas arra, hogy egy több lakásos ingatlan ráépüljön. Ha nem?
Nos, akkor van olyan helyzet, amit a Parkerdei lakópark lakói mondtak el szerkesztőségünknek. Vagyis, hogy folyamatosak az áramszünetek és sokszor alacsony a víznyomás.
Maradjunk is ennél a területnél, vagyis a Szabadidő központ beépítésre váró telkeinél, hogy teljesen hivatalos legyek a Homok úti 4425/18 helyrajzi számú a 4425/20 helyrajzi számú ingatlanoknál.
A területet 2013-ban, vagyis a Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármestersége alatt ülésező közgyűlés minősítette át beépíthetővé.
2014-ben meg is próbálták eladni a terület, de aztán egyetlen árajánlat sem érkezett rá.
A 2016 szeptember 15-én megtartott közgyűlés a 22/2016. (IX. 23.) önkormányzati rendeletével fogadta el a HÉSZ módosítását, ami szerint fenti ingatlanokra a Kisvárosias lakóterület (Lk), szabadonálló beépítési mód, 40%-os legnagyobb beépíthetőség, maximum 7,5 m-es építménymagasság, 900 m2 legkisebb telekméret előírásait kell alkalmazni.
Ez egyébként teljesen környezetbe illő szabályozás, ugyanis ugyanez az előírás vonatkozik a Szent II. János Pál pápa körút 31. számtól 51. számig terjedő ingatlanjaira és a Síp utca déli szakaszán lévő ingatlanokra egyaránt.
2018-ban a SZOVÁ-nak volt is terve arra, hogy beépítsék a terület. A cég üzleti terve szerint minimum 140 lakást építettek volna ide, de szóba került az is, hogy 200 lakás épül végül ezen a két telken. A terveket azonban konkrét építkezések végül nem követték. Mindezt ugyanis azzal a lovascentrummal együtt akarták megépíteni, amire a Modern Városok Programban kapott volna pénzt a város.
A lovascentrum terveiről 2018 január 22-én tartott sajtótájékoztatót a város akkori polgármestere Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), az akkori alpolgármester Illés Károly (Fidesz-KDNP) és a térség parlamenti képviselője Hende Csaba (Fidesz-KDNP).
A környék beépítésének terve tehát nem most, az utóbbi pár hónapban fogalmazódott meg. Még ha a lakók állításuk szerint csak most szereztek tudomást róla.
Nemény András a volt városi strand ügyéről: Van olyan megoldás, hogy a beruházó parkoló céljára rendelkezésre bocsássa a területet
"Elég kemény, de konstruktív tárgyalás végén sok mindenre jutottunk, úgyhogy jó hírekkel tudok szolgálni" - közölte hétfő esti videójában Nemény András annak kapcsán, hogy tárgyalt a Homok utcai és a volt városi strand területén tervezett lakópark beruházójával.
A közel 400 aláírást összegyűjtött akciónak egy hozadéka biztosan volt. A városvezetés leült tárgyalni a Vasivízzel és az E-Onnal, hogy megtudják a lakók által panaszolt víz és áramellátási problémákra milyen megoldást lehet találni.
A környék közlekedési problémáira pedig a következő eu-s pénzügyi ciklusban a városba érkező forrás jelenthet megoldást. Ebből a pénzből fejleszti majd a város a Kárpáti Kelemen és Bartók valamint a Jégpince utca és Jókai utcák kereszteződéseit.
