A cikk vélemény, csupán a szerző saját gondolatait tükrözi.
Aki még emlékszik a történelmi tanulmányaira és éppen nem hiányzott mikor a dicstelen magyar kommunizmusról oktatták, annak nyilvánvaló módon egy életre beégtek a tudatába, a valamit megtekintő, átadó, átvevő, szemlélő hős vezérek idealizált zsánerképei. A rendszerváltást követő modernebb időkben ugyan már nem kell a fél falunak kivonulni ha arra jár egy-egy vezető politikus, de korunk aktorai is nagyon szívesen exponálják magukat amikor valami fontos helyi - és vagy közügy történik.
Ennek egyik legkínosabb válfaja, amikor - pártállástól teljesen függetlenül - a politikusok átadnak valami újat, és az uniós forrásokat kötelezően bemutató óriás tábla árnyékában ünnepélyesen átvágnak egy nemzeti színű szalagot. Bár a ‘80 nap alatt Győr körül’ rekordjára hajtó Fekete Dávid (Fidesz-KDNP) posztja adta az apropót, ez a szalagátvágás mánia sajnos összpárti betegség.
A Fidesz győri frakcióvezetőjének beszámolója szerint térségünkben egymást érik a fejlesztések, legutóbb a pannonhalmi Szent Márton Járóbeteg Központ újult meg: lettek új napelemek, érintésmentes bejárat, fedett kerékpártároló, új ultrahangok, röntgen és informatikai eszközök. Ezek a beruházások kétségtelenül komoly előrelépést jelentenek a betegellátásban, aminek minden érintett örülhet, és abban sincs köztünk vita, hogy minden ami fejlődés az jó, legyen az városi, térségi, járási, és még a forrása is mindegy.
Az elvégzett munka okán érzett jogos öröm, vagy az adott településen tapasztalt, sokszor hosszú idő után megvalósuló elégedettség-érzés ugyanakkor, köszönőviszonyban sincs a mesterségesen túlfújt eseményekkel. Amikor az általunk megválasztott ‘nagyemberek’ kiszállnak a szolgálati Skoda Superb-ből - jó esetben nem a csomagtartóból - és ki-ki a tehetsége szerint elmondott beszéd után átvág egy nemzeti színű szalagot.
Az ünnepségen megjelent helyiek ilyenkor testközelből láthatják, hogy lám-lám a politikus is ember, hiszen ugyanúgy fogja az ollót, mint bárki más. Aztán a politikus az esemény után visszamegy a klimatizált autóján a hivatalába, majd közösségi oldalán megosztja a fontos fotókat, a fontos eseményről, amitől ő is fontos(nak érezheti magát).
Roy Keane a Manchester United és az ír válogatott korábbi kőkemény középpályása és kapitánya gyakran emelt szót a mai fociban sokszor túltolt, megkoreografált gólörömök ellen. Szerinte nincs itt semmi látnivaló, a játékost azért fizetik, hogy gólt lőjön, a pék sem ünnepli percekig ha sütött egy finom kenyeret.
Valahogy ez a párhuzam ugrott be Fekete Dávid pannonhalmi posztjával kapcsolatban. Az valóban remek dolog, hogy a térség egyik fontos települése ilyen mértékben fejlődik. Az persze egy másik kérdés, hogy a fejlesztések megvalósítása az a rendszert irányító politikusok és a benne dolgozó szakemberek munkája, kötelessége-e. Mert ha igen, akkor Roy Keane most szúrós szemmel olvasta Fekete Dávid posztját.
Persze a fejlesztések fontosak, és a támogatásuk is indokolt, de a megjátszott médiafelhajtás inkább az üres színpadiaskodás érzetét kelti, mintsem a valódi előrelépését. Az igazi mérce ugyanis a betegek elégedettsége és az ellátás színvonala lesz Pannonhalmán, nem pedig a fényűző megnyitók vagy a hivalkodó sajtótájékoztatók. A munkában résztvevőknek esetleg meg lehetett volna köszönni a közreműködést, de a posztban ez nem történt meg. Egy, a nevüket felsoroló emléktábla, lehet, hogy olcsóbb, de biztosan ízlésesebb és emberibb módja az ünneplésnek, mint a szalagátvágás és a pózolás. Az ötlet ingyenes és szabadon felhasználható.
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |