Egyre kacifántosabb a magyarországi víziközmű-szolgáltatók vezetőinek helyzete. Történt ugyanis, hogy idén januárban megválasztotta a VasiVíz igazgatósága Molnár Miklóst vezérigazgatónak. Erre a kézivezérelt fideszes média ráugrott a Pro Savaria korábbi képviselőjére, mondván, hogy nincsen meg a szükséges gyakorlata a cég vezetéséhez. Majd rövid időn belül a Magyar Energetikai És Közmű-szabályozási Hivatal vizsgálatot kezdeményezett és megállapította, hogy Molnár vezetése alatt szabálytalanul működött a VasiVíz, így a vezérigazgatónak azonnal le kell mondania, továbbá 1,5 millió forintos büntetést is kell fizetnie a cégnek. A VasiVíz most közigazgatási pert indított a MEKH döntése ellen, a végső szót, így majd a bíróság mondja ki.
Úgy tűnik egyébként, hogy az egész eljárás nem más, mint egy bosszúhadjárat. Ennek részleteiről már korábban írtunk. De a lényeg az, hogy a MEKH-et nem más vezeti, mint Dorkota Lajos, korábbi fideszes parlamenti képviselő, Dunaújváros jelenlegi választókerületi elnöke. Molnárt pedig már korábban is árulónak kiáltotta ki a Fidesz, mivel őt okolták azért, hogy Szombathelyen elveszítették előbb a többségüket, később pedig az önkormányzati választást is.
Korábbi cikkünkben már leírtuk, hogy nagyon úgy néz ki, hogy a MEKH nem egységesen alkalmazta eddig azt a szabályozást, ami kimondta, hogy ki tölthet be vezérigazgatói pozíciót egy víziközmű-szolgáltatónál és ki nem. Hiszen Molnár esetében az elmarasztaló határozatukat azzal indokolták, hogy nincsen meg a vezérigazgatónak az az 5 éves gyakorlata, ami szükséges a poszt betöltéséhez. Csakhogy a szöveg úgy szól, hogy vezetőnek és helyetteseinek együtt kell meglenni a meghatározott 5 évnek.
Eddig valószínű együtt is kezelték a posztok betöltőinek gyakorlati éveit, éppen Molnár Miklós esetében azonban megváltozott a korábbi jogértelmezés. Nem nagyon tudunk ugyanis mást elképzelni, hiszen máskülönben nem lehetett volna vezérigazgató például Sasvári Szilárd, aki korábban egy parkoló cég ügyvezetője volt, mielőtt vezérigazgató lett az egri víziközmű-szolgáltatónál. Vagy például Bakondi György Patrik, aki úgy lett vezető az ágazatban, hogy korábban a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt-nél dolgozott.
Úgy értesültünk, hogy a szabály újraértelmezése miatt, most több cég esetében is vizsgálódik a hivatal, a mi látókörünkbe 4 víziközmű-szolgáltató került, de ennél akár több is lehet, ahol aggályossá vált a vezérigazgató személye.
Egy 2017-es parlamenti írásbeli kérdésre bukkantunk, amiben Szabó Szabolcs az Együtt országgyűlési képviselője pont Bakondi György Patrik kinevezésének szabályosságáról érdeklődik. Az apropót az adta, hogy Bakondit akkor alig fél éve nevezte ki a kormány az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt élére, majd helyezte át a Tiszai Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatójának. Szabó többek között azt kérdezte, hogy:
A korábban semmilyen ágazati vezetői tapasztalattal rendelkező Bakondi György Patrik ismételt vezetői kinevezését mennyiben indokolja az elmúlt hat hónapban nyújtott teljesítménye?
Fónagy János államtitkár válaszolt a kérdésre, aki azt írta:
Bakondi György Patrik kinevezését a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. élére a gazdasági életben szerzett tapasztalata, valamint pozitív ágazati meglátásai indokolják.
A teljes levelezés itt olvasható:
