„Továbbra sem lehet minden rendben a szeszgyár környezeti kibocsátásaival. A természetes víztől erősen különböző Mosoni Dunába ömlesztést rögzíthettünk, amit a felügyeletnek is jeleztünk”
– írta Facebook-bejegyzésében Bárány István független önkormányzati képviselő, amelyről tegnap mi is beszámoltunk.
Ismét gond lehet a győri szeszgyárral?
„Továbbra sem lehet minden rendben a szeszgyár környezeti kibocsátásaival. A természetes víztől erősen különböző Mosoni Dunába ömlesztést rögzíthettünk, amit a felügyeletnek is jeleztünk" - írta Facebook-bejegyzésében Bárány István független önkormányzati képviselő. Dézsi Csaba András polgármester a portálunknak adott január végi interjúban arról beszélt: a probléma megoldódott. „A megállapodás után egy alkalommal volt még bűz.
A győri önkormányzatnál érdeklődtünk, milyen intézkedést igényel (igényel-e intézkedést) a részükről a Bárány István által bemutatott helyzet?
„Természetesen igényel intézkedést. A közeljövőben sor kerül a helyszínbejárásra a Pannon-Víz Zrt. illetve a szeszgyár illetékeseinek részvételével, ugyanis a legfontosabb egyeztetni ezeket a problémákat, amiket mi is észrevettünk ezzel kapcsolatban. Számunkra is fontos, illetve a lakosság számára is fontos. Erre kiemelt figyelmet fordítunk, hiszen ezt nem lehet az íróasztal mögül megoldani” - mondta az ügyről Dr. Dézsi Csaba András polgármester.
„Legutóbbi levelei óta sok feladatot elkezdtünk megvalósítani és várhatóan a korábban közölt időpontokra a fejlesztésekkel el is készülünk. Zajvédő fal, szagcsökkentés, szagtérkép, mind folyamatban vannak. Amint ezek elkészülnek, jelezzük a sajtó nyilvánossága felé is”
– válaszolta Kolos Gábor, a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. vezérigazgatója.
„Havonta több lakossági bejelentés is érkezik, Bárány Úr és mások is jeleznek nekünk és a felelős hatóságoknak is a működésünkkel kapcsolatos lehetséges problémákat. Ezeket magunktól és a hatóság kötelezésére is kivizsgáljuk és szükség szerint a hibát elhárítjuk. Ezután a hatóságok a megtett intézkedéseket ellenőrzik és ha kell további lépésekre köteleznek bennünket”
– tette hozzá a cég vezetője.
Tavaly ősszel végigkövettük, hogy lett ügy a szeszgyár szagából, s miként kezdődött a cikkeink után intézkedés. Először az hangzott el Kolos Gábor vezérigazgató részéről, hogy „a szagnak nincs olyan mértékegysége, mint a zajnál a decibel. Igazából nem mérhető, nincs is rá előírás vagy szabály, így egy adott szaghatás erősségének megítélése szubjektív. Ez nem olyan, hogy ráállok a mérlegre, és látom: mennyit híztam vagy fogytam. Mi nagyon örülnénk, ha lehetne egzaktul, tudományosan mérni a szagok intenzitását. De jelenleg nem tudunk erre objektív szakvéleményt kérni.”
Hallgatástól a tagadáson át a cselekvésig: hogy változtak az álláspontok a győri szeszgyárügyben?
Kezdjük azzal, hogy - mint azt Pintér Bence kollégám a legutóbbi publicisztikájában leírta - a szeszgyári szagokkal kapcsolatban évtizedek óta az volt Győrben az uralkodó hivatali, tulajdonosi álláspont, hogy „hát ez már száz éve így van", „ezzel nem lehet mit tenni", „micsoda problémáitok vannak!", „értsék meg végre a nyavalygók, hogy a városban büdös van, költözz falura!"; Való igaz, hogy a szeszgyár 1884 óta működik, így a szag szinte folyamatosan jelen volt.
Ezt követően, október 8-án jelent meg riportunk folytatása, melyből egyértelműen kiderül: a szagok igenis mérhetőek, erre van eszköz, mértékegység, illetve hatályos jogszabály. Idéztük az erre vonatkozó, 2020. január 1-én hatályba lépett rendeletet, illetve a korábbi, 2010-es szabályozást, valamint a szagmérés módját, amelynek lényege:
„A szagmérésre alkalmazott berendezés (olfaktométer, 1. ábra) gyakorlatilag nem más, mint egy precíziós gázkeverő készülék, amelynek az „érzékelője” az emberi orr. A vizsgálandó bűzös levegőt semleges referenciagázzal (ez lehet tiszta, szagmentes levegő, vagy oxigéngáz) hígítják egyre csökkenő mértékben mindaddig, amíg a mérő személy a detektálásra kiképzett orrmaszkban megérzi a szag megjelenését. A csökkenő mértékben történő hígítás kiküszöböli az orr „elfáradásának” lehetőségét”
Utána már arról szólt a hír: a cég elkészítteti a környék szagtérképét ötven ponton vett szagminta segítségével, ami a szakembereknek további támpontot ad a megoldandó feladatokhoz – derült ki. Tehát alig két hét alatt bebizonyosodott: a szagok nemcsak mérhetőek, de lényegében meg is szüntethetőek, vagy legalábbis drasztikusan csökkenthetőek.
Kíváncsian várjuk a folyóba ömlő folyadékkal kapcsolatos fejleményeket, s amint tudunk, beszámolunk róla.
