Mégiscsak mérhetőek a szagok? – folytatjuk a győri szeszgyári témát

Papp László Tamás 2020-10-08 11:48:00
Utánanéztünk a bűzmérés témájának: rákérdeztünk a jegyzőnél, készül-e a győri szagtérkép?

A múlt héten részletesen foglalkoztunk a győri szeszgyárból jövő, a lakosság által is jelzett szagokkal. A gyárban kerestük fel a cég vezérigazgatóját, illetve a műszaki igazgatót. Akik elmondták: teljesen szagmentessé nem tudják tenni a gyártási folyamatot, de jó néhány intézkedést hoztak a szaghatás csökkentése érdekében. Ugyanakkor hozzátették: ez nem olyan egyszerű, a szagnak ugyanis nincs mértékegysége, nem mérhető, nincs rá előírás. Utánanéztünk, hogy van ez, s találtunk szagméréssel foglalkozó céget, illetve erről rendelkező jogszabályt. Ezért ismét megkerestük a szeszgyárat, illetve más potenciális szagkibocsátókat. Az ügyben illetékes győri jegyzőnek is feltettük kérdéseinket.  

„Sajnos a szag esetében nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a szagnak nincs olyan mértékegysége, mint a zajnál a decibel. Igazából nem mérhető, nincs is rá előírás vagy szabály, így egy adott szaghatás erősségének megítélése szubjektív. Ez nem olyan, hogy ráállok a mérlegre, és látom: mennyit híztam vagy fogytam. Mi nagyon örülnénk, ha lehetne egzaktul, tudományosan mérni a szagok intenzitását. De jelenleg nem tudunk erre objektív szakvéleményt kérni” – mutatott rá Kolos Gábor, a szeszgyár vezérigazgatója. Ezt megerősítette a győri önkormányzat jegyzője is, aki a Kisalföldnek elmondta: „...a bűzhatásra határértéki előírás jelenleg nincs és szabvány sincs.”

Csakhogy rábukkantunk több olyan dokumentumra, melyekből az derül ki, a szaghatások igenis mérhetőek, sőt: immár jogszabály is van rájuk. Az egyik szerint idén módosult a szabály. „2020. január 1-jén lépett hatályba a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletet módosító 63/2019. (XII. 19.) AM rendelet. A módosítás azonban valójában az eddigi rendelkezések kiegészítése az eddig nem létező, a bűzre vonatkozó tervezési irányértékekkel” – említik egy szakmai konferencián. Érdemes továbbá beleolvasni a Szagvédelmi kézikönyv "A szagkoncentráció mérése dinamikus olfaktometriával" című fejezetébe.

„A szagmérésre alkalmazott berendezés (olfaktométer, 1. ábra) gyakorlatilag nem más, mint egy precíziós gázkeverő készülék, amelynek az „érzékelője” az emberi orr. A vizsgálandó bűzös levegőt semleges referenciagázzal (ez lehet tiszta, szagmentes levegő, vagy oxigéngáz) hígítják egyre csökkenő mértékben mindaddig, amíg a mérő személy a detektálásra kiképzett orrmaszkban megérzi a szag megjelenését. A csökkenő mértékben történő hígítás kiküszöböli az orr „elfáradásának” lehetőségét” – írja a könyv.

A 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet a levegő védelméről következőképp definiálja ezt: „szagegység: az a szaganyagmennyiség 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50 százalékában”, valamint „szagkoncentráció: 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter (SZE/m3)” Emellett létezik erre szakosodott cég Magyarországon is.

Az eurofins KVI-PLUSZ Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda Kft. azt írja a honlapján: „Kutatás-fejlesztési tevékenységünknek köszönhetően cégünk Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni több fontos szakterülettel a hulladékvizsgálatok, levegőtisztaság-védelem, valamint a bűzforrások vizsgálata - bűzmérés tekintetében.” Megkérdeztük hát a szeszgyárat: amennyiben mégis van a szagokra tudományos és jogszabályi definíció, a mérésére pedig technikai lehetőség, akkor hajlandóak lennének egy ilyen vizsgálatot megrendelni, illetve végrehajtani? „A szagmérésre szakosodott cégeket a napokban megkeressük, és megvizsgáljuk, hogy pontosan mit tudnak mérni és ez esetünkben érdekes lehet-e, illetve megnézzük az említett szabályozást is.” – reagált megkeresésünkre Kolos Gábor vezérigazgató.

Fotó: Papp László Tamás

Megkerestünk más lehetséges szagkibocsátókat, így az Adyvárosban, a Körkemence utcán lévő GYŐRLAKK Festékgyártó Zrt-t is. Hogy  milyen szaghatásokkal jár a tevékenységük, illetve mit tudnak tenni a keletkező szaghatások enyhítése, tompítása, csökkentése érdekében? Az önkormányzati tulajdonú Pannon-Víz Zrt-nél azt kérdeztük: mit lehet tenni a szennyvíz kezelése, tisztítása, elvezetése során keletkező szaghatások ellen? (Mondjuk a szennyvíztelepek környékén, a csatornahálózatnál.) Ők még nem reagáltak, de a szagfronton ugyancsak érdekelt győri Xantus János Állatkert igen.

„A Xantus János Állatkertben több mint 100 állatfaj közel ezer egyedét látjuk el . Ilyen méretű állatállománynál jelentős mennyiségű trágya keletkezik, ami szaghatással jár.  Az Ön által küldött cikkben frappánsan megfogalmazásra került: a zajnak van mértékegysége, a szagnak viszont nincs, így az utóbbi mérhetetlen. Tehát objektív szakvéleményt adni róla gyakorlatilag nem lehet. Az állatkerti  szaghatások csökkenthetők a megfelelő  takarítástechnológia alkalmazásával és rendszeres takarítással és megfelelő trágyakezeléssel” – válaszolták. Természetesen az ő figyelmüket is felhívtuk a szagmérés lehetőségére.

Ahogy a jegyzőt is megkérdeztük: hajlandóak lennének-e  egy ilyen vizsgálatra, illetve Győr „szagtérképét” összeállítani? Ha válaszolnak, frissítjük a cikket, illetve folytatjuk a témát. Takács Krisztián, a szeszgyári szagok által ugyancsak érintett Révfalu fideszes önkormányzati képviselője megkeresésünkre úgy reagált, hogy maga is vizsgálódik az ügyben, minden érintettet igyekezve megkérdezni. Amint lesznek válaszai, rendelkezésünkre áll - ígérte. A város honlapjának egyik menüpontjában mindenesetre találtunk olyan térképet, hogy bűzös, fertõzésveszélyes telephelyek védőterülete.

Szólj hozzá!

Brit tudósok szerint sehogy sem állítható meg az emberek öregedési folyamata

Nagyon úgy tűnik, hogy az emberiség sosem találja majd meg az örök élet titkát.

Ilyen se volt mostanában: ellenzéki képviselő volt a GyőrPlusz Rádió vendége

Balla Jenő civil önkormányzati képviselő volt Herkely Ákos vendége szombaton az önkormányzati rádióban.

Jó hírek érkeztek Szalai Ádám állapotáról

Valószínűleg pályára léphet a németek elleni mérkőzésen.

Az összes bajnokiját elvesztette a Győr-Moson-Sopron megyei csapat

A megyei III. osztályú Újkér egyszer sem volt sikeres az évben. A csapatvezető szerint a lényeg az, hogy együtt voltak, és futballoztak.

Vasárnap: sok napsütés fátyolfelhőkkel

A Kisalföldön időnként megélénkülhet a déli szél.

Mától egy hónapra bezár a Nyugati pályaudvar

Július 17-ig kiemelt, átfogó karbantartásokat végeznek.

Orbán: Mi vagyunk Európa utolsó szabadságharcosai

Szerinte manapság ugyanúgy küzdenünk kell a szabadságunkért, mint egykoron a szovjetek ellen.

Verstappen nyerte az időmérőt

Ezzel pályafutása ötödik pole pozícióját szerezte meg.

Helyreállt a közlekedés az M1-esen

Mindkét forgalmi sáv járható Győr felé.

Már az idén odaadhatják a magyar utakat egy cégnek, rögtön 35 évre

Zsíros egyesség a láthatáron, de ki lesz a befutó?

Többé nem cseng ki

Az utolsó köztéri telefonfülkét is leszerelték Csehországban.

Szombaton is tombol a kánikula

35 fok is lehet délután.

Megnyílt a 7. Nemzetközi Textiművészeti Triennále a Szombathelyi Képtárban

Tizenhét országból érkeztek alkotások a kiállításra.

van még itt cikk a témában:

Egészségügyi dolgozó Orbán ajándék szabadságáról: Nesze semmi, fogd meg jól!

Az évtizedek óta szakmában lévő riportalanyunk szerint ennek így nem sok értelme van.

A héten Győrben és a Szigetközben is zajlik a biológiai védekezés a szúnyogok ellen

Kérdés, milyen eredménnyel? Várjuk majd olvasóink visszajelzését is!

Dézsi Csaba pápaszemes pingvinekkel pózolt a győri állatkertben

Állatbemutatókat és új gazdasági épületet adtak át.