Szerdán két rendkívüli súlyú törvényt tervez elfogadni a Fidesz-KDNP többség az Országgyűlésben.
Az elmúlt egy hét főleg a "rabszolgatörvényről" szólt, azaz a munka törvénykönyvének megváltoztatásáról, amely szerint 400 órára emelnék a munkavállalókra kiszabható túlórák számát - európai mércével a jelenlegi is magasnak számít, 250 óra. A munkaidőkeretet 3 évre növelnék, azaz ennyi ideig csúsztathatná a munkaadó a túlórák kifizetését. A törvénymódosítást egyéni indítványban nyújtotta be a fideszes Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf, a szombathelyi Hende Csaba pedig kardoskodott a tervezet szigorúbb változata mellett. Mivel egyéni indítványról van szó, ezért nem kellett tárgyalnia a kormánynak a szakszervezetekkel, amelyek tüntettek, útlezárásokat tartottak a napokban, illetve sztrájkkal fenyegetnek, ha valóban elfogadják a törvényt.
Orbán Viktor kedden azt mondta, hogy a túlórák emelése a munkavállalók érdeke. Ezt végül szerdán Palkovics László innovációs miniszter cáfolta meg - ha nem is akarta -, egyértelművé tette: a túlórák emelését a nagyvállalatok kérték.
A másik húsba vágó törvénytervezet a közigazgatási bíróságok felállításáról szól. Ennek lényege, hogy közigazgatási ügyekben nem a munkaügyi bíróságok folyatnák le a tárgyalásokat, hanem egy leválasztott, új testület. Ha valakinek az állammal,valamelyik hivatalával akad vitája, az ügye ide kerül. Bár ez elsőre nem tűnik ördögtől valónak, ám kulcsfontosságú, hogy
Ez példa nélküli lenne a modern magyar demokráciában. A miniszternek meglenne a lehetősége - ha nem is nyíltan -, hogy a kormánnyal szimpatizáló személyeket ültessen a bírói székbe.
