A Társaság a Szabadságjogokért állítása szerint bizonyítékuk van rá, hogy az állami szociális és gyermekvédelmi intézetek fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) félrevezette a minisztériumot a bázakerettyei pszichiátriai otthont sújtó munkaerőhiányról. A szervezet szerint míg Rétvári Bence Ungár Péter kérdésére azt állította, hogy van elég dolgozó az otthonban, a valóság az, hogy augusztus végén a jogszabályban előírthoz képest 38 százalékos volt a munkaerőhiány a bentlakásos intézetben.
Úgy tűnik, az SZGYF mást mondott a minisztériumnak, mint ami a valóság, és ezzel a parlamenti képviselőket, illetve rajtuk keresztül a nyilvánosságot is félretájékoztatta - olvasható a szervezet közleményében
Emlékeztetnek: az állami bentlakásos szociális otthonokban rendszerszintű a munkaerőhiány a hivatalos, azaz az SZGYF által közölt adatok alapján. A TASZ munkatársai ugyanakkor számos, a szociális szférára rálátó szakemberrel és intézményi forrással is beszéltek: a háttérbeszélgetések során többen is jelezték, a valós munkaerőhelyzet még a bejelentett adatoknál is rosszabb lehet. Ez úgy lehetséges, hogy a jelentéseket különböző módokon kozmetikázhatják, hogy ne kerüljenek az intézmények bajba a munkaerőhiány miatt.
TASZ: Rendszerszintű munkaerőhiány sújtja az állami fogyatékos és pszichiátriai otthonokat
A jelenlegi járványügyi helyzetben még nagyobb problémát okozhat a munkaerőhiány, hiszen az intézetek járványügyi gócpontoknak számítanak, és fennáll a veszélye annak, hogy sok dolgozó kerül betegállományba. A járvány elleni hatékony védekezés jegyében fontos előre gondolkodni és felmérni a jelenlegi kapacitásokat. De még mielőtt a kapacitásokról szólunk, vessünk egy pillantást a hazai szociális ellátórendszer jelenlegi helyzetére - írja a TASZ.
Maguk az intézmény dolgozói fordultak a TASZ-hoz
Bázakerettyén maguk az ott dolgozók jelezték a TASZ felé a súlyos munkaerőhiányt. Ezt követően Népszava írta meg a dolgozók tapasztalatait, majd a cikk megjelenése után Ungár Péter intézett kérdést az EMMI-hez.
Rétvári Bence a kérdésre augusztus 10-én írásban azt válaszolta, hogy a „fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint az intézményben a feladatellátás személyi és tárgyi feltételei biztosítottak”.
Ez azonban ellentmond annak, amiről a TASZ-t tájékoztatta az SZGYF, ugyansis a szervezet közérdekű adatigénylésére közölték: 23 fő ápoló, gondozó, terápiás és szociális munkatárs rendelkezett közalkalmazotti kinevezéssel a bázakerettyei otthonban, ehhez képest a jogszabály szerint 100 lakóra 24 fő ápoló, gondozó munkatársat és 2 szociális és terápiás munkatársat kell biztosítani.
Ez még úgy ahogy elfogadható is lenne, csakhogy a bázakerettyei intézményben 141 lakó van, vagyis arányosan 37 szakembernek kéne lennie. Ez 38 százalékos munkaerőhiányt jelentett augusztus 25-én.
Fotó: Fotó: MTI/Vajda János
Mint írják:
“Ha ekkor hiányzott 14 szakember, akkor nehéz elhinni, hogy két héttel korábban, amikor az államtitkárt tájékoztatták, biztosítva voltak a személyi feltételek az intézetben. Nem tudunk másra gondolni, mint hogy az SZGYF félrevezette a minisztériumot, amikor számonkérték a bázakerettyei otthonban uralkodó lesújtó állapotok miatt.”
A közleményben kiemelték: a jogi következmények mellett a munkaerőhiány egy olyan válsághelyzetben, mint a mostani, különösen nagy veszélyeket rejt magában. A szeptember 7-én újra bevezetett látogatási és kijárási tilalom még feszültebb helyzetet teremt a bentlakásos intézetekben. A szakmai munkaerőhiány miatt már így is elmaradhatnak a fejlesztések, foglalkozások.
A dolgozók fáradtak, hiszen több műszakot kell vállalniuk. Az embert próbáló munkakörülmények szorításában gyakran nem marad idő a személyes odafordulásra, sőt a dolgozóknak sokszor még arra sincs elég idejük, hogy a lakók fizikai alapszükségleteit kielégítsék.
Hozzátették: az alapból humánerőforrás-hiányos helyzetre rakódnak rá a járvány második hullámával járó plusz terhek. A lakók még inkább izolálódnak a közösségtől, az intézetek zárt falai mögé szorulnak, míg a frontvonalban dolgozó szakemberek lassan végleg kimerülnek a súlyosan alulfinanszírozott és rendszerszintű gondokkal küszködő intézményekben. Mindez a nyilvánosság számára jobbára láthatatlan módon történik.
Ungár Péter reagált a szociális államtitkár nyilatkozatára
Fülöp Attila ma úgy nyilatkozott, hogy a szociális ellátórendszer jól vizsgázott tavasszal és felkészült a második hullámra. A probléma ezzel csak az, hogy a kormány évek óta kivérezteti az ágazatot, mely így már a „békeidőben" szükséges feladatait is alig tudja ellátni.
Kiemelték:
“A szociális szférában uralkodó munkaerőhiány olyan problémára vezethető vissza, ami nem oldható meg intézményi vagy fenntartói szinten. A probléma forrása az, hogy a szociális intézményrendszer alapjaiban diszfunkcionálisan működik és az ott dolgozók munkája – ami mellesleg a gazdaság működéséhez elengedhetetlen – sem anyagilag, sem társadalmilag nincs kellőképp megbecsülve. Ezt jól mutatja, hogy a szociális ágazat dolgozói még a koronavírus elleni védekezésben is a háttérbe szorultak”.
Megfelelő anyagi források nélkül a bentlakásos intézetek képtelenek ellátni a feladataikat. Az intézmények jelenlegi működése sérti az emberi jogokat, azokat át kell alakítani, ehhez a jelenleginél még több szakképzett humánerőforrásra lesz szükség. De addig is, amíg léteznek tömegintézetek, az állam kötelessége, hogy a szociális otthonok biztosítani tudják a jogszabályban lefektetett minimumfeltételeket. A valóság azonban az, hogy a bentlakásos intézetek sok helyen a mindennapos túlélésért küzdenek. A munkaerőhiány kiszolgáltatott helyzetbe hozza a lakókat és a dolgozókat, a fenntartó pedig asszisztál a jogsértő helyzet fennmaradásához, amikor elhallgatja a problémákat.
