Mégiscsak mérhetőek a szagok? – folytatjuk a győri szeszgyári témát

Papp László Tamás 2020-10-08 11:48:00
Utánanéztünk a bűzmérés témájának: rákérdeztünk a jegyzőnél, készül-e a győri szagtérkép?

A múlt héten részletesen foglalkoztunk a győri szeszgyárból jövő, a lakosság által is jelzett szagokkal. A gyárban kerestük fel a cég vezérigazgatóját, illetve a műszaki igazgatót. Akik elmondták: teljesen szagmentessé nem tudják tenni a gyártási folyamatot, de jó néhány intézkedést hoztak a szaghatás csökkentése érdekében. Ugyanakkor hozzátették: ez nem olyan egyszerű, a szagnak ugyanis nincs mértékegysége, nem mérhető, nincs rá előírás. Utánanéztünk, hogy van ez, s találtunk szagméréssel foglalkozó céget, illetve erről rendelkező jogszabályt. Ezért ismét megkerestük a szeszgyárat, illetve más potenciális szagkibocsátókat. Az ügyben illetékes győri jegyzőnek is feltettük kérdéseinket.  

„Sajnos a szag esetében nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a szagnak nincs olyan mértékegysége, mint a zajnál a decibel. Igazából nem mérhető, nincs is rá előírás vagy szabály, így egy adott szaghatás erősségének megítélése szubjektív. Ez nem olyan, hogy ráállok a mérlegre, és látom: mennyit híztam vagy fogytam. Mi nagyon örülnénk, ha lehetne egzaktul, tudományosan mérni a szagok intenzitását. De jelenleg nem tudunk erre objektív szakvéleményt kérni” – mutatott rá Kolos Gábor, a szeszgyár vezérigazgatója. Ezt megerősítette a győri önkormányzat jegyzője is, aki a Kisalföldnek elmondta: „...a bűzhatásra határértéki előírás jelenleg nincs és szabvány sincs.”

Csakhogy rábukkantunk több olyan dokumentumra, melyekből az derül ki, a szaghatások igenis mérhetőek, sőt: immár jogszabály is van rájuk. Az egyik szerint idén módosult a szabály. „2020. január 1-jén lépett hatályba a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletet módosító 63/2019. (XII. 19.) AM rendelet. A módosítás azonban valójában az eddigi rendelkezések kiegészítése az eddig nem létező, a bűzre vonatkozó tervezési irányértékekkel” – említik egy szakmai konferencián. Érdemes továbbá beleolvasni a Szagvédelmi kézikönyv "A szagkoncentráció mérése dinamikus olfaktometriával" című fejezetébe.

„A szagmérésre alkalmazott berendezés (olfaktométer, 1. ábra) gyakorlatilag nem más, mint egy precíziós gázkeverő készülék, amelynek az „érzékelője” az emberi orr. A vizsgálandó bűzös levegőt semleges referenciagázzal (ez lehet tiszta, szagmentes levegő, vagy oxigéngáz) hígítják egyre csökkenő mértékben mindaddig, amíg a mérő személy a detektálásra kiképzett orrmaszkban megérzi a szag megjelenését. A csökkenő mértékben történő hígítás kiküszöböli az orr „elfáradásának” lehetőségét” – írja a könyv.

A 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a levegő védelméről következőképp definiálja ezt: „szagegység: az a szaganyagmennyiség 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50 százalékában”, valamint „szagkoncentráció: 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter (SZE/m3)” Emellett létezik erre szakosodott cég Magyarországon is.

Az eurofins KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft. azt írja a honlapján: „Kutatás-fejlesztési tevékenységünknek köszönhetően cégünk Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni több fontos szakterülettel a hulladékvizsgálatok, levegőtisztaság-védelem, valamint a bűzforrások vizsgálata - bűzmérés tekintetében.” Megkérdeztük hát a szeszgyárat: amennyiben mégis van a szagokra tudományos és jogszabályi definíció, a mérésére pedig technikai lehetőség, akkor hajlandóak lennének egy ilyen vizsgálatot megrendelni, illetve végrehajtani? „A szagmérésre szakosodott cégeket a napokban megkeressük, és megvizsgáljuk, hogy pontosan mit tudnak mérni és ez esetünkben érdekes lehet-e, illetve megnézzük az említett szabályozást is.” – reagált megkeresésünkre Kolos Gábor vezérigazgató.

Fotó: Papp László Tamás

Megkerestünk más lehetséges szagkibocsátókat, így az Adyvárosban, a Körkemence utcán lévő GYŐRLAKK Festékgyártó Zrt-t is. Hogy  milyen szaghatásokkal jár a tevékenységük, illetve mit tudnak tenni a keletkező szaghatások enyhítése, tompítása, csökkentése érdekében? Az önkormányzati tulajdonú Pannon-Víz Zrt-nél azt kérdeztük: mit lehet tenni a szennyvíz kezelése, tisztítása, elvezetése során keletkező szaghatások ellen? (Mondjuk a szennyvíztelepek környékén, a csatornahálózatnál.) Ők még nem reagáltak, de a szagfronton ugyancsak érdekelt győri Xantus János Állatkert igen.

„A Xantus János Állatkertben több mint 100 állatfaj közel ezer egyedét látjuk el . Ilyen méretű állatállománynál jelentős mennyiségű trágya keletkezik, ami szaghatással jár.  Az Ön által küldött cikkben frappánsan megfogalmazásra került: a zajnak van mértékegysége, a szagnak viszont nincs, így az utóbbi mérhetetlen. Tehát objektív szakvéleményt adni róla gyakorlatilag nem lehet. Az állatkerti  szaghatások csökkenthetők a megfelelő  takarítástechnológia alkalmazásával és rendszeres takarítással és megfelelő trágyakezeléssel” – válaszolták. Természetesen az ő figyelmüket is felhívtuk a szagmérés lehetőségére.

Ahogy a jegyzőt is megkérdeztük: hajlandóak lennének-e  egy ilyen vizsgálatra, illetve Győr „szagtérképét” összeállítani? Ha válaszolnak, frissítjük a cikket, illetve folytatjuk a témát. Takács Krisztián, a szeszgyári szagok által ugyancsak érintett Révfalu fideszes önkormányzati képviselője megkeresésünkre úgy reagált, hogy maga is vizsgálódik az ügyben, minden érintettet igyekezve megkérdezni. Amint lesznek válaszai, rendelkezésünkre áll - ígérte. A város honlapjának egyik menüpontjában mindenesetre találtunk olyan térképet, hogy bűzös, fertõzésveszélyes telephelyek védőterülete.

Szólj hozzá!

Az Edelényi Járási Hivatal vezetője, Ózd parlamenti képviselő-jelöltje lett Hende Csaba utódja

Egy évig Csuzda Gábor képviseli Szombathelyt és környékét az országgyűlésben.

Egy 10 milliárd forintos kötött hitel okoz fejtörést Győrben

Pintér polgármester egy mai találkozón azt beszélte meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, hogy lazítanak a felhasználhatóság szabályain.

Mediterrán fákkal bővül a győri belváros növényzete

3 olajfa lesz a pionír a Dunakapu téren. 

752 kilométer vasúti pályát ad át a MÁV a GYSEV-nek

Július 1-től következik be a váltás.

Közokirat hamisítás miatt kell felelnie egy vasi férfinak

Külföldön elvették a jogsiját, itthon megpróbált trükközni vele.

Rátkovics Roland Zsoltot indítja Sopronban a Jobbik országgyűlési képviselőnek

A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.

Az az ember lett Varga Mihály egyik ügyvezetője, akinek a családja tízezer tonna számra rakta le a gumihulladékot illegálisan

Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.

Közel félmilliárd forint mínusszal zárt tavaly az Illés Sport Alapítvány

1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.

Ismét Pozsonyban vendégszerepel a Győri Balett

A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.

Gyors, de lehet kényelmes is? Országúti bringa hétköznapi szemmel

Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.

Hetedszerre is Európa legjobb női kézilabdacsapata az Audi ETO KC

Az Odense sem okozott gondot a  győri csajoknak.

Szabad a szivárványos menet Budapesten

A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.