Kedden tíz órakor tartották Győr rendes havi közgyűlését a városháza dísztermében. A közgyűlés először a 83 évesen elhunyt tanárra, dr. Gönczöl Lászlóra, a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetségének megyei elnöke, az Emberség DSE alapítója emlékezett. Ezután az építési szabályzat különböző módosításait tárgyalta (köztük a bácsai bicikliútra vonatkozó módosítással) a testület, ezen felül megszavazta a közgyűlés a költségvetés féléves állapotáról szóló beszámolót.
De a szavazás előtt Pollreisz Balázs szocialista képviselő is felszólalt: felszólalásában kezdeményezte, hogy a következő közgyűlés fogadjon el egy határozati javaslatot arról, hogy felterjeszti a kormánynak, hogy az EU helyreállítási pénzeiből Győr számára – lakosságarányosan – nagyjából 16 milliárd forintot juttasson közvetlenül. Mindez összhangban van Karácsony Gergely budapesti főpolgármester akciójával.
Dézsi Csaba András szerint „azt látjuk, hogy Pollreisz Balázs szeretné megkárosítani Győr városát”. A polgármester elmondta: az innovációs minisztérium 101 milliárd forinttal szeretné támogatni Győr városát, amit a kötöttpályás elővárosi közlekedés fejlesztésére biztosítana EU-s pénzekből a kormány (az nem volt világos, hogy ez ugyanabból az alapból történne-e, mint amit a szocialista képviselő említett). Glázer Tímea (DK) képviselő felvetette: jövőre a kormány 70 milliárd forint, önkormányzatoktól elvont szolidaritási adó helyett már 160 milliárd forintot akar elvonni, ezért is fontos a javaslat.
Ingatlanokkal és hitellel állítják talpra a GYHG-t
Ahogy arról hétfőn írtunk: ami igazán érdekes, hogy kiderült, milyen hatással van a központosítás és a rezsicsökkentés a GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-re.
A cég eddig a Győr-Szol szervezete alatt működött, de a szeméthelyzettel elégedetlen új polgármester, Dézsi Csaba András (Fidesz) még tavasszal kiszervezte azt onnan. Ez viszont azt is magával vonja, hogy a cég nem túl egészséges állapotban lévő pénzügyei jobban láthatóak lettek. Mint a most napirendre kerülő javaslat fogalmaz: a társaság likviditási problémákkal küzd, saját tőkéje az elmúlt két évben 23,2 millió forintra olvadt, ami nem éri el a 90,5 milliós törzstőke felét. Ennek oka a dokumentum szerint, hogy megnövekedtek a feladatok és növelni kellett a béreket is, de ugyanilyen faktor „a hulladékfinanszírozás központi finanszírozási rendszere” is.
A GYHG alapító okiratát és szervezetét már legutóbb átalakították,
most pedig arról határozott a közgyűlés, hogy a cégnek 320 millió forint értékben ad át a város olyan ingatlanokat, amelyek eddig a Győr-Szol kezelésében voltak.
Ezzel egyrészt rendezik a cég anyagi helyzetét a tőke tekintetében, másrészt pedig a cég fog rendelkezni azokkal az ingatlanokkal, ahol a hulladékkezelést végzik. A cég hitelfelvétele is előremozdulhat a közgyűlés döntése alapján.
Az ügyben kisebb vita alakult ki, Pollreisz Balázs arra kérte a polgármestert, hogy kérje meg a fideszes országgyűlési képviselőket, hogy az ismert tények fényében, próbáljanak hatni a hulladékszállítás központosítása kapcsán. Erre Borsi Róbert fideszes képviselő, illetve Szeles és Radnóti alpolgármesterek úgy reagáltak: felpörgött a temó a győri hulladékkezelőnél, ezért is van igénye plusz forrásokra.
Glázer Tímea elmondta: örül, hogy célként tűzte ki a város, hogy a szeméthelyzetet rendbetegye. Ezért aztán ő is kéri: érje el a polgármester, hogy ne vonjanak el a kukaholding keretében pénzt Győrtől, illetve annyit kapjon onnan vissza a város, amennyi jár neki. Dézsi polgármester elmondta: egyetért azzal, hogy törekedni kell arra, hogy minél több pénzt kapjon vissza a város.
A polgármester kifejtette: azért is választotta le a Győr-Szolról a GYHG-t, hogy tisztábban lehessen látni a szemétszállítás körüli gazdasági viszonyokat.
Pollreisz Balázs arra is rákérdezett, hogy hogyan lett az eredeti 250 millióból 320 millió. Mint kiderült, az értékbecslés során kiderült, hogy az egyik átadott ingatlan esetében hiba történt az adminisztrációban, és ez a valóságnak megfelelő összeg. Tehát nem azért nőtt az összeg, mert több pénz kell a GYHG-nak, hanem azért, mert az értékbecslés változott egy ingatlan esetében. Bárány István bácsai képviselő (ellenzéki színekben bejutott független) azt mondta: szerinte nem baj, hogy a véletlennek hála még jobban segítette a város a céget.
Balla Jenő független képviselő (Összefogás Győrért) hozzászólásában elmesélte, hogy nemrég éjszaka egy kukásautó egy egyirányú utcában leszorította az útról. Balla azt javasolta, hogy a kukásautó-vezetőknek plusz oktatást biztosítsanak, hogy elkerüljük a hasonló helyzeteket. Ezután még hosszas vita következett, amiben eljutottak a oda a képviselők, hogy
Balla Jenő közölte: kár, hogy a kialakított szelektív sziget kedvéért parkolókat szüntettek meg a városi könyvtár mellett.
Erre Borsi Róbert elmondta, hogy ott az új parkolólemez, mire Balla Jenő elmondta, hogy az kihasználatlan, a polgármester pedig azt, hogy valóban nem szerencsés parkolóhelyeket megszüntetni, de a szelektív szigetekről múltkor az összes egyéni képviselővel közösen egyeztettek. A javaslatot egyébként elfogadták.
Megveszi a város a Radó-szigeti csónakházat
Mint arról külön cikben is beszámoltunk, a polgármester arra tett javaslatot, hogy a közgyűlés vegye meg a szebb napokat látott Radó-szigeti csónakházat. A Spartacus csónakházként is ismert, 1358 négyzetméteres ingatlant műemlékként tartják számon, és nagyvízi mederben helyezkedik el. A győri önkormányzat településfejlesztési és városrendezési célból akarja megszerezni az ingatlant, amelyre Dézsi az előterjesztésében 135 millió forintot, plusz áfát fizetne.
Mint az infovilag.hu riportjából kiderül, a Radó-szigeten álló csónakház már évtizedek óta az enyészeté. A szigeten álló csónakház az ország legrégebbi ilyen épülete, 1896-ban húzták fel, eklektikus stílusban. Az épületet egykor az 1877-ben alakult Győri Csónakázó Egylet, és a győriek használták, az évek során aztán többször is gazdát cserélt.
Lett vezetője a Győr-Projekt Kft.-nek
Mint arról beszámoltunk, október elején lemondott Simon Csaba, az önkormányzati tulajdonú, főleg sportlétesítményeket és ingatlanfejlesztéseket kezelő Győr-Projekt Kft. vezetője. A közgyűlésen Dézsi Csaba András megköszönte Simon munkáját.
Helyére most a közgyűlés Herceg Sándor Ottót nevezte ki, aki bruttó 900 ezer forintot fog keresni.
Első ránézésre – ahogy azt Pollreisz Balázs is megjegyezte – Herceg Sándor Ottó nem győri illetőségű, lakcíme székesfehérvári, a Google segítségével annyit találni róla, hogy az innovációs minisztériumhoz tartozó NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál töltött be vezető pozíciót. Herceg Sándor be is mutatkozott a közgyűlésnek és megköszönte a bizalmat.
A közgyűlés arról is határozott, hogy 2021-ig meghosszabbítják azt a 200 milliós tagi kölcsönt, amit a cég kapott a városról évekkel ezelőtt. Pollreisz Balázs ennek kapcsán üdvözölte, hogy Dézsi Csaba András polgármester átvilágítaná a Győr-Szol működését. A szocialista képviselő azt javasolta, hogy a közgyűlés állítson fel egy vizsgálóbizottságot, ami átvilágítja a városi cégeket. A polgármester erre felidézte a mondást: ha nem akarsz megoldani egy problémát, hozz létre egy bizottságot. Borsi Róbert (Fidesz) pedig elmondta: ilyen bizottság most is van, ez a gazdasági bizottság, amelynek ülései nyilvánosak.
Pollreisz erre visszakérdezett: ha ez kielégítő, akkor viszont miért kell most külön átvilágítani a Győr-Szolt? Dézsi Csaba András erre nem válaszolt, mivel a maszk miatt nem értette a képviselő hozzászólásának a végét.
Az ötödik napirendi pontban közös megegyezéssel felbontották azt a megegyezést, amely alapján Győr és Gönyű évek óta osztozott a kikötő iparűzési-adó bevételein, mivel megváltoztak a körülmények, és nincs szükség arra, hogy Győr a továbbiakban kompenzálja Gönyűt. A közgyűlés 4,5 millió forinttal támogatta az Országos Mentőszolgálat alapítványát, hogy a győri mentők kapjanak egy új defibrillátort. Emellett Deák Ferenc nevét kapta az egyetem mögött létrehozott sétány, a Ménfőcsanaki Művelődési Ház vezetője Zilahi Tímea lett.
A polgármester hatáskörében hozott döntések kapcsán is felszólalt Pollreisz Balázs. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kapott ugyanis 35 millió forintot, amivel a szocialista képviselő szerint semmi probléma nincs, viszont a források között feltűnt a panelprogram, ahonnan a Rómer számára 2 millió forintot csoportosítottak át. Ezt az összegcsoportot 2009 óta görgeti a város maga előtt, mert a kormány nem fizeti ki a fejlesztések rá eső részét. Pollreisz azt kérdezte: a mostani átcsoportosítás azt jelzi-e, hogy a polgármester tudja, nem is fizeti ki a kormány soha ezeket az összegeket?
Az önkormányzat részéről válaszoló Nagy Tamás osztályvezető lényegében azt mondta, hogy ilyen értesülésről nincs szó, maradványösszeget csoportosítottak át.
Megegyeztek az ellenzéki pártok a bizottsági helyekről
Tavaly októberben a választás előtt a Jobbik akkori helyi szervezete a Civilek Győrért szervezettel összejátszva kilépett az összefogásból Fodor Roland vezetésével. Fodor ennek ellenére az ellenzéki összefogás listás helyéről nem mondott le, és be is jutott a közgyűlésbe, itt pedig elszabotálta, hogy az ellenzéki képviselők meg tudjanak egyezni arról, kiket ültessenek be a különféle felügyelőbizottságokba.
Dézsi Csaba András polgármester azonban múlt héten azt mondta: ha az érintett pártok megegyeznek, akkor a bizottsági helyek ott várják az ellenzéki pártok delegáltjait.
Ennek pedig nem volt akadálya, hiszen Fodort a Jobbikból kizárták, azóta pedig van új Jobbik-alapszervezet is Győrben, ami elkötelezettt az összefogás mellett. A pártok meg is egyeztek, be is nyújtották a listát Dézsi polgármesternek a közgyűlés végén, ennek következtében pedig a következő közgyűlésen dönthetnek a delegáltak személyéről. Dézsi polgármester mindeközben megjegyzéseket tett arra, hogy ez miért tartott nyolc hónapig, elfelejtve azt, hogy eddig arról volt szó, hogy Fodorral, és nem pedig arról, hogy a Jobbikkal kell megegyezni. Glázer Tímea megköszönte a polgármesternek, hogy befogadta a javaslatot.
