Elcsalhatják-e a 2022-es választást?

Papp László Tamás 2021-04-20 18:56:00
Véleménycikkünkben áttekintjük az elmúlt évek gyanús eseteit, azt latolgatva: mekkora az esély jövőre a szervezett, tömeges választási csalásra?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!

A ciklus vége felé közeledvén időről időre felmerül a kérdés: mi van, ha elcsalják a választásokat? Egyre többször merül fel a gyanú a korábbi választások idején történt visszaélések, bűncselekmények ügyében folyó eljárások, valamint a választási törvényben történt (sokak szerint rosszhiszemű) módosítások apropóján, hogy 2022-ben szervezett csalásra készülnek a hatalmon lévők. A kormány leváltását óhajtó szavazók körében nem kevesen jóformán evidenciának tekintik, hogy a választásokon csalások történtek, illetve fognak történni, s a kormánypárt csak így tudja megőrizni többségét.

Természetesen választási csalások mindenütt, a legdemokratikusabb rendszerekben is előfordulhatnak. Ahol pozíció, az ezzel járó pénz, döntési helyzetbe kerülés a tét, ott mindig lesznek olyanok, akik illegális eszközökkel próbálnak hatalomra jutni vagy hatalomban maradni. A kérdés nem ez.

Hanem az: van-e olyan elfogulatlan, független, kompetens hatóság, mely képes az ilyen csalásokat feltárni, bizonyítani és minél hamarabb bíróságra vinni, függetlenül attól, melyik jelölt vagy párt követte el. S az ilyet elkövetni akarók joggal félhetnek-e attól: tetteiket az arra illetékes szervek jó eséllyel leleplezik, és gyorsan felelniük kell érte. Vagy számíthatnak arra: sanszos, hogy megússzák, de még ha le is buknak, akkor is csak elhúzódó perek után, évek múlva kapnak valami nevetségesen enyhe büntetést.

Az elmúlt hetek hírei inkább az utóbbi feltételezést erősítik. Múlt hónapban derült ki: csaknem három év kellett, hogy vádat emeljenek a 2018-as parlamenti választásokon Győr-Moson-Sopron megyében történt csalások ügyében.

Három év kellett ahhoz, hogy vádat emeljenek a 2018-as választási csalások miatt Győr-Moson-Sopron megyében

A 2018. évi országgyűlési választások kapcsán Győr-Moson-Sopron megyében elkövetett választási csalások miatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség húsz személlyel szemben emelt vádat - tartalmazzza a főügyészség közleménye. A terheltek Győr-Moson-Sopron megye 1., 4., és 5. számú választókerületéhez, vagyis győri, soproni és mosonmagyaróvári jelöltséghez voltak köthetők.

Mint az ügyészségi közleményből kiderül:

„...a jelöltek ajánlóívein olyan állampolgárok adatai és aláírásai szerepeltek, akik nem adtak ajánlást a jelölteknek, továbbá több esetben olyan személyek neve és adatai, akik korábban elhunytak. A különböző jelöltek ajánlóívein nagyrészt ugyanazon hamis, illetőleg elhunyt személyektől származó aláírások szerepeltek, ami a rendelkezésre álló adatok szerint a körzetileg ugyanazon listák átmásolásából adódott. Az ily módon meghamisított ajánlóíveket vagy maga a jelölt, vagy egy általa felkért személy írta alá aláírásgyűjtőként.”

S mikor lesz még tárgyalás, illetve jogerős ítélet? Ehhez képest akár villámtempónak is gondolhatnánk, hogy a győri Helyi Választási Bizottság három tagja ellen egy 2019 őszi ügyből kifolyólag, az akkori önkormányzati választásokkal összefüggésben közokirat-hamisítás miatt indult nyomozás röpke másfél év alatt ügyészi szakba lépett. Igaz, vádemelés még sehol, egyelőre annyi történt, hogy a járási és megyei ügyészséget kizárták az ügyből, s azt áttették a szomszédos megyébe. Jó eséllyel itt is hónapok vagy akár évek múlva lesz érdemi döntés.

A győri Helyi Választási Bizottság három tagja ellen folyik eljárás közokirat-hamisítás miatt

Közokirat-hamisítás miatt folyik eljárás a Győri Helyi Választási Bizottság három tagja - Mester Ágnes, Flórián Tamás és Németh Gábor - ellen - derül ki a dokumentumból, amelyet Pollreisz Balázs szocialista önkormányzati képviselő posztolt a Facebookra. Németh Gábor és Flórián Tamás egyébként Rákosfalvy Zoltán ügyvédi irodájában dolgoznak.

Vagyis, aki Magyarországon választási csalást, illetve egyéb, a szavazás rendjével kapcsolatos bűncselekményt követ el, bízhat abban, hogy ha elkapják, akkor is legfeljebb a következő választásra lesz ítélet ellene. Arra pedig elég kicsi az esély, hogy tettéért letöltendő szabadságvesztésre ítéljék. Az elmúlt ciklusok választási bűnügyeiben tallózva: pénzbüntetés, közérdekű munka. Legtöbbször maximum ez fenyegeti a csalókat.

Az elítéltek eme sorában országos politikus nemigen volt még. Kamupártok jelentéktelen ügyeskedői, kis falvak polgármesterei vannak a lebukottak között. Kérdés, mit tartunk egyáltalán választási csalásnak? A köznyelv ezen alapvetően a voksok (szavazólapok) hamisítását, átírását, megsemmisítését érti. Pedig ez a nyílt, durva csalási forma valószínűleg ritkábban fordul elő, sokkal gyakoribbak a puha (legális vagy szürkezónás kiskapuk, joghézagok, célzatos, személyre vagy pártra szabott törvénykezés révén megvalósuló) visszaélések.

Ilyen a láncszavazás, illetve a voksturizmus. Előbbit pont egy nemrég hozott jogszabályváltozás tette nevetségesen egyszerűvé. De mi is az a láncszavazás? Megírtuk a korábbi cikkünkben:

Ez a szavazási forma arra jó, hogy az emberek leadott szavazatát ellenőrizni lehessen. Ez pedig nem is túl bonyolult.

Tudja, mi az a láncszavazás? Elvileg tilos, de 2022-ben még könnyebb lesz így választást nyerni

Nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít. - ez az ártatlannak tűnő bejegyzés is helyet kapott abban a módosítóban, amit Varja Judit és Semjén Zsolt fideszes politikusok nyújtottak be az elmúlt éjjel. Törvénymódosítást, nyújtott be éjfél előtt egy perccel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amely több helyen is átírná a választási törvényt - írja a 24.hu.

Tegyük fel - csak a játék kedvéért -, hogy egy település polgármestere azt mondja a falu közmunkásainak: Ha nem a Csónakos pártra szavaztok, itt többet nem kaptok munkát!

Igen ám, de a szavazás elméletileg titkos, a fülkében pedig nincsen kamera.

- A falubusszal összeszedik a közmunkásokat, majd mind a 10-en elmennek szavazni. A busz távol áll meg a szavazóhelyiségtől.
- Bemegy az első közmunkás, elveszi a szavazólapját, és a borítékot is.
- Belép a fülkébe, ám a borítékot üresen ragassza le majd dobja az urnába, a szavazólapot pedig a zsebében kiviszi a buszhoz.
- Ott a polgármester megbízottja szeme előtt beikszelik a Csónakos pártot.
- A kitöltött szavazólapot a következő közmunkás a zsebében beviszi, elveszi a bizottságtól a saját borítékját és szavazólapját, és bemegy a fülkébe.
- A borítékba viszont a zsebéből előhúzott, már a Csónakosra beikszelt szavazólapot teszi, a sajátját pedig kitöltetlenül ő is kiviszi a falubuszhoz.

A kormány két tagja - Varga Judit és Semjén Zsolt - olyan módosítást nyújtottak be, hogy: „Nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít.”  Innentől a saját szavazólap lefotózását bármilyen valós aggály nélkül kérhetjük a beosztottaktól, hogy ellenőrizni lehessen a lojalitását. Már ki sem kell hozatni velük megmutatni – mutatott rá cikkünk.

Hasonló trükkös megoldás a voksturizmus. A Fidesz-kormány vezette be a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok szavazati jogát. Így abban semmi törvénytelen nincs, hogy ők külföldön, levélszavazatban adják le voksukat. Viszont ők csak listára szavazhatnak, belföldi lakcím híján egyéni jelöltekre nem.

A visszaélés lényege, hogy a szomszédos országok kettős állampolgárait tömegesen bejelentik határmenti települések ingatlanaiba, így úgy szavazhatnak képviselőjelöltekre, hogy életvitelszerűen, de facto nem laknak ott. Mint történt a 2018-as választásokon is. Mind a láncszavazás, mind a voksturizmus esetében a jelenlegi kormánypárt hozott létre olyan jogszabályi környezetet, amely megteremtette és/vagy megkönnyítette ezen csalásformák végrehajtását.

Tegyük hozzá: a határon túli magyarok törvényesen, szabályosan gyakorolt szavazójoga is vezethet a választás legitimitását megkérdőjelezhető helyzethez.

Vegyünk egy életszerű példát: nem lehetetlen, hogy a jövő évi választásokon a Fidesz és az ellenzéki összefogás versenye kiélezett, fej-fej melletti szituációt hoz létre. Amelyben, ha csak a belföldi választók szavazatait vesszük, egy-két mandátummal az ellenzék felé billenne a mérleg nyelve, vagyis ők nyernének, de a határon túliak voksa révén mégiscsak a Fidesznek kedvező irányba fordulna a kocka. Ez nagyon is lehetséges, hisz:

A Fideszben is elismerik, határon túli szavazatok nélkül nem lett volna meg a kétharmad 2014-ben.”

A „belmagyarok” ellenzékre szavazó többsége egy ilyen helyzetben valószínűleg úgy érezné: a „külmagyarok” elütötték őket a győzelemtől. S valószínűleg egyetértenének egy ismert politikus határon túli választójogot bíráló szavaival.

„Elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz.” – Ezek nem Gyurcsány Ferenc, hanem Áder János 1993-as szavai.

A választási csalást nyilván megkönnyíti, ha a szavazás tisztaságát ellenőrző bizottságban csak az egyik oldal tagjai vesznek részt ténylegesen. Mondjuk azért, mert az ellenérdekelt párt képviselőjét, panaszt beadó politikusát gyanús módon kizárják, illetve távol tartják az ülésről.

Ahogy történt ez 2019 őszén Győrben. Győrszentivánon Borkai Zsolt akkori fideszes polgármester és a helyi Fidesz-képviselő (Dr. Sik Sándor) átadtak egy futópályát. Az átadóünnepségre pedig iskolákból kirendeltek gyerekeket, ebből csináltak egy kampányvideót, amit az önkormányzati média le is közölt.  Egy másik Fidesz-képviselő pedig egy iskolában forgatott kampányfilmet, amit szintén közölt az önkormányzati kézben lévő média – mondta el Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő.

Emiatt az MSZP panaszt tett a Helyi Választási Bizottságnál (HVB), kérve, hogy büntessék meg ezért a Fidesz-politikusokat. A HVB-nek 72 órája van a beadott indítványok elbírálására. Az MSZP egy pénteki napon adta be a kifogását, a Választási Iroda nekiállt megszervezni a bizottsági ülést, hogy ezt a két beadványt tárgyalják.

Pollreisz: Hát ezért kellett távoznia a győri aljegyzőnek

Mi történt pontosan az estén, amikor állítólag ülésezett 2019-ben a Helyi Választási Bizottság? Miért folyik eljárás a bizottság egyes tagjai ellen? És mi köze ennek Csörgits Lajos győri aljegyző távozásához? Erről mesélt Pollreisz Balázs, az MSZP győri képviselője egy videóban. Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Mikor az MSZP kifogásait megkapták, elkezdték telefonon felhívni a tagokat, kinek mikor jó, mikorra tegyék az ülés időpontját. Az MSZP által delegált bizottsági tagot is felhívták, s ő azt mondta: neki a péntek délután biztosan nem jó, Budapesten tartózkodik, de szombat reggeltől már bármikor ott tud lenni az ülésen. De mikor visszahívták, azt mondták neki: mégis megtartják pénteken az ülést, mert a többi tag csak akkor ér rá. Tehát negyedóra múlva az ülés elkezdődik.

Ezután az MSZP-delegált HVB-tag felhívta az MSZP helyi politikusait, hogy bár ő nem tud ott lenni, de ők menjenek oda, hisz az ülés nyilvános, és az ő ügyüket tárgyalják. Pollreisz azt feltételezi: azért tették erre az időpontra, mert feltételezték, hogy az ellenzéki delegált akkor nem tud ott lenni.

Juhász István akkori MSZP-s önkormányzati képviselő el is indult a városházára, hogy ott legyen a HVB-ülésen. A portás viszont azzal fogadta Juhászt, hogy nincs itt semmilyen ülés, és ő amúgy se engedhet fel senkit. 

Juhász viszont állította: őt úgy értesítették, hogy már zajlik is az ülés. A portás azt mondta, telefonon felszól Csörgits Lajos aljegyzőnek, hogy megkérdezze, mi a helyzet. Ezután Juhász Istvánt úgy tájékoztatta: nem engedheti fel, mert a bizottsági ülésnek már vége van. Pedig ekkor még alig öt perce tartott az ülés. Holott Pollreisz szerint a két kifogásolt kampányvideó összideje legalább 15-20 perc. Tehát ha már csak ezt végignézik, az már eleve jóval több, mint öt perc.

Juhász továbbra is fel akart menni, hogy megnézze: van-e ülés vagy sem. Mivel azonban a portás továbbra sem engedte fel, rendőrt hívott. Mire Pollreisz oldaért, a kihívott rendőr már a portással egyeztetett. Ekkor az MSZP már értesítette a helyi és országos médiát is az ügyről. Ekkor már este 8 óra körül volt. Körbejárták az épületet, s egyetlen helyen égett a lámpa: az aljegyző irodájában.

Ezért Pollreisz és a többiek úgy döntöttek: meg fogják várni, hogy ki jön ki az épületből, hiszen ha volt bizottsági ülés, akkor a tagoknak még bent kell lennük. Eltelt pár óra, s ez alatt felkerült a győri önkormányzat honapjára a határozat, amit a bizottság hozott. Eszerint a bizottsági ülés 10 percig tartott.

Az épületből viszont kizárólag Csörgits Lajos aljegyző és a Jogi Osztály egyik munkatársa távozott. Pollreisz megkérdezte Csörgitstől, mi járatban van, de az aljegyző szerinte félrebeszélt. Bizonygatta, hogy megtörtént az ülés, de amikor Pollreisz a jegyzőkönyvet és a jelenléti ívet kérte tőle ennek bizonyítására, az aljegyző ezt megtagadta, mondván: nincs hivatali idő.

A politikus elmondása szerint az aljegyző később is visszatért, miközben Juhász István képviselő feljelentést tett a rendőrségen, ő pedig a városháza parkolójában figyelte az épületet. Pollreisz szerint Csörgits ekkor egy irattáskával a kezében távozott az irodájából, és mikor rákérdezett arra, hogy miért tért vissza, ingerülten, nagy gázzal kihajtva távozott a parkolóból. Hétfő reggel már aláírt jegyzőkönyveket mutattak be a szocialista képviselőknek.

Emiatt folyik közokirat-hamisítás gyanújával eljárás a bizottság három tagja ellen.

A visszaélések felderítését, a választás, a kampány tisztaságának őrzését aligha segíti, ha a választást családi alapon bonyolítják.

Győrben például - mint azt e cikk szerzője egy, Átlátszón között riportban megírta - a 2019 őszi önkormányzati választásokon az volt a helyzet, hogy a helyi választási bizottság elnökhelyettese a területi bizottság elnökének a lánya Mindebben az a legdöbbenetesebb, hogy a dolog teljesen legális. Ugyanis a Fidesz által hozott 2013-as választási törvény alapján akár az összes bizottságot telerakhatnák rokonokkal, ezt semmi nem tiltja.

A 2019-es önkormányzati választást felügyelő Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsága elnöke, Dr. Mester László, illetve Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága elnökhelyettese, Dr. Mester Ágnes tehát egymás rokonai: Dr. Mester László az édesapja Dr. Mester Ágnesnek. Ráadásul egy helyen, azonos ügyvédi irodában tevékenykedtek. 

Rokoni szál, ülésre be nem engedett MSZP-s: így működik a Választási Bizottság Győrben

Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A Borkai Zsolt polgármestert érintő, már nemzetközileg ismert, egyelőre tisztázatlan hátterű, de "belső munkának" látszó szexbotrány, s az emiatt összehívni kívánt rendkívüli közgyűlés árnyékában is vannak figyelemre méltó történések Győrben. A megyeszékhelyen az előző kampányok során is voltak már problémák: egyszer rendőri intézkedés, feljelentés, máskor csalásgyanús ügy, vitatható döntés.

A 2019-ben a kérdésemre – a 2013-as választási törvényt idézve – Debreczeniné Dr. Pócza Márta a Területi Választási Iroda részéről annyit mondott, hogy: “A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezések alapján a TVB elnöke és a győri HVB elnökhelyettese – mint közeli hozzátartozók – között nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.” Hozzáfűzve: “…a megyei és városi önkormányzat között “…alá-felé rendeltségi viszony nincs, így mind a két közgyűlési testület saját maga választotta meg a választási bizottságok választott tagjait, és a két szervezet között egyeztetési kötelezettség nincsen.”

Ez jogilag igaz ugyan, (tudjuk: minden jogszerű volt) de a rokoni szálnak mégis van, illetve lehet jelentősége. Ugyanis a helyi és a területi választási bizottság hasonló viszonyban áll egymással, mint bármely más első-, illetve másodfokú hatóság, jogalkalmazó szerv (bíróság, ügyészség, rendőrség, stb.)

Vagyis, aki az elsőfokú, helyi bizottsági döntéssel elégedetlen, azzal szemben kifogást, panaszt nyújtana be, az a másodfokú, területi bizottsághoz fellebbezhet. Amely értelemszerűen megváltoztathatja, felülírhatja, de jóvá is hagyhatja az eredeti, elsőfokú döntést. Vagyis a területi bizottságnak beleszólása van a helyi által elbírált ügyekbe is.  

Konkrétan például abban az ügyben, ahol Borkai Zsoltot is elítélte a bíróság, megváltoztatva a helyi, aztán a területi választási bizottság Borkai ellen tett panaszt elutasító döntését. Eme ügyben helyi szinten Dr. Mester Ágnes, területi szinten pedig Dr. Mester László jegyezte a határozatot.

Tehát a következő választás során is előállhat az abszurd helyzet, miszerint egy közeli családtagnak – egy szülőnek – kell objektíven megítélni a saját gyermeke munkáját, döntését.

Ami körülbelül olyan, mintha a rendőrségi nyomozásokat, eljárásokat felügyelő (adott esetben felülbíráló), a rendőrök által elkövetett esetleges jogsértéseket, hibás intézkedéseket kivizsgáló területi vádhatóság élén álló megyei főügyész volna az édesapja az érintett városi rendőrkapitány-helyettesnek. Vagy egy városi bíróság elnökhelyettese a másodfokú – megyei, területi, regionális – bíróság elnökének a gyermeke.

A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 18. paragrafusa kitér ugyan a rokoni összeférhetetlenségre, de csak annyiban, hogy választási bizottságnak nem lehet tagja a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Viszont a bizottságok közötti “munkakapcsolatban” felmerülő rokoni érintettségről a jogszabály valóban nem szól. Pedig különösen hangsúlyosan merül fel ez olyan testületek esetén, amelyek politikai viták kereszttüzében lévő ügyekben hoznak – gyakran sokak által vitatott, a bíróság által megsemmisített – döntéseket.

Azért is lényeges kérdés ez Dr. Mester László és Dr. Mester Ágnes esetében, mert ezeket a határozatokat az elnök, illetve annak akadályoztatása esetén az elnökhelyettes aláírásával jegyzi, ő vezeti az ülést, ő tesz javaslatot a határozatra, az ülésezési rendre, a jegyzőkönyvvezető személyére. Vagyis biztosítja az eljárás hitelességét.

Az ellenzék 2019-es polgármesterjelöltje, Glázer Tímea mai napig nem fogadja el a választás eredményét, nyíltan csalásról beszélt a nekünk adott interjúban.

„Nekem az a meggyőződésem, és nagyon sok győritől is azt hallom, hogy ezt a választást elcsalták. Nagyon sokan még a mai napig megszólítanak az utcán, a közértben, vagy írnak nekem, hogy miért nem én indultam újra, és emellett persze még mindig sok kedves szót kapok, ami biztató és nagyon jólesik. Bátran ki merem mondani, hogy valójában Borkai Zsolt nem nyerte meg ezt a választást. Utána mi tettünk is feljelentéseket választási visszaélések gyanúja miatt, de ezek nem lettek rendesen kivizsgálva. Tehát én úgy gondolom, hogy azt a választást én megnyertem. Fej fej mellett, de megnyertem” – mondta.

Lehet persze erre mondani: savanyú a szőlő. Meg hogy nem elegáns egy lezárt meccs eredményét kétségbe vonni.

Glázer Tímea: Nem véletlen, hogy a Győr-Szol felügyelőbizottságába egyetlen ellenzéki sem kerülhetett

Interjúsorozatunk legújabb alanya Glázer Tímea, a DK győri önkormányzati képviselője, illetve helyi vezetője. A győri politikust a közelgő ellenzéki előválasztások mellett a 2019-es, szerinte elcsalt önkormányzati választás tanulságairól is kérdeztünk, valamint arról, hány szavazójuk lehet, kiket indítanak jelöltként, verhető-e a láthatatlan emberként emlegetett fideszes Simon Róbert Balázs az 1-es választókerületben?

Csakhogy ezt a hagyományt a Fidesz vezette be a rendszerváltás utáni politikai kultúrába. Groteszk módon a saját kormánya által bonyolított 2002-es választással kapcsolatban. 

Az új évezred első választásának lebonyolítása törvényes rendben, magas színvonalon történt meg. (…) A választási szervekhez eljuttatott beadványok száma is szokatlanul magas volt, de a kifogások nyomán született bírósági döntések nem kérdőjelezték meg a törvényes lebonyolítást. (…) A 2002. évi választásokon mintegy 140 nemzetközi megfigyelő regisztráltatta magát. Az EBESZ Budapesten, Debrecenben és Pécsett működtetett irodát” – számolt be az országgyűlésnek a 2002-es választások után Pintér Sándor.

„A megfigyelők megállapították, hogy a szavazás a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi elvárásoknak és követelményeknek megfelelően zajlott le. A választási rendszer, a közigazgatási szervezet megfelelő alapot nyújt a választási folyamat átláthatóságához, elszámoltathatóságához, a szabad, tisztességes és egyenlő választások megrendezéséhez. Ez olyan megállapítás, amelyre valamennyien büszkék lehetünk.” – hangsúlyozta Pintér Sándor, az Orbán-kormány akkori és mostani belügyminisztere 2002-ben, az új Országgyűlés alakuló ülésén. A beszámolóhoz hozzászólás nem volt, azt az Országgyűlés “382 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta” - olvasható a Múlt köde című írásban.

Az igennel szavazó vesztesek ekkor már hetek óta szervezték a választások tisztaságát megkérdőjelező akciókat és mozgalmakat. Az OVB-t leginkább azzal ostromolták, hogy számláltassa újra a szavazatokat, holott erre a törvény szerint nem utasíthatta a helyi választási bizottságokat. A szavazókörökben bármely párt delegáltjának kérésére, akárhányszor újraszámlálták a szavazatokat, amíg a jegyzőkönyvet valamennyien alá nem írták. A MIÉP már április 13-án a Kossuth téren is aláírásokat gyűjtött a szavazatok újraszámlálásáért. A Fidesz műsorvezetője föl is szólította a jelenlévőket a csatlakozásra. A választások második fordulója után a Fidesz átvette a kezdeményezést – írta fentebb linkelt cikkében Révész Sándor.

Ha pedig a Fidesz kétségbe vonta a saját belügyminisztere, s a párt frakciója által jelölt OVB-elnök által felügyelt választások tisztaságát, akkor ne csodálkozzon, ha mások is megkérdőjelezik a NER által szervezett voksolás korrekt lefolyását. Ezen a ponton teendő fel a kérdés: 

Elcsalhatják-e a 2022-es választást?

Nincs erre biztos válasz. Sokan hivatkoznak pont a 2019-es önkormányzati választásra. Ha a kormánypárt szervezetten és tömegesen csalt, hogy nyerhetett a fővárosban és jó néhány nagyvárosban, megyeszékhelyen az ellenzék? – teszik fel jogosan a kérdést. Ugyanakkor Győrben pont ezzel a választással összefuggésben vetődött fel legélesebben a csalásvád, folyik a választással összefüggő jogsértés miatt nyomozás. A válasz talán az lehet: nyílt, egyértelmű jogsértésre (szavazólapok hamisítása) valószínűleg csak ritkán, kirívó esetben számíthatunk, illetve ezek az ordító visszaélések hamar lelepleződnek, így sikertelenek lesz. Nem is elsősorban ezektől kell félni.

Hanem azoktól a puha csaláskönnyítő opcióktól (láncszavazás, voksturizmus, rokonok bizottságokba ültetése, ellenzékiek kihagyása a döntésekből) melyek előtt célzatos jogalkotással, törvényalkalmazással épp a NER nyitotta meg a kiskaput. Tehát igen: a fenti eszköztár jobban be lesz vetve, mint eddig bármikor. A 2019-es helyi kudarcok a Fideszt váratlanul érték, a korábbi győzelmek után elbízta magát. A járvány, az ellenzéki összefogás létrejötte, a gyökeresen, s számukra kedvezőtlenül megváltozott európai (Szájer-ügy, Néppártból való kilépés) és nemzetközi (Biden hivatalba lépése) helyzet, az óriásit gyarapodó költségvetési hiány után nem játszhatják úgy a meccset, mint azelőtt. Vagyis a játék durvulni fog: nem árt, ha erre készülnek az ellenzéki csapat öltözőjében is.    

 

Szólj hozzá!

Elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását

Jelenleg Kövér László látja el az államfői feladatokat.

Az Éljen Szombathely is Horváth lemondását követeli

Önmagában is felháborító, hogy egy ilyen cselekmény miatt elítélt bűnöző magát mentegető írásának egy önkormányzati képviselő teret ad - írják közleményükben.

A rozáceás bőr ápolása – hasznos tippek, javasolt kozmetikumok

Kipirosodott, égő arc, kínzó viszketés – bizonyára már hallottál róla, de ha jó ideje küszködsz is vele, ez a cikk segíthet néhány hasznos tipp által. 

Megrongálták a Radnóti-szobrot Pannonhalmán

Felfesztítették a rácsot, letörték a szobor fejét.

Ezért:

Pökhendi választ adott Horváth Gábor fideszes szombathelyi képviselő arra a kérdésünkre, hogy miért tűnt el Facebook-oldaláról a K. Endre ártatlanságát bizonygató bejegyzés.

Sorcsere: hét körzetben is új arcot indít a győri Fidesz

Radnóti, Sik, Hajszán, Takács, Rózsavölgyi a távozók között. Szakács István ennek örömére azt írta:„bevált csapaton nem szabad változtatni”.

A Győr-Szol igazgatója szerint nincs nyomozás ellenük, Hajtó viszont kirakott egy dokumentumot, ami szerint igen

Folytatódik a városüzemeltető cég és a volt fideszes képviselő közötti adok-kapok.

Gázolás történt Szombathelyen a Jókai Mór utcában

A gyalogátkelőn ütöttek el egy járókelőt.

Interjút ígért az Ugytudjuk.hu-nak Lenkai Nóra, majd lemondta azt

Egyelőre új időpontot sem adott, amikor feltehetnénk kérdéseinket.

Megfejtették a bálnák énekének titkát

Most már biztos, hogy a hajók megzavarják a cetek kommunikációját.

Kocsis Máté: Sulyok Tamást jelöli a Fidesz-KDNP államfőnek

Jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.