Új múzeumigazgató: Újra ki kell állítani a győri helytörténeti gyűjteményt

Pintér Bence 2020-08-04 06:57:00
Július óta új igazgatója van a győri Rómer-múzeumnak: Székely Zoltán a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum éléről tért vissza Győrbe. Mikor lesz újra látható a helytörténeti kiállítás? Mi lesz az Apátúr-házzal? Milyen programokkal készül a múzeum a jövő évi jubileumra? Megkérdeztük!

Kétéves az Ugytudjuk.hu, hogy megajándékozhassunk, olvasd el figyelmesen a cikket! 

Július elseje óta Székely Zoltán személyében új igazgató áll a győri Rómer Flóris Múzeum élén, miután február végén különféle gazdasági anomáliák miatt közös megegyezéssel távozott a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója, Grászli Bernadett, aki 2009 óta a Városi Művészeti Múzeum, 2013 óta a Xantus János Múzeummal történt összeolvadást követően a Rómer-múzeum igazgatója volt.

Székely Zoltán 2012 óta a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumot vezette, de egyáltalán nem ismeretlen Győrben, hiszen előtt 17 évig a Xántus János Múzeum munkatársa volt. Elmentünk hozzá, hogy kifaggassuk terveiről.

Mi manapság egy múzeum feladata, és hogy tudja elérni az embereket?

Klasszikusan így szoktuk ezt meghatározni: a múzeumok feladata a gyűjtés, a megőrzés és a nyilvánossá tétel, a műtárgyak publikálása. Ez a hármas mind a mai napig a múzeumok működésének az alapja. Persze a feladatok mindig változnak, manapság a közzététel a problematikus: miként is jusson el a múzeumi munka eredménye a szélesebb közönséghez?

A publikálás jelentheti a szakmai közönség elérését a klasszikus médiumokon keresztül: múzeumi évkönyv, szakfolyóiratok, konferenciakötetek. De a szélesebb közönséget más módon kell elérni – ehhez tartozik a kiállítás, az ismeretterjesztő előadások, a múzeumpedagógiai foglalkozások és – ha úgy tetszik  a közönségkapcsolati rendezvények, amelyek kapcsolódnak a múzeumi munkához. A harmadik csatorna pedig a digitális világ. 

A múzeumok azzal próbálkoznak, hogy ezeken a csatornákon minél szélesebb körben elérjék a közönséget, és ahogy azt manapság mondani szokás, „társadalmiasítsák” a múzeumi munkát.

Az elmúlt évtizedekben újdonságként terjedtek el az interaktív kiállítások Magyarországon is. Mennyire működik ez a megközelítés?

Magyarországon a kilencvenes évek második felében indult el egy olyan folyamat, amelynek az volt a célja, hogy korszerűbbé tegyék a múzeumokat. Erre azért is szükség volt, mert a nyolcvanas évek végén mély hullámvölgybe kerültek a múzeumok, a látogatottságuk visszaesett, a finanszírozásból adódó problémák miatt inkább csak vegetáltak az intézmények.

A megújulás egyik csapásiránya az, hogy a digitális eszközöket bevonják a múzeumi térbe, és ezekkel próbálják közelebb hozni a kiállításokat a látogatókhoz, főleg a fiatalabbakhoz. Érdekes probléma: ha az ember jár a nagyvilágban, és kiállításokat néz, azt látja, hogy a művészeti kiállítások viszonylag visszafogottan használják a digitális eszközöket. Általában egy olyan pont van, ahol ezt használják.

A történeti kiállítások, tematizált kiállítások azok, ahol jobban előtérbe kerülhetnek ilyen eszközök. Magyarországon nagyon sok olyan kiállítás készült, ami gazdagon felszerelt, és használja a digitális eszközöket – hogy milyen sikerrel, ezt nehéz megmondani. Én a magam részéről mértéktartó lennék, hisz a digitális tartalmak akkor jók, ha azt az ember, a telefonján, vagy otthon a gépén elérni.

Egy múzeumi térben nem nagyon fognak álldogálni az emberek egy képernyő előtt.

A digitális eszközöket ott kell használni, ahol többletet tudnak adni a kiállított műtárgyakhoz képest. A mozgókép elvonja a figyelmet a műtárgyakról, ami a kiállítások lényege lenne.

A kiállítások megújulása pedig nem csak azt jelentheti, hogy informatikai eszközökkel pakoljuk tele a kiállítótermet, hanem azt is, hogy vizuálisan, intellektuálisan a nagyközönség számára izgalmas legyen. Nem elég betenni a tárgyakat a vitrinbe, vagy a képeket a falra.
A kiállítást magát is műalkotásként kell kezelni: olyan vizuális produktumként, amely a látványával is fel kell keltse az izgalmat.

Igaz az, hogy nehezebb manapság elérni, hogy múzeumba menjenek az emberek?

Nem hiszem, épp ellenkezőleg. Ha megnézzük a Szépművészeti Múzeum kiállításait: kígyóznak a sorok. Nyilván ez egy fővárosi intézmény nagy, nemzetközi neveket felvonultató kiállításokkal. De Mosonmagyaróváron, a Hansági Múzeumban azt láttam, hogy ha lassan, kis mértékben is, de folyamatosan nőtt a teljes árú jegyet vásárlók száma. Ez azt jelzi, hogy van érdeklődés.

2012 óta vezette a Hansági Múzeumot, ahová határozott célokkal érkezett. Hogy értékeli az elmúlt nyolc évet, sikerült elérnie a kitűzött célokat?

2012 szeptemberében vettem át az intézmény irányítását, kettős célt kitűzve magam elé. Egyrészt az intézmény szakmai munkáját szerettem volna felfuttatni: ennek érdekében az elmúlt nyolc évben  folymatosan konferenciákat szerveztünk, átalakítottuk a múzeum periodikáját – ez a Moson Megyei Műhely, ebbe országos rangú kutatókat nyertünk meg. A kollégákat is sikerült rávennem arra, hogy konferenciákra járjanak, publikáljanak. Emellett arra törekedtünk, hogy a múzeum megkerülhetetlen tényező legyen a helytörténeti kutatásban.

A másik cél az volt, hogy jobban beépüljön a múzeum a helyi társadalomba, rendezvényeivel minél szélesebb köröket tudjon megszólítani. A kiállítási stratégiánkat ezért átalakítottuk, és számos olyan közönségkapcsolati programot szerveztünk, amely ugyan kapcsolódik a múzeumi munkához, de szélesebb réteget szólít meg. Ebbe bele kell érteni az ismeretterjesztő előadásokat, a szabadtéri koncerteket, és mondjuk a helyi színjátszó kör előadásait.

Hogy mennyire volt sikeres ez a munka, arról a mosonmagyaróváriakat kéne megkérdezni, de

én úgy érzem, hogy az elmúlt nyolc esztendőben sikerült egy dinamikusabb pályára állítani a Hansági Múzeumot.

Ennek a csúcspontját a Munkácsy-kiállítás jelentette, ami egymagában több látogatót produkált, mint az éves látogatószint, de ez nyilván egy egyedi dolog.

2012 végén egyébként pont egy nagyobb átalakítás előtt állt a múzeumi rendszer.

Ennek a lényege ugye az volt, hogy megszűnt a megyei múzeumi hálózat, amit a megyei önkormányzatok tartottak fenn, és minden ilyen múzeum a települési önkormányzatok fenntartásába került. Győrben ez praktikusan azt jelentette, hogy az egykori megyei múzeum, a Xántus János Múzeum, illetve a város fenntartásában működő Városi Művészeti Múzeum összeolvadt, és ebből jött létre a Rómer-múzeum.

És sikeres volt ez az átszervezés?

A tapasztalatok vegyesek. A Hansági Múzeumak például Mosonmagyaróvár városa jó gazdája, jó fenntartója volt, gondos gazdaként kezelte az intézményt, évről évre lehetett előrelépni. Más településeken nem ilyen pozitívak a tapasztalatok. Nagyon úgy tűnik, hogy ahol sikerült kialakítani megfelelő kapcsolatot az önkormányzat és az intézmény között, ott jól tudnak működni a múzeumok, ahol nem, ott több a probléma. De úgy érzem, hogy alapvetően ez a változás pozitív, mivel egy múzeum döntően a helyi közösség szolgálatában áll, a városi közönség számára dolgoznak.

Miért pályázta meg most a Rómer-múzeum igazgatói székét?

Ennek a fő indoka az volt, hogy mikor én 1994-ben végeztem az egyetemen, akkor az első munkahelyem a Xántus János Múzeum lett, és a rákövetkező 17 esztendőt itt töltöttem, mint művészettörténész: a művészettörténeti és iparművészeti gyűjtemény kezelésével. A helytörténeti kutatásba is bekapcsolódtam, alaposan megismertem a múzeumot és gyűjteményeit, bejártam a szamárlétrát, végül igazgatóhelyettes lettem.

17 év alatt számos olyan terv fogant meg bennem, amelyek megvalósítása elmaradt az óvári igazgatói állás elvállalása miatt.

Most úgy gondoltam, hogy itt a nagy lehetőség hogy visszatérve ezeket az elképzeléseket megpróbáljam megvalósítani.

Elődje, Grászli Bernadett távozásáról szűkszavúan nyilatkozott a polgármester, amit nem egy művészetkedvelő polgár szóvá is tett, például Rechnitzer János egyetemi tanár, műgyűjtő. Mit lehet tudni az előző igazgató leváltásáról?

A múzeum igazgatójának munkáltatója az önkormányzat, így minden ezzel kapcsolatos kérdésben az önkormányzat tud válaszolni.

Az én feladatom most az, hogy egy racionálisabb működésre állítsam át az intézményt, ebbe pedig beletartozik a gazdálkodás racionálisabb, átláthatóbb lebonyolítása.

Ennek keretében át is tekintettem az elmúlt hetekben a múzeum pénzügyi gazdálkodási rendjét, és igyekszem kiszűrni azokat az anomáliákat, amiket a polgármester úr is említett.

Az előző igazgató alatt erősebb volt a múzeumban a művészeti vonal, miközben a helytörténeti gyűjtemény 2014 óta, amióta az Apátúr-ház felújítására várunk, egy raktárban áll. Két kérdésem van: mi lesz az Apátúr-házzal? És mi lesz a helytörténeti gyűjteménnyel?

Az Apátúr-ház a Xántus János Múzeum központi épülete volt, amit a második világháború utáni időszakban kapott meg. A kilencvenes évek végére az épület állaga jelentősen leromlott: süllyednek a falak, és aki járt az épületben, az láthatta, hogy a boltozatokon vastag repedés van.

Nem szimpla felújításra, de az épületben rejlő statikai problémák megoldására, egy teljes rekonstrukcióra van szükség.

Ennek a tervezési munkálatai akkor el is indultak, és a későbbiek során újabb és újabb tervek. 2014-2015-ben olyan tervek készültek, amelyek kiviteli tervekkel rendelkeznek, tehát elindult a kötelező műemléki kutatás is. Ezt követően azonban nem sikerült a pénzügyi forrásokat biztosítani, ezért állt le a projekt. Érvényes építési engedéllyel rendelkező tervek vannak, az önkormányzat a forrását keresi.

Fotó: szelga / Wikipedia

Beszélt erről a polgármesterrel, ígért erről valamit?

Nem lenne szerencsés, ha arról, hogy ő mit mondott, én nyilatkoznék, és aztán ezt ő később olvashatná az újságban.

Ami számunkra probléma, hogy a műemléki kutatások ürügyén lebontották a helytörténeti kiállítást, és azóta sem történt semmi olyan lépés, ami ennek az anyagnak legalább a részbeni bemutatását szolgálná. Ez a helyzet tarthatatlan. Győr, egy megyeközpont, a magyar történelem fontos centruma, és rendkívül gazdag helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik a múzeum – az országban az egyik leggazdagabb.

Nem tartom szerencsésnek, hogy ezt a gyűjteményt elzárva tartjuk egy raktárban.

Függetlenül attól, hogy az Apátúr-ház mikor nyitja ki a kapuit, időszaki kiállításokon, vagy egy megfelelő állandó kiállítótérben ismét a publikum elé tárjuk a gyűjteményt, vagy egy részét. Emellett a 2021-es esztendőt is úgy tervezzük, hogy a 750 éves évfordulóra egy nagy helytörténeti kiállítással fogunk készülni. A másik lehetőség a virtuális térben történő megjelenés. Ez a munka Xantus János Múzeumban elindult, de aztán abbamaradt. A céhes anyagnak, ami országos viszonylatban is jelentős, készült egy honlapja. Ezt a munkát szeretnénk folytatni, a gyűjtemény minél nagyobb részét szeretnénk elérhetővé tenni a világhálón.

A GyőrPlusznak mindennek kapcsán koncepcióváltást említett, de gondolom a helytörténeti vonal megerősítése mellett a művészeti vonalat sem engedik el.

Természetesen, hiszen a Városi Művészeti Múzeum megalapításától kezdve rendkívül intenzív és színvonalas munkát végzett a modern magyar művészet és a kortárs művészet bemutatásával. Gondoljunk csak a Grafikai Biennáléra, ami egy nagy nemzetközi esemény volt, ahova Brazíliától Japánig jöttek a művészek, illetve működött a szintén nemzetközi művésztelep. Emellett persze számos remek kiállítás is volt.

Ezek olyan eredmények és értékek, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Mivel az elmúlt években a Grafikai Biennálé és a művésztelep kevésbé volt nemzetközi, kevésbé volt nagyszabású, ezt szeretnénk visszahozni, az eredeti koncepciót újjáélesztve. Az elmúlt évtizedekben egy nagy kortárs művészeti gyűjtemény jött létre a múzeumban, amit gyarapítani kell.

A koncepcióváltás nem azt jelenti, hogy most csak a helytörténeti, történeti kutatások kerülnek a központba, és minden mást zárójelbe rakunk, hanem egy kiegyensúlyozottabb működést.

Milyen programokra számíthatunk a jövő évi évforduló során?

Az évfordulóra egy nagyszabású kiállítással készülünk, ami nem konkrétan az 1271-es, V. István királytól kapott kiváltságlevélről fog szólni, hanem arról, hogy egy ilyen kiváltságlevél: lehetőség. Számos település kapott különböző kiváltságokat, amelyekkel vagy tudtak élni, vagy nem.

Ehhez azonban olyan polgárok kellettek, akik tudtak élni a lehetőséggel. Kiállításunkban rájuk fókuszálunk majd.

A kiállítás munkacíme „Győri karrierek”: olyan győrieket, győri családokat mutatnánk be az elmúlt háromnegyed évezredből, akik győriként emelkedtek ki, győriként gyűjtöttek vagyont, és váltak a város fontos személyiségeivé; vagy Győrből indulva lettek a kultúra fontos szereplői. Olyan polgárokat is be szeretnénk mutatni, akik mindazt, amit kaptak a várostól, azt vissza is adták. A kiállítás a győri polgárok előtt tisztelegne.

Mire számíthatunk még?

Emellett lesznek más rendezvényeink is, kisebb kiállításokkal, amelyek megidézik Győr arculatát az elmúlt évszázadokból. Szeretnénk bemutatni a fotóanyagot, nem csak a régmúlt képeit, de győri fotósokkal együttműködve a jelent is.

Az interjú elején beszéltünk arról, hogy társadalmiasítani kell a múzeumokat. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez – a múzeum a város közterületeit is igénybe szeretné venni. Tervezünk egy olyan installációs rendszert, amit kültéri helyszínen tudunk felállítani, és így a járókelők önkéntelenül is belépnek majd a múzeum terébe. Emellett a hagyományőrzők bevonásával felelevenítjük Győr különböző korszakait, túlterjeszkedve a 750 éven. Lenne tehát olyan rendezvény, amelyen a római légiósok küzdenek meg a barbárokkal, a lovagkort is megidéznénk, illetve a végvári életet, a török kort mutatnánk be.

Természetesen lesz várostörténeti konferencia, és tervezünk kiadványokat is, amelyek népszerűsítő módon, a múzeumi tárgyakon keresztül mutatják be a város történetét. Koncerteket is fogunk szervezni, ezt már idén elkezdjük: szeptember elején tervezünk egy koncertet, ami az egykori győri jezsuita rendház kottaanyagát elevenítené fel. Ennek helyszíne reményeink szerint az Apátúr-ház díszterme lenne.

Valami oda nem illőt olvastál a cikkben? Ez csakis EZÉRT lehetett.  

Szólj hozzá!

633 új koronavírusos fertőzött van és elhunyt 8 beteg

Közel a 15 ezerhez az aktív fertőzöttek száma, 36-an vannak lélegeztetőgépen.

Az emberek már kapizsgálják: nem muszáj otthon várni a futárra

Új, saját csomagautomata-hálózatot épít ki egy áruházlánc.

Egy idős beteg lábát törte el egy betegszállító Sárváron

Nem úgy szállította, ahogy mondták neki, baj is lett belőle.

A nagy afrikai vasúttól a Nagy Zöld Falig

Érdekességek a győri állatkertből.

A hűvös reggelt langyos délután követi

Pár napig nem lesz panaszunk az időjárásra.

Ingyenes koronavírus-tesztelést követelnek az ellenzéki pártok

Közgazdászok becslése szerint ez 35-40 milliárdba kerülne.

Rakitic nem lép pályára többet a horvát válogatottban

Az ex-Barcás középpályás 106-szor játszott a válogatottban.

Az amerikai hírszerzés szerint egy kanadai nő küldhetett mérget Trumpnak

A méreg postán érkezett, egészen a Fehér Házig jutott.

Koronavírus-fertőzés miatt határozatlan ideig bezár a nemrég átadott győri jégpálya

A győri jégkorongklub dolgozói közül ketten produkáltak pozitív tesztet.

A TASZ szerint alapjogsértő a kormány tétlensége a koronavírus második hullámában

A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is.

Ungár Péter: az Alzheimer-kórban szenvedők méltóságát meg kell őrizni!

Az LMP álláspontja szerint a demencia, az Alzheimerrel élő családtagok gondozása nem csupán a család felelőssége.

A farokcsóválásé volt a főszerep Szombathelyen

Az Állatvédők Vasi Egyesülete szombaton tartott örökbefogadó napot, a négylábúak legnagyobb örömére.

Még a minisztert is félretájékoztatták azért, hogy ne derüljön ki: nincs elég dolgozó

Tanulságos történet egy szociális otthonról, egy állami hivatalról és egy félretájékoztatott miniszterről.

Horrorkecske tart rettegésben egy családot Kőszegen

Nemrég egy vasvillával próbálták sakkban tartani a tyúkólba betört, párosodni óhajtó Rambót.

Megszületett Léna, Nadin és Ménrót

Szombathelyi anyakönyvi hírek.

LMP: a Fidesz folytatja háborúját a közalkalmazotti státusz ellen

A párt szerint a kormánypárt bojkottálta az országgyűlés bizottsági ülését.

van még itt cikk a témában:

Fiatal győri ügynökség készíti el Budapest új arculatát

Tendert írtak ki a fővárosi önkormányzat arculatának megújítására, amit egy nemrég alapított győri ügynökség, az Elevate nyert el.

Koronavírus-fertőzés miatt határozatlan ideig bezár a nemrég átadott győri jégpálya

A győri jégkorongklub dolgozói közül ketten produkáltak pozitív tesztet.

Lemosta a Gyirmót a pályáról a Kerekegyházi SE-t

1-5 volt az állás a félidőben, 1-8 lett a vége.