Új múzeumigazgató: Újra ki kell állítani a győri helytörténeti gyűjteményt

Pintér Bence 2020-08-04 06:57:00
Július óta új igazgatója van a győri Rómer-múzeumnak: Székely Zoltán a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum éléről tért vissza Győrbe. Mikor lesz újra látható a helytörténeti kiállítás? Mi lesz az Apátúr-házzal? Milyen programokkal készül a múzeum a jövő évi jubileumra? Megkérdeztük!

Kétéves az Ugytudjuk.hu, hogy megajándékozhassunk, olvasd el figyelmesen a cikket! 

Július elseje óta Székely Zoltán személyében új igazgató áll a győri Rómer Flóris Múzeum élén, miután február végén különféle gazdasági anomáliák miatt közös megegyezéssel távozott a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója, Grászli Bernadett, aki 2009 óta a Városi Művészeti Múzeum, 2013 óta a Xantus János Múzeummal történt összeolvadást követően a Rómer-múzeum igazgatója volt.

Székely Zoltán 2012 óta a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumot vezette, de egyáltalán nem ismeretlen Győrben, hiszen előtt 17 évig a Xántus János Múzeum munkatársa volt. Elmentünk hozzá, hogy kifaggassuk terveiről.

Mi manapság egy múzeum feladata, és hogy tudja elérni az embereket?

Klasszikusan így szoktuk ezt meghatározni: a múzeumok feladata a gyűjtés, a megőrzés és a nyilvánossá tétel, a műtárgyak publikálása. Ez a hármas mind a mai napig a múzeumok működésének az alapja. Persze a feladatok mindig változnak, manapság a közzététel a problematikus: miként is jusson el a múzeumi munka eredménye a szélesebb közönséghez?

A publikálás jelentheti a szakmai közönség elérését a klasszikus médiumokon keresztül: múzeumi évkönyv, szakfolyóiratok, konferenciakötetek. De a szélesebb közönséget más módon kell elérni – ehhez tartozik a kiállítás, az ismeretterjesztő előadások, a múzeumpedagógiai foglalkozások és – ha úgy tetszik  a közönségkapcsolati rendezvények, amelyek kapcsolódnak a múzeumi munkához. A harmadik csatorna pedig a digitális világ. 

A múzeumok azzal próbálkoznak, hogy ezeken a csatornákon minél szélesebb körben elérjék a közönséget, és ahogy azt manapság mondani szokás, „társadalmiasítsák” a múzeumi munkát.

Az elmúlt évtizedekben újdonságként terjedtek el az interaktív kiállítások Magyarországon is. Mennyire működik ez a megközelítés?

Magyarországon a kilencvenes évek második felében indult el egy olyan folyamat, amelynek az volt a célja, hogy korszerűbbé tegyék a múzeumokat. Erre azért is szükség volt, mert a nyolcvanas évek végén mély hullámvölgybe kerültek a múzeumok, a látogatottságuk visszaesett, a finanszírozásból adódó problémák miatt inkább csak vegetáltak az intézmények.

A megújulás egyik csapásiránya az, hogy a digitális eszközöket bevonják a múzeumi térbe, és ezekkel próbálják közelebb hozni a kiállításokat a látogatókhoz, főleg a fiatalabbakhoz. Érdekes probléma: ha az ember jár a nagyvilágban, és kiállításokat néz, azt látja, hogy a művészeti kiállítások viszonylag visszafogottan használják a digitális eszközöket. Általában egy olyan pont van, ahol ezt használják.

A történeti kiállítások, tematizált kiállítások azok, ahol jobban előtérbe kerülhetnek ilyen eszközök. Magyarországon nagyon sok olyan kiállítás készült, ami gazdagon felszerelt, és használja a digitális eszközöket – hogy milyen sikerrel, ezt nehéz megmondani. Én a magam részéről mértéktartó lennék, hisz a digitális tartalmak akkor jók, ha azt az ember, a telefonján, vagy otthon a gépén elérni.

Egy múzeumi térben nem nagyon fognak álldogálni az emberek egy képernyő előtt.

A digitális eszközöket ott kell használni, ahol többletet tudnak adni a kiállított műtárgyakhoz képest. A mozgókép elvonja a figyelmet a műtárgyakról, ami a kiállítások lényege lenne.

A kiállítások megújulása pedig nem csak azt jelentheti, hogy informatikai eszközökkel pakoljuk tele a kiállítótermet, hanem azt is, hogy vizuálisan, intellektuálisan a nagyközönség számára izgalmas legyen. Nem elég betenni a tárgyakat a vitrinbe, vagy a képeket a falra.
A kiállítást magát is műalkotásként kell kezelni: olyan vizuális produktumként, amely a látványával is fel kell keltse az izgalmat.

Igaz az, hogy nehezebb manapság elérni, hogy múzeumba menjenek az emberek?

Nem hiszem, épp ellenkezőleg. Ha megnézzük a Szépművészeti Múzeum kiállításait: kígyóznak a sorok. Nyilván ez egy fővárosi intézmény nagy, nemzetközi neveket felvonultató kiállításokkal. De Mosonmagyaróváron, a Hansági Múzeumban azt láttam, hogy ha lassan, kis mértékben is, de folyamatosan nőtt a teljes árú jegyet vásárlók száma. Ez azt jelzi, hogy van érdeklődés.

2012 óta vezette a Hansági Múzeumot, ahová határozott célokkal érkezett. Hogy értékeli az elmúlt nyolc évet, sikerült elérnie a kitűzött célokat?

2012 szeptemberében vettem át az intézmény irányítását, kettős célt kitűzve magam elé. Egyrészt az intézmény szakmai munkáját szerettem volna felfuttatni: ennek érdekében az elmúlt nyolc évben  folymatosan konferenciákat szerveztünk, átalakítottuk a múzeum periodikáját – ez a Moson Megyei Műhely, ebbe országos rangú kutatókat nyertünk meg. A kollégákat is sikerült rávennem arra, hogy konferenciákra járjanak, publikáljanak. Emellett arra törekedtünk, hogy a múzeum megkerülhetetlen tényező legyen a helytörténeti kutatásban.

A másik cél az volt, hogy jobban beépüljön a múzeum a helyi társadalomba, rendezvényeivel minél szélesebb köröket tudjon megszólítani. A kiállítási stratégiánkat ezért átalakítottuk, és számos olyan közönségkapcsolati programot szerveztünk, amely ugyan kapcsolódik a múzeumi munkához, de szélesebb réteget szólít meg. Ebbe bele kell érteni az ismeretterjesztő előadásokat, a szabadtéri koncerteket, és mondjuk a helyi színjátszó kör előadásait.

Hogy mennyire volt sikeres ez a munka, arról a mosonmagyaróváriakat kéne megkérdezni, de

én úgy érzem, hogy az elmúlt nyolc esztendőben sikerült egy dinamikusabb pályára állítani a Hansági Múzeumot.

Ennek a csúcspontját a Munkácsy-kiállítás jelentette, ami egymagában több látogatót produkált, mint az éves látogatószint, de ez nyilván egy egyedi dolog.

2012 végén egyébként pont egy nagyobb átalakítás előtt állt a múzeumi rendszer.

Ennek a lényege ugye az volt, hogy megszűnt a megyei múzeumi hálózat, amit a megyei önkormányzatok tartottak fenn, és minden ilyen múzeum a települési önkormányzatok fenntartásába került. Győrben ez praktikusan azt jelentette, hogy az egykori megyei múzeum, a Xántus János Múzeum, illetve a város fenntartásában működő Városi Művészeti Múzeum összeolvadt, és ebből jött létre a Rómer-múzeum.

És sikeres volt ez az átszervezés?

A tapasztalatok vegyesek. A Hansági Múzeumak például Mosonmagyaróvár városa jó gazdája, jó fenntartója volt, gondos gazdaként kezelte az intézményt, évről évre lehetett előrelépni. Más településeken nem ilyen pozitívak a tapasztalatok. Nagyon úgy tűnik, hogy ahol sikerült kialakítani megfelelő kapcsolatot az önkormányzat és az intézmény között, ott jól tudnak működni a múzeumok, ahol nem, ott több a probléma. De úgy érzem, hogy alapvetően ez a változás pozitív, mivel egy múzeum döntően a helyi közösség szolgálatában áll, a városi közönség számára dolgoznak.

Miért pályázta meg most a Rómer-múzeum igazgatói székét?

Ennek a fő indoka az volt, hogy mikor én 1994-ben végeztem az egyetemen, akkor az első munkahelyem a Xántus János Múzeum lett, és a rákövetkező 17 esztendőt itt töltöttem, mint művészettörténész: a művészettörténeti és iparművészeti gyűjtemény kezelésével. A helytörténeti kutatásba is bekapcsolódtam, alaposan megismertem a múzeumot és gyűjteményeit, bejártam a szamárlétrát, végül igazgatóhelyettes lettem.

17 év alatt számos olyan terv fogant meg bennem, amelyek megvalósítása elmaradt az óvári igazgatói állás elvállalása miatt.

Most úgy gondoltam, hogy itt a nagy lehetőség hogy visszatérve ezeket az elképzeléseket megpróbáljam megvalósítani.

Elődje, Grászli Bernadett távozásáról szűkszavúan nyilatkozott a polgármester, amit nem egy művészetkedvelő polgár szóvá is tett, például Rechnitzer János egyetemi tanár, műgyűjtő. Mit lehet tudni az előző igazgató leváltásáról?

A múzeum igazgatójának munkáltatója az önkormányzat, így minden ezzel kapcsolatos kérdésben az önkormányzat tud válaszolni.

Az én feladatom most az, hogy egy racionálisabb működésre állítsam át az intézményt, ebbe pedig beletartozik a gazdálkodás racionálisabb, átláthatóbb lebonyolítása.

Ennek keretében át is tekintettem az elmúlt hetekben a múzeum pénzügyi gazdálkodási rendjét, és igyekszem kiszűrni azokat az anomáliákat, amiket a polgármester úr is említett.

Az előző igazgató alatt erősebb volt a múzeumban a művészeti vonal, miközben a helytörténeti gyűjtemény 2014 óta, amióta az Apátúr-ház felújítására várunk, egy raktárban áll. Két kérdésem van: mi lesz az Apátúr-házzal? És mi lesz a helytörténeti gyűjteménnyel?

Az Apátúr-ház a Xántus János Múzeum központi épülete volt, amit a második világháború utáni időszakban kapott meg. A kilencvenes évek végére az épület állaga jelentősen leromlott: süllyednek a falak, és aki járt az épületben, az láthatta, hogy a boltozatokon vastag repedés van.

Nem szimpla felújításra, de az épületben rejlő statikai problémák megoldására, egy teljes rekonstrukcióra van szükség.

Ennek a tervezési munkálatai akkor el is indultak, és a későbbiek során újabb és újabb tervek. 2014-2015-ben olyan tervek készültek, amelyek kiviteli tervekkel rendelkeznek, tehát elindult a kötelező műemléki kutatás is. Ezt követően azonban nem sikerült a pénzügyi forrásokat biztosítani, ezért állt le a projekt. Érvényes építési engedéllyel rendelkező tervek vannak, az önkormányzat a forrását keresi.

Fotó: szelga / Wikipedia

Beszélt erről a polgármesterrel, ígért erről valamit?

Nem lenne szerencsés, ha arról, hogy ő mit mondott, én nyilatkoznék, és aztán ezt ő később olvashatná az újságban.

Ami számunkra probléma, hogy a műemléki kutatások ürügyén lebontották a helytörténeti kiállítást, és azóta sem történt semmi olyan lépés, ami ennek az anyagnak legalább a részbeni bemutatását szolgálná. Ez a helyzet tarthatatlan. Győr, egy megyeközpont, a magyar történelem fontos centruma, és rendkívül gazdag helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik a múzeum – az országban az egyik leggazdagabb.

Nem tartom szerencsésnek, hogy ezt a gyűjteményt elzárva tartjuk egy raktárban.

Függetlenül attól, hogy az Apátúr-ház mikor nyitja ki a kapuit, időszaki kiállításokon, vagy egy megfelelő állandó kiállítótérben ismét a publikum elé tárjuk a gyűjteményt, vagy egy részét. Emellett a 2021-es esztendőt is úgy tervezzük, hogy a 750 éves évfordulóra egy nagy helytörténeti kiállítással fogunk készülni. A másik lehetőség a virtuális térben történő megjelenés. Ez a munka Xantus János Múzeumban elindult, de aztán abbamaradt. A céhes anyagnak, ami országos viszonylatban is jelentős, készült egy honlapja. Ezt a munkát szeretnénk folytatni, a gyűjtemény minél nagyobb részét szeretnénk elérhetővé tenni a világhálón.

A GyőrPlusznak mindennek kapcsán koncepcióváltást említett, de gondolom a helytörténeti vonal megerősítése mellett a művészeti vonalat sem engedik el.

Természetesen, hiszen a Városi Művészeti Múzeum megalapításától kezdve rendkívül intenzív és színvonalas munkát végzett a modern magyar művészet és a kortárs művészet bemutatásával. Gondoljunk csak a Grafikai Biennáléra, ami egy nagy nemzetközi esemény volt, ahova Brazíliától Japánig jöttek a művészek, illetve működött a szintén nemzetközi művésztelep. Emellett persze számos remek kiállítás is volt.

Ezek olyan eredmények és értékek, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Mivel az elmúlt években a Grafikai Biennálé és a művésztelep kevésbé volt nemzetközi, kevésbé volt nagyszabású, ezt szeretnénk visszahozni, az eredeti koncepciót újjáélesztve. Az elmúlt évtizedekben egy nagy kortárs művészeti gyűjtemény jött létre a múzeumban, amit gyarapítani kell.

A koncepcióváltás nem azt jelenti, hogy most csak a helytörténeti, történeti kutatások kerülnek a központba, és minden mást zárójelbe rakunk, hanem egy kiegyensúlyozottabb működést.

Milyen programokra számíthatunk a jövő évi évforduló során?

Az évfordulóra egy nagyszabású kiállítással készülünk, ami nem konkrétan az 1271-es, V. István királytól kapott kiváltságlevélről fog szólni, hanem arról, hogy egy ilyen kiváltságlevél: lehetőség. Számos település kapott különböző kiváltságokat, amelyekkel vagy tudtak élni, vagy nem.

Ehhez azonban olyan polgárok kellettek, akik tudtak élni a lehetőséggel. Kiállításunkban rájuk fókuszálunk majd.

A kiállítás munkacíme „Győri karrierek”: olyan győrieket, győri családokat mutatnánk be az elmúlt háromnegyed évezredből, akik győriként emelkedtek ki, győriként gyűjtöttek vagyont, és váltak a város fontos személyiségeivé; vagy Győrből indulva lettek a kultúra fontos szereplői. Olyan polgárokat is be szeretnénk mutatni, akik mindazt, amit kaptak a várostól, azt vissza is adták. A kiállítás a győri polgárok előtt tisztelegne.

Mire számíthatunk még?

Emellett lesznek más rendezvényeink is, kisebb kiállításokkal, amelyek megidézik Győr arculatát az elmúlt évszázadokból. Szeretnénk bemutatni a fotóanyagot, nem csak a régmúlt képeit, de győri fotósokkal együttműködve a jelent is.

Az interjú elején beszéltünk arról, hogy társadalmiasítani kell a múzeumokat. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez – a múzeum a város közterületeit is igénybe szeretné venni. Tervezünk egy olyan installációs rendszert, amit kültéri helyszínen tudunk felállítani, és így a járókelők önkéntelenül is belépnek majd a múzeum terébe. Emellett a hagyományőrzők bevonásával felelevenítjük Győr különböző korszakait, túlterjeszkedve a 750 éven. Lenne tehát olyan rendezvény, amelyen a római légiósok küzdenek meg a barbárokkal, a lovagkort is megidéznénk, illetve a végvári életet, a török kort mutatnánk be.

Természetesen lesz várostörténeti konferencia, és tervezünk kiadványokat is, amelyek népszerűsítő módon, a múzeumi tárgyakon keresztül mutatják be a város történetét. Koncerteket is fogunk szervezni, ezt már idén elkezdjük: szeptember elején tervezünk egy koncertet, ami az egykori győri jezsuita rendház kottaanyagát elevenítené fel. Ennek helyszíne reményeink szerint az Apátúr-ház díszterme lenne.

Valami oda nem illőt olvastál a cikkben? Ez csakis EZÉRT lehetett.  

Szólj hozzá!

Januárban tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fidesz-KDNP-vel szemben

A teljes népesség körében 3 százalékkal vezet Magyar Péter pártja, 26 százalék a támogatottsága a Fidesz-KDNP 23 százalékos eredményével szemben. 

Plusz felfestés kerül a szombathelyi volt Sylvester János nyomda elé a Kiskar utcában

Így próbálják csökkenteni a balesetveszélyt. További 3 helyen módosul a város közlekedési rendje.

Ipari törlők használata

A mai ipari világban a hatékonyság és az innováció kulcsfontosságú tényezők egy cég sikerében. Az olyan alapvető eszközök, mint az ipari törlők, bár gyakran háttérben maradnak, jelentős szerepet játszanak a munkakörnyezet optimális működésében. 

Vezetés közben fojtogatta feleségét egy szombathelyi férfi

A bántalmazás következtében a nő könnyű sérüléseket szenvedett.

Egy kávé - Egy festmény

Programot ajánlunk a győri Rómer múzeumba!

Ezen szempontok alapján érdemes könyvelőt választani

Sokszor lehet a hírekben olyan cégekről hallani, amelyek az adófizetés elkerülésével, adócsalással igyekeztek enyhíteni a kiadásaikon.

Idén is gazdag programokkal csábít az Ébredj Szombathely!

Mutatjuk, hogy hol, mit, mikor sportolhatsz!

Kondora István: Bejelentünk valamit aztán nem valósul meg

A sárvári polgármester ezzel reagált arra, hogy a 2022-ben bejelentett sótonyi körforgalom máig nem valósult meg.

Miért fontos a motorolaj API besorolása?

A motorolajok és más hasonló kenőanyagok esetében számtalan szabványnak, előírásnak kell megfelelni.

Mikor érdemes új nyári gumit vásárolni?

Szerencsére egyre több autóvezető figyel oda arra, hogy mikor milyen típusú gumiabronccsal indul útnak, ennek ellenére sokan a mai napig nincsenek tisztába azzal, hogy mikor van szükség nyári gumiabroncsra.

Sárkány Pétert nevezték ki a Győr-Szol vezérigazgatójának

5 évre kapta meg a megbízást. A felügyelőbizottságba az előzetesen egyeztetett Tiszta Szívvel a Városért delegált helyett a Civilek Győrért Egyesület delegálhatott tagot.

Fizetésük után a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját is megemelték Győrben a fideszes képviselők

Összesen 81 millió forint plusz kiadást jelent ez idénre a cégeknek. Ha ezt nem tudják kigazdálkodni, akkor a többletkiadás a város kasszáját terheli.

Nem sikerült második alpolgármestert választani Győrben

14 érvénytelen szavazattal a voksolás eredménytelen lett.

Csütörtökön már a Haladás 1919 Labdarúgó Kft. tulajdonosa lehet Schäfer András

A szombathelyi közgyűlés elő kerül a tulajdonrész vásárlás.

24 óra alatt 5-13 Celsius-fokkal lett melegebb

A meleg, nedves levegő a keleti tájakon eleinte a hideg felszínre érve ónos esőt, a magasabban fekvő helyeken havazást okozott, de fokozatosan mindenütt átváltott esőbe, délutántól pedig főként a déli, délnyugati vármegyékben fordult elő eső, zápor, az éjszakai órákban helyenként intenzív záporeső is volt.