Mint írják: a múlt évinél kevesebb lakossági bejelentés nyomán az akkorinál több mint másfélszer nagyobb összeget fizettek már ki vagy fizethetnek még valószínűsíthetően ki a biztosítók az idén május elseje és augusztus 31 közötti viharkárokra. A társaságokhoz ebben a periódusban közel nyolcvanötezer (tavaly kilencvenhatezer) bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz, stb. címén. A 2019-es évben a négy hónap alatt ezek nyomán a lakásbiztosítási szerződésekre 4,1 milliárdot fizettek ki a biztosítók, idén előreláthatólag 6,6 milliárdot.
29 A heves esőzés miatt megáradt Rinya-patak által elöntött terület Babócsán
A tavalyihoz képest jelentősen nagyobb összeg ugyanakkor hosszabb távon nem számít kirívónak. A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók - igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, majd csendesebb évek következtek: utoljára 2015-ben „került többe” a társaságoknak a viharszezon, mint az idei. 2010-től kezdődően összesen egyébként az egymillió háromszázezret meghaladó lakossági bejelentésre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.
És akkor a klímaváltozás épp ránk rúgja az ajtót
Pedig még kopogott is, csak nem hallottuk meg. Tavasszal súlyos aszály, nyáron óriási pusztítással járó villámárvizek okoztak és okoznak egyre nagyobb kárt hazánknak. A klímaváltozás évekkel ezelőtt elért minket, mégis még mindig úgy teszünk, mintha ez nem a mi problémánk lenne, pedig az éghajlatváltozás a mi utcánkat is veszélyezteti.
Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i, augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett, de felzárkózott hozzájuk a február 4-5-i, „szezonon kívüli” vihar is. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.
A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, s az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.
