Jedlik utcai biciklistiltás: a magán-, vagy a közérdek a fontosabb?

Pintér Bence 2020-07-16 10:16:00
Havi 164 ezer forintot fizetnek azért a Jedlik utcai vendéglátósok összesen, hogy teraszuk lehessen közterületen, ahol emiatt nincs lehetőség rendes biciklis útvonal kialakítására.

Egy hete számoltunk be arról, hogy furcsa megoldás született a győri belváros egy fő gyalogos és biciklis közlekedési ütőerének számító Jedlik utca évek óta meglévő problémáira. A Jedlik utca nem csak a Dunakapu és a Széchenyi tereket köti össze a gyalogosok számra, de a város északi részéből, illetve a szigetközi agglomeráció felől érkező biciklis útvonal fontos szakasza is, évtizedek óta közösen közlekednek rajta biciklisek és gyalogosok.

A korábbi helyzet nyilván hozott surlódásokat, mivel nincs kijelölve külön kerékpáros sáv, az utcát pedig teraszok szűkítik le három ponton. Az Útkezelő szerint a megnövekedett kerékpárosforgalom, illetve a járvány miatti távolságtartás betartása miatt keletkező sorok az utóbbi hónapokban még veszélyesebb helyzetet teremtettek, ezért februári válaszuknak ellentmondva – miszerint a kerékpárosok számára nincs biztonságosabb alternatíva a Jedlik utcánál –

a nyári időszakban reggel kilenc és este nyolc között betiltották a biciklis forgalmat az utcában, kerülőútvonalnak a Stelczer Lajos utcát javasolva.

Ezt az utcát februárban még veszélyesebbnek ítélték meg, mint a közös biciklis-gyalogos közlekedést a Jedlik utcában.

Miért gond ez?

A bicikli egy közlekedési eszköz, a legtöbben nem hobbiból kerekeznek, hanem azért, hogy eljussanak A pontból B pontba, lehetőleg a gyalogos tempónál gyorsabban – Révfalu felől például jóval érdemesebb kerékpárral megközelíteni a belvárost, mint autóval: nem kell a Széchenyi híd reggeli dugójában araszolni, vagy a Révfalusi (Kossuth) híd után az egyirányúsított, és zsúfolt belvárosban parkolóhelyet keresgélni, hogy csak pár előnyt említsünk. De előny az is, hogy a biciklivel nem fújunk még több kipufogófüstöt a levegőbe.

Ez utóbbi szempont nem lényegtelen, és a jövőre tekintve még inkább fontos: a klímaváltozás miatt egyre inkább fontos lesz mindenhol az autós közlekedés alternatívájaként erősíteni a biciklis közlekedést és a tömegközlekedést. Ez utóbbi kapcsán valami elindulhat az elővárosi vasúti közlekedés megszervezésével, amely irányban már tett lépéseket a városháza; az előbbi ügyben azonban, mint a Jedlik utcai döntés is mutatja, nincs egységes koncepciója a városnak. Ez egyébként nem pontosan igaz: mint látni fogjuk, vannak ilyen koncepciók, a kérdés csak az, hogy mennyire tartja ezeket a koncepciókat fontosnak a város.

Mint arról februári cikkünkben megemlékeztünk, a győri belváros kerékpáros átjárhatósága már a friss döntés előtt is nehézkes és kényelmetlen volt: ennek csak egyik oka a Jedlik utca leszűkítése és a gyalogosokkal közös haladás. Mivel azonban ez került most az Útkezelő intézkedésével refelktorfénybe, az érvényes rendeletek alapján érdemes vetni egy pillantást arra, hogy mi lenne a közérdek az utcában: miközben adott helyzetben a dolog gyalogos-kerékpáros konfliktusként tűnhet fel, a Jedlik utca önmagában elég széles lenne arra, hogy rendesen kialakítsák rajta a kerékpáros közlekedést. Útban vannak azonban a teraszok.

A vállalkozó magán-, vagy a győriek közérdeke a fontosabb?

A Jedlik utca közterület, ahhoz hogy itt teraszok működjenek, a kérdéses vendéglátóipari egységeknek engedélyért kell folyamodniuk az Útkezelőhöz, amely szervezet, illetve az önkormányzat két rendelet alapján mérlegeli azt, hogy megadja az engedélyt. Az egyik A közterület használatával kapcsolatos szabályokról szóló 11/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet, a másik A településkép védelméről szóló 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet, ez utóbbi esetében mérlegel az önkormányzat.

Az Útkezelő szóvivőjének válasza szerint „közlekedésszakmai szempontok szerint úgy engedélyezzük a teraszok elhelyezését, hogy más ingatlan megközelítését ne akadályozzák. További feltétel többek között, hogy az érintett utca fél úttest része elfoglalható, ha a terasz mellett minimum 3 méter széles távolság rendelkezésre áll a közlekedők számára, kiemelt figyelemmel a mentési, menekülési útvonalakra. Ez nem csak a Jedlik utcára értendő, hanem a belváros egészére”.

A Jedlik utcában összesen 137 négyzetméternyi terasz van, ezek három ponton szűkítik le az utcát. Egy négyzetméter teraszért itt havonta 1200 forintot kell fizetni, összesen tehát havonta 164 400, évente közel kétmillió forint folyik be a bérleti díjból az Útkezelő kasszájába, amely egyébként hasonló bevételekből évente 50-55 millió forintot számol el, amelyet útfelújításra fordítanak. A három terasz közül külön érdekes a Pálffy étteremé abból a szempontból, hogy az étterem a Széchenyi tér egy jelentős részét is elfoglalja, tehát egyáltalán nem lenne muszáj ezen az oldalon is fedett teraszt fenntartania, főleg nem a nyári időszakban, amikor a biciklis tiltás is érvényben van.

Formailag tehát rendben vannak a Jedlik utca teraszai, kérdés azonban, hogy ha ennél magasabb szinten vizsgáljuk a dolgot, akkor biztos rendben van-e a mostani megoldás. A közterület használatával kapcsolatos rendelet négyes paragrafusa ugyanis kimondja: „(2) Szerződés akkor köthető, ha a kérelmező a közterületet alapvető rendeltetésétől eltérő célra kívánja igénybe venni és az alapvető rendeltetés céljára való használatot a tervezett igénybevétel nem akadályozza”; illetve „(3) A tervezett igénybevétel a közterület alapvető rendeltetés céljára való használatát különösen akkor akadályozza, ha (...) b) annak céljától, jellegétől eltérő hatást fejt ki”.

A kérdés az (és ezt a kérdést feltettük az Útkezelőnek), hogy mi a Jedlik utca alapvető célja, rendeltetése, jellege – hiszen ebbe jó eséllyel beletartozik az, hogy a győriek tudjanak rajta közlekedni,

márpedig a belváros észak-déli kerékpáros átjárhatóságát tekintve a Jedlik utca kiszedése a biciklis közlekedésből jelentősen megbonyolítja a közlekedést a bringásoknak. Az időszakos tiltás ráadásul abból a szempontból sem biztos, hogy a legjobb megoldás, hogy ezáltal nem alakul ki a gyakran itt kerékpározók számára egy megszokott útvonal, a magasra helyezett táblákat sem biztos, hogy észreveszi az, aki megszokásból megy.

Ennek persze alternatívája lehetne, ha a város kijelölne egy ettől eltérő biciklis útvonalat, tehát átgondolná, kialakítaná, felfestené, kitáblázná azt, hogy a kerékpárosok – köztük az Eurovelo 6 nemzetközi útvonalon érkező turisták – merre haladhatnak biztonságosan, a saját tempójukban úgy, hogy könnyen elérjék a Czuczor utcán már külön jelzett bicikliutat, amelyen keresztül az Árpád út közbeiktatásával aztán lehet haladni a Nádor aluljáró vagy a Baross híd, és így a déli városrészek, vagy Pannonhalma felé. (Ez az útvonal már ugye önmagában kerülő, amennyiben kikerüli a Baross utcát, ahol nem lehet kerékpározni.)

Ilyen alternatív útvonal lehetne a 2016-os tervezet, amely az Eurovelo 6 nemzetközi útvonalat is a Móricz Zsigmond rakparton keresztül, az Árkád mellett vezetné keresztül a városon úgy, hogy egyébként a Teleki utcára terelné azt a kerékpáros forgalmat, ami most egészen eddig a Jedlik utcán közlekedett. Ez azonban nem készült el, és a tiltó táblák mellett semmi nem tájékoztatja a bicikliseket, hogy merre is menjenek tovább pontosan, ha rendeltetésszerűen akarják használni a biciklijeiket.

A 2010-es koncepció egyébként ezt írja a probléma kapcsán: „A belvárosi hálózati kijelölésénél különös figyelmet kell fordítani a kerékpáros és gyalogosforgalom megfelelő elválasztására, továbbá a kerékpáros tengelyként kijelölt szakaszokon az utcai árusok, illetve az éttermi teraszok visszaépítését (elfoglalt terület szigorúbb szabályozását) javasoljuk, csak ezekkel az intézkedésekkel alakítható ki megfelelő színvonalú kerékpároshálózat.”

Ha a városnak célja lenne – ahogy az a koncepcióban egyébként le van fektetve –, hogy kevesebben üljenek autóba, és helyette a környezetbarátabb, parkolóhelyeket nem foglaló, dugót nem növelő kerékpáros közlekedést erősítsék, akkor legalábbis arra lenne szükség, hogy átgondolja például a Jedlik utca, de még inkább az egész belváros közlekedését ebből a szempontból.

Szólj hozzá!

Rátkovics Roland Zsoltot indítja Sopronban a Jobbik országgyűlési képviselőnek

A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.

Az az ember lett Varga Mihály egyik ügyvezetője, akinek a családja tízezer tonna számra rakta le a gumihulladékot illegálisan

Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.

Közel félmilliárd forint mínusszal zárt tavaly az Illés Sport Alapítvány

1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.

Ismét Pozsonyban vendégszerepel a Győri Balett

A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.

Gyors, de lehet kényelmes is? Országúti bringa hétköznapi szemmel

Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.

Hetedszerre is Európa legjobb női kézilabdacsapata az Audi ETO KC

Az Odense sem okozott gondot a  győri csajoknak.

Szabad a szivárványos menet Budapesten

A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.

Egy gólos győzelemmel döntős az Audi ETO KC a Final Four-ban

29:28-ra győzték le a győri lányok a dán riválist.

1 milliárd 400 millió forint mínuszt termelt tavaly a Győr-Szol

Ezentúl a közgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják meg az önkormányzati cégek beszámolóit.

Nem támogatták a fideszesek, hogy teljes mértékben zöld területté nyilvánítsák a marcalvárosi Kiserdőt

Hiába szavaztak úgy a helyiek, hogy nem szeretnék, ha egy része be lenne építve.

Pintér Bence betartotta ígéretét: nyilvánosak az Audi szerződések!

Kiderült, hogy nem is lehetett volna titkos, és, hogy mára mennyire elavult.

Már megint szórakozott valaki a 112-vel

Egy szombathelyi férfi azt állította, hogy a testvére belökte a szobába, és nem engedi ki onnan.

Miért fontos a kerítésnél a professzionális kivitelezés?

Egy jól megtervezett és kivitelezett kerítés nem csupán határvonalat jelent egy telek szélén. A kerítés a biztonság, az esztétikum és a funkcionalitás hármas egységét képviseli – legyen szó családi házról, ipari területről vagy mezőgazdasági birtokról.