Fülöp Géza történetét már korábban két cikkre bontva osztottuk meg az Ugytudjuk.hu olvasóival. A nemesrempehollósi férfi 1989-től 1994-ig dolgozott a Lengyel-Magyar Kulturális Intézetben, Varsóban. Ha már bemutattuk történetét, akkor arra gondolt, hogy meghív minket egy tradicionális lengyel ételre, a bigos-ra.
Csakhogy a korábban a vírushelyzet nem tette lehetővé, hogy találkozzunk, így folyamatosan toltuk az eseményt. Végül megszületett a dátum: június 29-én rotyoghat a kondérban a bigos.
Erről a lengyel nemzeti ételről annyit kell tudni, hogy december 24-én, 25-én kezdik el főzni. A lényeg, hogy december 26-án tudjon belőle enni a család. A kondérban, a szabad ég alatt összeraknak minden finomságot. A savanyított káposztát, a fehér káposztát, a kolbászt, a szalonnát, a marha, vad és sertéshúst, gombát, sőt még aszaltszilva is kerül a kondérba. Ami nekünk magyaroknak furcsa lehet, hogy a bigosba nem tesznek pirospaprikát.
Aztán lassú tűzön, van, hogy akár napokig is fő az étel, amikor pedig már nem kell tovább főzni, egyszerűen kint hagyják, vagy hagyták, még a hűtőszekrény előtti időkben. 26-án aztán az összefagyott bigosból kanyíratottak egy jó adagot, bevitték a sparheltre és borral felöntve melegítették meg.
A melegre való tekintettel, meg hogy ne kelljen napokat várni azza, hogy a fogás elkészül egy egyszerűbb változatnál maradtunk. Az egyszerűsítés abból állt, hogy vendéglátónk már előre külön-külön megfőzte a húsokat, a káposztát előpárolta, így egy órán belűl össze is állt a bigos.
Mivel szerettünk volna ha ti, olvasók minden munkafolyamatot végig tudtok követni, így nyomtunk is Facebook-liveot.
Csak aztán az internet eltűnt félúton. Nem baj, újraindítottuk az adást.
Végül ez is rövid úton szakadt félbe.
Így gondoltuk, hogy videóval rögzítünk mindent, majd utólag megosztjuk a felvételt a Facebookon. Csak, hogy a 35 fokot a tűző Napon nem sokáig bírta az iPhone, így is megadta magát.
A videó bár félbeszakadt, de a bigos így is elkészült.
És bármilyen meglepő volt, még a nyári melegben is frissítőleg hatott a bőven káposztás, kicsit fanyar, mégis ízekkel teli étel, amiben hol egy kolbászkarika, hol egy szarvas falat, hol pedig az édes aszalt szilva hozott újabb és újabb meglepetéseket a számba. És még csak a kenyeret sem követelte, bármily’ meglepő, a rendszerint télen főzött finomság, nyáron is megállja a helyét.
A bigost ajánlom mindenkinek, bár ha tehetitek inkább ne a kánikulába álljatok neki.