Ma egy olyan, még a Borkai-korszakban történt gazdasági bűncselekmény - hűtlen kezelés - tárgyalását kezdte el a Győri Járásbíróság, melyben korábbi vezető beosztású önkormányzati dolgozó és korábbi élettársa ül a vádlottak padján. Ez a tett más, korrupciógyanúsnak véleményezett, szintén a Borkai-korszakban lezajlott ügyekkel szemben eljutott a vádemelési és bírósági szakba. A Győri Járási Ügyészség korábbi cikkükben ismertetett vádirata szerint az 54 éves nő huszonhét darab úszósín kaput rendelt meg és fizettetett ki a gazdasági központtal 96 ezer 698 forint értékben, melyekből élettársa házi felvonót épített az otthonukba. Ugyanitt egy villanyszerelővel munkálatokat végeztetett 351 ezer forint értékben, melynek számláját ugyancsak a központ fizette ki helyette.Emellett 96 alkalommal olyan termékeket rendelt 21 millió 555 ezer 244 forint értékben egy építőanyag kereskedéstől, melyeket ismeretlen helyre szállíttatott.
A számlákat azonban a központ könyvelésében helyezte el, az összegeket pedig átutaltatta. V. Lajosné a bíró kérdésére részben elismerte felelősségét a vádakban, de azt állította: ezekről a dolgokról az akkori főnöke, a működtető központ igazgatója is tudott, sőt. A vádlott szerint kezdetben még ő, az intézmény vezetője is gyanúsított volt a cselekmény ügyében. De végül ellene nem emeltek vádat, csak tanúként fogják kihallgatni az eljárás során. (A nő védője is elmondta beszédében, hogy az ilyen utalások nem egyszemélyi döntések voltak, többszörös ellenjegyzésen kellett keresztülmenniük.)
A vádlottak: V. Lajosné és N. BélaFotó: Papp László Tamás
V. Lajosné korábbi élettársa, N. Béla teljes egészében elismerte felelősségét a cselekményben, amivel vádolják. Az ügyészség V. Lajosnéval szemben - amennyiben elismeri a vádat, illetve eltekint a tárgyalástól - két év, három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, 450 ezer forint pénzbírságra, és 21 millió 555 ezer forint vagyonelkobzásra, N. Béla esetén pedig egy év próbára bocsátásra tett indítványt. (V. Lajosné azt mondta: csak laza élettársi kapcsolat volt közük, mert akkor a férfi nős, ő pedig férjezett volt.) A feltételezett elkövető, V. Lajosné pontos önkormányzati beosztása, illetve a konkrét intézmény, ahol a vád szerinti hűtlen kezelés történt, egészen máig nem volt ismert a közvélemény, és az Ugytudjuk olvasói előtt. Hogy miért? Itt vannak az előzmények:
Tavaly november 20-án jelent meg portálunkon egy, ügyészségi közleményt idéző cikk, melyből kiderül: 22 millió forint vagyoni hátrányt okozott Győrnek valaki, aki a város egyes nevelési intézményeinek gazdálkodását ellenőrző központ élén állt 2013-2015 között. (Mint kiderült: nem intézményvezető, hanem gazdasági vezető volt.) S emiatt őt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, élettársát pedig, mint bűnsegédet hűtlen kezelés vétségével vádolják. Azóta próbáltuk kideríteni: ki lehet az elkövető, s melyik önkormányzati intézményt vezette?
Továbbra sem tudhatjuk, ki rövidítette meg Győrt 22 millió forinttal
Másfél héttel ezelőtt jelent meg portálunkon egy, ügyészségi közleményt idéző cikk, melyből kiderül: 22 millió forint vagyoni hátrányt okozott Győrnek valaki, aki a város egyes nevelési intézményeinek gazdálkodását ellenőrző központ élén állt 2013-2015 között. S emiatt őt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, élettársát pedig, mint bűnsegédet hűtlen kezelés vétségével vádolják.
Az önkormányzattól - mint a következő cikkünkben leírtuk - mindezt hiába kérdeztük. A konkrét kérdésekre nem válaszoló egymondatos reakció jött csak: „Az Ön által említett ügyben büntetőeljárás van folyamatban, amellyel kapcsolatban az ügyészségen érdeklődhet.” Természetesen az ügyészségnek is feltettük azokat a kérdéseket, melyeknek megválaszolásában a vádhatóság illetékes. De az ügyészség nyilván nem tud választ adni azokra a kérdésekre, melyek az önkormányzatot, mint megkárosított tulajdonost, illetve egyben az elkövető munkaadóját érintik. Ezekre továbbra is választ várnánk.
Mégpedig hogy az illető mettől meddig állt az önkormányzati intézmény élén, mikor távozott onnan, indítottak-e ellene fegyelmi, munkajogi eljárást? Az általa a gyanú szerint hűtlenül kezelt 22 millió forintot vagy annak egy részét megtérítette-e? Indítottak-e vele szemben polgári jogi kártérítési eljárást? Egyáltalán, milyen lépéseket tettek az összeg visszaszerzése érdekében? Az esetlegesen lefolytatott belső vizsgálat megállapította-e más felelősségét is a megvádolt személyen kívül? A vizsgálati jelentés, illetve annak tényei a nyilvánosság által megismerhetőek-e? Egyáltalán, volt-e belső vizsgálat? (Mint a tárgyaláson kiderült: az illető az egyes óvodákat működtető központ - mai nevén Gazdasági Működtető Központ Győr - gazdasági főelőadója, majd gazdasági vezetője volt a kérdéses időszakban, s az önkormányzat jegyzői kabinetjének belső ellenőrzése tárta fel a vádban szereplő cselekményeket.)
,Az ügyészségnek is feltettük az esetre vonatkozó kérdéseinket, onnan némiképp bővebb, de szintén elutasító válasz érkezett. „Megtisztelő, hogy feldolgozták az ügyészség alább említett sajtóközleményét. Ugyanakkor sajnálattal tájékoztatom, hogy az elkövető munkahelyének azonosítása általunk nem lehetséges. Az ugyanis nyilvánvalóan az elkövető azonosításával járna, ami a terhelt személyiségi jogainak szem előtt tartásával mindenképpen elkerülendő” – válaszolta dr. Gál Katalin sajtószóvivő a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségtől.
Így egészen máig nemhogy azt nem tudhattuk, ki az illető, de még azt sem: pontosan melyik intézményben dolgozott. A két vádlott ügye március 8-án folytatódik a Győri Járásbíróságon.
