Egy év telt el a választás óta, volt ideje Dézsi Csaba András polgármesternek a kibontakozásra. A polgármester tett olyan dolgokat, amiket nem feltétlenül vártunk egy fideszes városvezetőtől. Mi az, amit ön másképp csinált volna? Hogy nézne ki most Győr, ha tavaly az ellenzék nyer?
Való igaz, hogy Dézsi Csaba András olyan döntéseket hozott és olyan személyi változtatásokat hajtott végre, amelyekre nem számított a nyilvánosság. Én magam sem számítottam arra, hogy intézmények élén komoly változások lesznek, de mégiscsak lettek. Amit másképp csinálnék?
Hát, biztosan nem az az ember, Endrődi Péter lett volna a kabinetfőnököm, aki Borkai Zsoltot kikísérte a városházáról, mikor a tüntetők óvszerekkel megdobálták és gyakorlatilag elzavarták.
Biztos vagyok benne, hogy vannak olyan emberek az elküldöttek között, akiket én szintén leváltottam volna. De abban is biztos vagyok, hogy a városházán maradtak között is több van, akiket elküldenék. Mondjuk azt az embert, akit az Ördög ügyvédje blog megnevezett név szerint, hogy a Borkai-klán tagjaként nekik intézi és simítja el a dolgokat: Csörgits Lajos aljegyzőt. Ő a mai napig ott van. De rajta kívül is vannak még olyan vezetők, akik Borkai Zsolthoz finoman szólva nagyon is közel álltak.
Tudna példát mondani?
A Magyar Olimpiai Bizottságban Borkai Zsolt tanácsadója volt Sipos Gertrúd. Mikor Borkai távozott az Olimpiai Bizottság éléről, akkor természetesen ez a státusz is megszűnt. Abban a pillanatban a győri Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ét módosítani kellett és létrehoztak egy új főosztályt, amelynek élére odatették ezt a hölgyet. Vagyis kreáltak neki egy pozíciót.
Endrődi Péter kabinetfőnöksége ellen mi a konkrét kifogás?
Ez az úriember Borkainak nagyon sokat segített, hiszen az egész GyőrPlusz-médiát gyakorlatilag Borkaiék építették fel. Ő Borkainak bizalmi embere volt, és ő lett a kabinetfőnöke Dézsinek – ez viszont eleve nem azt mutatja, hogy itt teljesen más szelek fújnak.
Egyszerre van meg a szakítás látszata és a kontinuitás valósága?
Amiben tényleg más, az a látszat. A polgármesteren iszonyatosan az látszik, hogy ő a erre dolgozik. Arra ad, ami megjelenik az újságban, a tévében, azt nyomja mindenhol.
Az összes szereplése, az összes megjelenése, nem más mint egy látszattevékenység. Hogy lássák, hogy ő milyen jó fej, például ami az Ugytudjukon is megjelent, hogy ő a Mikulás.
Ez már szerintem tényleg a legalja. Mintha egy rockzenekar frontembere lenne, aki kint áll a színpadon, és a csápoló közönségnek teszi magát. Holott őt nem rockernek választották meg, hanem városvezetőnek. Neki azzal kéne foglalkoznia, ami most látszik a mindennapokban: hogy a város hatalmas fizetési nehézségekkel küszködik.
Az nem lehet, hogy foglalkozik vele, csak nem beszél róla, mert ellentét van a Fidesz-kormány, és az ugyancsak fideszes városvezetés között? A kormány elvon az önkormányzatoktól, aminek a helyi vezetés nem örül, de nem teheti nyíltan szóvá.
Nem kommunikál róla, ez így van. Politikusként meg tudom érteni, miért nem teszi. De mint győri polgár, nem tudom elfogadni. Attól, hogy nem beszélünk róla, a problémák ugyanúgy ott lesznek. Azt megértem, hogy nem áll ki a saját pártjával és miniszterelnökével szemben, hogy ez nem jó.
De ha egy kormányzat egy város érdeke ellen cselekszik, akkor egy polgármesternek kötelessége ez ellen tenni.
Itt nem arról van szó, hogy egyetértünk-e a kormánnyal vagy sem. Hanem a város működőképességéről. Mikor Balogh József volt az MSZP színeiben Győr polgármestere, illetve 2006-tól 2010-ig kormánypárti országgyűlési képviselő, ő a szintén győri Szijjártó Péter ellenzéki Fidesz-politikussal a parlament folyosóján a köztük lévő politikai ellentétek dacára is meg tudott egyezni abban, mi a város érdeke.
Ezt most én nem látom a fideszes polgármester és a Fidesz-kormány között. Lehet, hogy a háttérben zajlik valami, de ennek látszata egyelőre nincs. Amikor Lázár János azt mondja, hogy a multik helyett a magyar cégeket kell támogatni, akkor Dézsinek meg kellett volna szólalnia, hogy tényleg nekünk is multiellenesnek kéne lennünk az Audi városában, kedves Lázár János?
Ha végigvesszük az elmúlt egy év intézkedéseit az új városvezetésnél, akkor konkrétan mi az, amit ellenzéki polgármesterként ugyanígy csinálna, s mi az, amit határozottan elutasít? Mondjuk a járványhelyzet kezelésében, a parkolás átrendezésében, a költségvetésben, a városrészek fejlesztésében?
Dézsi programjáról én nem sokat hallottam a kampány során. Volt vita a jelöltek programjairól, de azon a Dézsi nem vett részt. A programja inkább csak annyi volt, hogy folytassuk, amit elkezdtünk.
Volt húsz pont, amiből jó pár a Borkai idején kezdődött dolgokról szólt.
Saját konkrét ígéretei, ötletei nem igazán voltak, viszont az én jelölti programomból sok mindent átvett. Ha valamire büszke vagyok a tavaly januári kampányból, az nem a végeredmény, hiszen nem tudtunk nyerni. Viszont olyat sikerült elérnünk egy időközi választáson, amit máshol nem. Nem arról szólt a kampány, hogy Fidesz vagy ellenzék. Mert az összes többi időközi választás erről szólt, és pont ez az, amiből a választóknak elege van.
Az már nem kérdés, mert az összes felmérés ezt hozza ki, hogy az ellenzéki összefogás átvette a vezetést a kormánypárttal szemben. Már nem az a kérdés a bizonytalan szavazóknál, hogy Fidesz vagy nem Fidesz. Az a kérdés, milyen országban akarunk élni. Egy éve Győrben sikerült úgy tematizálni a kampányt, hogy az erről, tehát a programokról szóljon. És ehhez volt kénytelen idomulni az összes többi induló.
Mik azok, amelyek ezekből hangsúlyosan átjöttek, annyira, hogy meg is valósította őket az új városvezetés?
Például az a javaslatom, hogy aki kilenc hónapnál régebb óta munkanélküli, annak az egészségügyi járulékát a város fizesse. Szintén elfogadták a légszennyezettségi mérőállomás létesítését, de ez a járványhelyzet miatt lekerült a napirendről. Dézsi belengette a villamost is, amiről szintén én beszéltem először a kampányban. Az Érdekegyeztető Tanács létrehozása ugyancsak az én ígéreteim között szerepelt. A szakszervezetek és a városvezetés között elindult a tárgyalás róla.
A helyi közösségi közlekedés mellett a hulladékszállítás ügyében is voltak javaslataink.
Hogy ne reggel, a csúcsforgalomban járjanak a kukásautók, hanem más napszakban. Ez az éjszakai szemétszállítással lényegében megvalósult. Ami persze okozott más problémákat, ezeket szóvá is tettük. Hogy miért kell például a kukásautónak tolatás közben az éjszaka közepén is sípolnia? A GYHG vezetője szerint ezt a KRESZ írja elő, tehát az önkormányzat nem tud változtatni rajta. Hogy az új buszok beszerzése ilyen gyorsan megtörtént, abban is szerepet játszhatott, hogy az általunk tematizált kampány jelentős részben erről szólt.
Fotó: Papp László Tamás
A programban benne volt a Transparency International által írt, önkormányzatok átláthatóságát elősegítő Ez a minimum című kezdeményezés is is. Hogyhogy ezt még nem nyújtotta be? Ingyen győzelem, ha elfogadják, az is, ha elutasítják, az is.
Amikor volt a januári közgyűlés, a polgármestert többször is kértem, hogy egyeztessünk róla. Neki az volt a kérése, hogy erre majd később térjünk vissza. Arra hivatkozott, hogy rengeteg átalakítást kellene végrehajtania. Aztán jött a járvány. De nem felejtettem el az Ez a minimumot, napirenden tartjuk a kérdést. Ha már az átalakításoknál tartunk, említsük meg: azokat a cégvezetőket, akiket Dézsi leváltott, talán én is elküldtem volna. De én nem Budapestről, a Fidesz vagy a minisztériumok környékéről hozott embereket ültettem volna a helyükre. És nem is a fővárosi MSZP-központból hozott embereket.
Lehet, hogy a polgármester a kívülről hozott emberekkel a Borkai alatt megerősödött lobbikat, kiskirályokat, helyi oligarchákat akarja gyengíteni vagy megtörni?
Az jól látszik, hogy a helyi Fideszen belül valóban történt egy nagy átrendeződés. Ezt több helyi fideszes is megerősítette.
Ha összehasonlítjuk a korábbi és a jelenlegi Fidesz-vezetést, mi a különbség?
Elsősorban a látszat szintjén van különbség. Dézsi sokkal hitelesebben mutatja fel azt a látszatot, hogy ő a győriekért van, Borkain azért nagyon látszott, hogy ha teheti, nagy ívben elkerüli a lakosságot.
Az ellenzék azonban még a látszat felmutatásában is mintha le lenne maradva. Nem egy témánál, amire a polgármester lecsapott, mondjuk a szeszgyár szagának problémájánál, felmerült bennünk a kérdés: de hol van mindeközben az ellenzék?
Visszakérdezhetek gyárvárosiként: megoldódott a szeszgyár szagának a problémája? Pont erről beszéltem: a látszatról. Van egy probléma, amibe ő tényleg beleáll. Három évvel ezelőtt, ha ugyanilyen problémákról születtek volna cikkek, Borkai nagy ívben tett volna rá. Dézsi ebben a látszatban valóban másabb. Ő, ha valami probléma van, jelen esetben a szeszgyárral, magához rendeli az illetékeseket az irodájába, látványosan intézkedik, egyeztet. De az a helyzet, hogy a bűz egy hét múlva is ugyanúgy ott volt. Ugyanúgy, mint az esőzéseknél, mikor eldugult a csatorna, s azonnali változást sürgetett a polgármester. Mert ezek technológiailag nem oldhatók meg egyik napról a másikra.
Dézsi ugyanazt a politikát folytatja helyben, amit Orbán Viktor országosan. A pillanatot akarja uralni és megnyerni, nem pedig tartósan, érdemben kezelni az ügyeket.
A polgármesterről beszélünk ismét, de a kérdés igazából arról szólt, hogy az ellenzék miért nem ragadja magához a kezdeményezést a problémákra való rámutatásnál?
Hát például az októberi közgyűlésen, amikor sokadjára kértem szót, már mindenki felröhögött, mert az összes napirendi ponthoz hozzászóltam. De én pont ezt ígértem a választóknak, hogy aktív tevékenységet fogok vinni. Hogy eleszi-e a mi kenyerünket a Dézsi? Azt gondolom, hogy a látszatban igen. Ő egy mindenhez is értő, minden problémát megoldó, mindenben kompetens vezető szerepében próbál feltűnni.
Hogyan lehet ezt a látszatot ellensúlyozni?
Ezzel a médiatúlsúllyal, ami a Fidesznek van, szerintem irreális cél lenne azt kitűzni....
De ő ezt leginkább a Faceboookon csinálja.
Azért a GyőrPlusz is beszámol róla. Nyilván több emberhez el tud jutni. Ebben mi nem tudunk versenyre kelni. Kevesen vagyunk jelen az önkormányzatban. Ez a választási rendszerből is fakad. Minden képviselőjelöltünk 30 és 40 százalék között végzett. A polgármesterjelöltjeink mindkét választáson 40 százalék körül teljesítettek. A mögöttünk álló támogatottság a közgyűlés összetételében viszont nagyon nem tükröződik.
Persze nemcsak a választási törvény, hanem bizonyos helyi „ellenzékiek” ambíciói, gerinctelensége következtében alakult így, hogy a 23 fős közgyűlésben ketten vagyunk, akik valóban a győrieknek ezt a 40 százalékát képviselik. Ez meglehetősen beszűkíti a cselekvési teret.
Akkor térjünk vissza ehhez a kérdéshez: mi az, amit a szűk tér dacára elértek tavaly?
Amire személy szerint büszke vagyok, az a Pannonhalma-Győr kerékpárút kivitelezése körüli visszásságok feltárása. Hogy míg Kara Ákos fideszes országgyűlési képviselő az összes érintett falut végigjárta, a győri lakosokat elfelejtették az ezzel járó dolgokról tájékoztatni. Így azt látták a Szent Imre úti lakosok, hogy a járda mindkét oldalát elkezdték feltörni, nem lehetett rendesen közlekedni. Mindezt bármiféle tájékoztatás, egyeztetés nélkül. Hiába kerestek bárkit, senki nem tudott semmit. És ez így volt egész nyáron.
Pollreisz Balázs a 82-es út felújítása miatt kialakult áldatlan állapotokról készített videót Győrben
„A lakóknak már fogy a türelme! Elvárom, hogy a zebránál a gödröt az őszi szünet végére temessék be!" - írja Pollreisz Balázs győri MSZP-s önkormányzati képviselő a témában készült videós posztjához. Helyi lakosok szólalnak meg a felvételen, amelyen látszik is, hogy a felújítás miatt az úton való átkelést biztosító zebra melletti járda gyakorlatilag használhatatlan, így a gyalogosoknak (köztük iskolás gyerekeknek) az úttestet kell használniuk az odajutáshoz.
Felmerült bennük a kérdés, hogy akkor már legalább miért nem egyszerre csak az egyik oldalt törték fel? Ez pusztán szervezés kérdése. Ez az áldatlan állapot közel nyolc hónapon át tartott. A legfelháborítóbb az volt, hogy a körforgalomnál a buszmegállót áttették a túloldalra, a zebrával szemben pedig ástak egy mély gödröt, ami ott állt másfél hónapig.
A helyi lakosok megkerestek. Kimentünk, csináltunk egy videót, amin látszik, hogy iskolás gyerekek a kamionok között mennek az iskola fele, mert a feltört járdán nem tudnak közlekedni. Hétvégén jelent meg a videó, a következő hét elején Kara Ákos Facebook-oldalán részletes tájékoztatás jelent meg. S még azon a héten elkezdtek aszfaltozni. Így az őszi szünet végére kész lett a járda. Ez az, amit mi tudunk csinálni.
Fotó: Papp László Tamás
Mintha a polgármester is ezt csinálná. Kimegy a helyszínre, rámutat a problémára, videózik és posztol róla a Facebookon.
De neki nem ezt kéne csinálnia. Ott van a Káptalan-dombi csatorna-kivezetés Dézsi által kiposztolt ügye. Ki is a tulajdonosa annak a területnek? Az egyházmegye mellett pont az önkormányzat. A kivitelező pedig az önkormányzati tulajdonú Pannon-Víz. Mikor a Győr-Szol parkolójában tisztította a csatornát, az is ugyanerről szólt. Szerintem egy polgármesternek nem az a dolga, hogy kislapáttal nekiálljon csatornát tisztítani.
Nem is ő csinálta, hanem talán a sofőrje.
Hát, annak meg pláne nem ez a dolga, egy városvezetőnek pedig nem az a dolga, hogy a sofőrjét erre utasítsa. Egy polgármesternek a város működtetése a dolga, nem az, hogy minden eldugult csatornához odamenve ripacsként szerepelgessen az önkormányzati médiában, így ünnepeltetve önmagát.
Visszatérve az ellenzék akcióira: mi a helyzet a színház ügyében kezdődött aláírásgyűjtéssel?
Összegyűlt rengeteg aláírás, az ügy ma is él. Szerintem az épületnek meg kellene maradnia, nem szabadna elbontani, hozzátartozik Győr látképéhez.
Meddig gyűjtik az aláírásokat?
Ameddig egy őrült azt harsogja, hogy le akarja a Győri Nemzeti Színházat bontani. Azt el tudom fogadni, hogy kell egy új színházépület máshová. De hogy a régi épületnek is helye van ott, az nem kérdés. Működhetne akár múzeumi központként is. A sísánc alakú tető alatti részben létrehozható volna egy hatalmas kiállítótér.
Tehát a színház épületére mindenképpen szükség van, legfeljebb nem színházként. Azok a művészeket aljas módon megalázó kijelentések, hogy Vasarely csak rajzolt egyet a kockás szalvétán, aztán egy kőműves fölcsempézte, így ez a kőműves alkotása, olyan szinten méltatlanok egy városvezetőtől, hogy látszik rajta: ő életében csak mesekönyvet írt.
Országos szinten egyre inkább úgy tűnik, hogy az ellenzék támogatottsága meghaladja a kormányét. Ugyanakkor elhangzott: Győrben 40 százalékos támogatottságú az ellenzék. A Balogh József volt MSZP-s polgármesterrel készült interjúban is elhangzott, hogy Győr inkább egy jobboldali, jobbra húzó város, s e fölé a 40 százalék fölé az ellenzék nemigen tud menni. Próbálnak-e a Fidesz-szavazók fejével gondolkodni, hogy lehetne őket átcsábítani, átállítani?
Szerintem a szavazók nem laboratóriumi kémcsőben létező vegyületek, hanem hús-vér gondolkodó emberek. Azt a kérdés, hogy a Fidesz-szavazókkal mit tudunk kezdeni, azt kétfelé osztanám. Van a meggyőződéses hívő, akiknek csak a Fidesz létezik, akárhogyan lóg Szájer József az ereszcsatornáról, akármi van a hátizsákjában. Velük nem sok mindent tehetünk, azt hiszem. Persze velük is van dolgunk, ők is az ország és a nemzet része, velük is kell foglalkoznunk, számukra is egy jobb országot akarunk teremteni.
Viszont van a Fidesz-támogatók között nagyon sok olyan szavazó, akit baromira nem érdekel a pártpolitika. Aki azt sem tudja, Dézsi Csaba András melyik párt tagja. Lehet, hogy rólam se tudja, hogy az MSZP megyei elnöke vagyok. Győr egy olyan város – és talán ezért hívják jobboldalinak – hogy az egyik legfontosabb érték még a baloldali győriek számára is az anyagi biztonságérzet, a magántulajdonhoz való jog. Az ország egyik legjobb módú városában élnek.
Sok olyan győri van, akik az ország más, jóval szegényebb részeiből, például Borsodból érkeztek ide. S mikor hazamennek, s látják, hogy ott mi van, akkor még jobban értékelik, hogy Győr teljesen más.
Amiben nekem, mint újságírónak hiányérzetem van: nemrég indult nyomozás az Audi-földek ügyében, most tárgyal a bíróság egy 22 milliós, a vád szerint az egyik önkormányzati intézmény gazdasági vezetője által elkövetett hűtlen kezelési ügyet. Ha a polgármester folyton kivizsgálást, számonkérést ígér, akkor nem kéne rá még nagyobb ellenzéki nyomást gyakorolni?
Persze, van is egy konkrét ügy, amit számon akarunk kérni: az uszoda. Kiírtak egy eredetileg nyolcmilliárdos beruházást. Két pályázat érkezett be, az egyik természetesen Mészáros Lőrinc, a másik pedig egy helyi csapat. A pályázatot Borkai Zsolt érvénytelenítette, mert Mészáros Lőrinc nem tudta azt megnyerni. Módosítottak az újabb kiíráson azzal, hogy a pályázatnak a költségvetése már jóval magasabb volt, olyan tizenkétmilliárd körüli összeg volt. Végül tizenkilenc és fél milliárdra kötötték meg szerződést. Illetve megnyerték tizenkilenc és fél milliárdra a pályázatot, most pedig megkötötték huszonegy és fél milliárdra a szerződést. Tessék már megmondani. az a kétmilliárd az micsoda?
Mint képviselő, mit kérdezne erről a következő közgyűlésen?
Kezdjük itt: hogy van ez a kétmilliárd már eleve? Egy tizenkilenc és fél milliárdos pályázatot megnyert Mészáros Lőrinc, aztán aláírt egy huszonegy és félmilliárdos szerződést. Ez az egyik kérdés. Amellett: tele volt vele a sajtó a debreceni uszodával. A debreceni több mint 5000 négyzetméteres vízfelület, kilenc és fél milliárd forintba került, ez volt a teljes beruházás összege, a győri ugye tizenkilenc és fél milliárd, körülbelül 1500 négyzetméteres vízfelülettel.
Ön hogy írta volna ki a pályázatot?
Én azt gondolom, hogy az uszodának, mint műemléképületnek meg kell maradnia. Ott van a termálvíz, azt fel lehetett volna az egészet használni gyógyturizmusra, kifejezetten gyógykezelésre. És ezt a műemlék strandot, ezt a gyönyörű Bauhaus-épületet, a Cziráki-medencét és a környékét pedig meg lehetne tartani strandrésznek, ami egy kicsi strandként működne. A turizmust pedig a gyógyturizmusra alapozni. Egy egy olyan vízi élményparkot csúszdákkal, ahova talán még Bécsből, Pozsonyból meg Budapestről is idejönnének.
Ezt a létesítményt fel lehetne építeni a város szélén. Ehelyett betennék a város közepébe, megint egy öszvér lesz belőle. Aki gyógykezelésre jön, és mindenféle fájdalmai vannak, az nem a mellette ugráló meg sikongató gyerekek között akarja ezt a gyógykezelést igénybe venni. És ráadásul lesz egy maximum ezerötszáz négyzetméter vízfelület huszonegy és fél milliárdból. A debreceni meg kilenc és fél milliárdból több mint ötezer négyzetméteres vízfelület és a helyiek azt mondják: ebből is sokat loptak.
És miből adódhat a többletköltség? A hivatalos válaszok ez ügyben meglehetősen ködösek.
Az árvízi védekezésre hivatkoznak a többletköltségnél, mert ugye Debrecenben viszonylag ritka az árvíz. Az a helyzet hogy a látványtervek alapján olyan egyszerű és olcsó megoldásokkal próbálkoznak, hogy a parkolót egy töltésszerű dologra rakják fel, egy földtöltést csinálnak oda. Még ha az Orbán-bányákból hoznak hozzá követ, akkor sem biztos, hogy ennyire drága lenne. Ez az egyik része. A másik pedig az, hogy a környéken már elkészülnek az új árvízvédelmi rendszerek. Akkora árvíz Győrben, mint ami legutoljára 2013-ban volt, nem nagyon várható. Ezt a gönyűi létesítmény is megoldja. Vízügyileg ez le van szabályozva. Kell védekezés természetesen, de nem ilyen szintű.
Tehát ennek a pénznek egy jó részét nagyon csúnyán el fogják lopni.
Folyik a Győr-Szolnál egy átvilágítás…
Abban nagyon nem vagyunk benne. Nem lett felügyelő-bizottsági tagunk a Győr-Szolnál. A Győr-Szollal kapcsolatban azt a választ kaptam Dézsitől – Lendvai Ildikótól idézett – ha nem akarsz megoldani semmit, akkor hozz létre egy vizsgálóbizottságot, Borsi Róbert válasza meg az volt, hogy nem kell a Győr Projektet átvizsgálni külön meg az összes többi céget, hiszen van a tulajdonosi bizottság, ennek az a dolga, Erre visszakérdeztem, hogy polgármester úr, akkor a Győr-Szolt minek átvilágítani?
Mert kiderült, hogy a Győr-Szolnál elég nagy a gond?
Most az az álláspont, a Győr-Szolt át kell világítani, de a többit nem. Innentől kezdve lesz érdekes, ami az ellenzéknek járó felügyelő-bizottsági helyeknél történt. Az ötből négyet elfogadtak, a Győr-Szolt viszont meggondolták, nem is akarnak a Győr-Szolban helyet adni.
A GYHG körül zavaros a helyzet, az ott is elindult belső vizsgálat mire utalhat?
Szerintem ez egy fideszes belháború, melynek következménye a helyi és a nagytérségi hulladékgazdálkodás széttrollkodása lesz. Az jól látszik, hogy miközben olyan Borkai-káderek, mint Csörgits Lajos, Endrődi Péter vagy Sipos Gertrúd, ma is ott ülnek a városházán, most olyanok kerültek célkeresztbe, mint a Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás éléről leváltott Borsi Róbert, aki soha nem állt igazán közel Borkaihoz. De a szintén nem Borkai-kedvenc Simon Róbert Balázs fideszes győri országgyűlési képviselő befolyását is gyengíti, ami most történik. A cél nem a Borkai-korszak lezárása, hanem Dézsi pozíciójának megerősítése.
A végére egy kérdés a jövőre vonatkozóan: az ellenzék megegyezett az összefogásban, úgy tűnik, a program, a lista, a miniszterelnök-jelölt, és a 106 helyi egyéni induló is közös lesz. Ön elindul Győrben az ellenzéki előválasztáson?
Igen.
