Mit olvassunk karanténban? Nyolc könyv fiktív járványokról

Mit lehet csinálni, ha bezárt a színház, moziba se szívesen mennénk, annak ellenére, hogy lehet, és most inkább a barátainkkal se ülnénk be egy kocsmába? Kapcsoljunk a Netflixre, mondaná tíz emberből nyolc, de én azt mondom, hogy inkább vegyünk a kezünkbe pár könyvet.

Ha már járvány van, miért ne olvasnánk járványos könyveket?

Bár azt gondolhatnánk, hogy a horror – akár könyvről, akár filmről beszélünk – mindössze az ijesztgetésről szól, az egyik értelme valójában az, hogy biztonságos körülmények között szembenézzünk racionális és irracionális félelmeinkkel. Miközben racionálisan és irracionálisan pánikolunk a terjedő koronavírus-járvány miatt, érdemes tehát sorba venni pár könyvet, amelyekben feltűnnek világjárványok: ezek ugyanis pont megfelelő olvasmányok lehetnek akkor, ha a következő napokat inkább otthon töltenénk nyugiban.

Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás

A kanadai írónő regénye súlyos témája ellenére a pozitív hangvételű járványregények közé tartozik.

A Lear király bemutatóján a címszereplőt játszó színész, Arthur Leander szívinfarktust kap, de halála szinte senkinek sem tűnik fel: ez az éjszaka ugyanis arról lesz híres, hogy ekkor szabadult el a világ legpusztítóbb járványa.

Élete és elmúlása azonban láthatatlan szálakkal köti össze képregényrajzoló exfeleségét, Mirandát, a mentősnek tanuló Jeevant és a halálát végignéző gyerekszínész Kirstent, aki húsz évvel később az Utazó Szimfónia nevű vándortársulattal együtt próbál fényt vinni az egymástól elvágott, túlélésért küzdő közösségek életébe.

Stephen King: Végítélet

Egy olyan klasszikus, ami egy járványkönyves listáról sem maradhat le, ráadásul jó hosszú időre leköthet minket, hiszen hosszabb, mint ezer oldal. valahol a kaliforniai sivatag mélyén,

egy titkos katonai laboratóriumban üzemzavar támad, s elszabadul egy gyilkos vírus.

Iszonyatos sebességgel tarol végig az országon, tömegesen hullanak az emberek.

Ám ismeretlen okból néhányuk szervezete ellenáll a szörnyű kórnak, épségben vészelik át a járványt. Egyetlen közös van bennük: hasonló álmokat látnak, melyekben vagy egy idős néger asszony, vagy egy baljós sötét ember hívja őket. Felkerekednek hát a túlélők, hogy eleget tegyenek a Gondviselés, illetve a Gonosz hívásának.

Joe Hill: Spóra

Stephen King fia sem kispályázik, ha járványokról van szó: röpke 982 oldalon valósította meg a saját járványos sztoriját. Amerikában ismeretlen eredetű járvány tör ki: egy spóra hatására a betegeket aranyszínű és fekete foltok, tetoválásszerű „sárkánypikkelyek” kezdik ellepni, majd egyszer csak, hosszú idő után, felgyulladnak.

A spontán öngyulladásra nincs ellenszer, akin megjelennek a foltok, az el fog égni.

A regény főhőse Harper, egy kórházi ápolónő, aki betegek százait látta elpusztulni, ezért megállapodnak a férjével, hogy ha megbetegszik, öngyilkos lesz. De amikor kiderül, hogy ő is megfertőződött, már terhes, és mindenképpen ki akarja hordani a magzatot, még mielőtt elégne, hiszen tudja, hogy sok esetben más fertőzött nők is ép, egészséges gyermeknek adtak életet.

Margaret Atwood: MaddAdam-trilógia

Margaret Atwood posztapokaliptikus trilógiája végre magyarul is megjelent teljes egészében tavaly,

így már bátran lehet egyben ajánlani. Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól.

Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön. De ki alkotta a guvatkákat? Honnan jött a járvány? És mi történt előtte? Meglepő, de Hóember mindent tud, vagy legalábbis nagyjából emlékszik ezekre.

Connie Willis: Ítélet könyve

Connie Willisnek egy egész sorozata van az időutazó oxfordi diákokról, de ez a kötet volt az első, és ennek a kötetnek a középpontjában egyszerre két járvány, az influenza és a pestis áll. Kivrin Engle történelemszakos egyetemi hallgató a közeljövőben, akinek váratlanul megengedik, hogy az időgéppel elutazzon a középkorba, 1320-ba.

Miután elutazik, Oxfordban egy halálos influenza kezdi szedni az áldozatait,

a várost pedig karantén alá vonják. Kivrin közben rossz évbe érkezik, nem tudja, hogy hogy juthatna vissza, kitör rajta az influenza, miközben az elszabaduló pánikban megpróbálják meghatározni, hova is jutott végül Kivrin.

Max Brooks: World War Z – Zombiháború

Senkit ne tévesszen meg a borzalmas filmadaptáció: a World War Z az egyik legjobb zombis könyv valaha. Max Brooks oral historyként meséli el egy zombijárvány történetét, azaz a narratíva szerint egy világot

az események után tíz évvel bejáró újságírónak túlélők mesélnek el belőle egy-egy fontos visszaemlékezést a könyv lapjain.

Mindez nagyon sokrétű képet tud adni a zombijárványról, ráadásul már az elején tudjuk, hogy a dolognak pozitív lesz a kicsengése, a zombikat végül legyőzik: már csak azt kell elmesélniük, hogy hogyan tették ezt. A zombiháború veteránjai, az apokalipszis haszonélvezői és elszenvedői is nyilatkoznak a kilátástalannak tűnő harcról, a kormányok ballépéseiről, az emberi gyávaságról, ostobaságról és a derengő fényről az alagút végén.

John Scalzi: Bezárt elmék

A 2030-as években egy új vírus söpör végig a világon: a fertőzöttek 95 százaléka kicsit lázas és fáj a feje, négy százaléka agyhártyagyulladást kap – ami majdnem kiüti az egészségügyi rendszert –,

egy százalék viszont bezárva találja magát a saját elméjébe: a Haden-szindróma áldozatainak elméje ugyan ép maradt, de elveszítették az uralmat önnön testük felett,

így az agyukba ültetett neurális háló segítségével tartják a kapcsolatot a világgal.

Egy hotelszobában ismeretlen férfi holttestére bukkan a rendőrség. A feltételezett gyilkost még a helyszínen elfogják, de ő semmire sem emlékszik. Nem sokkal később újabb bűntény történik. Az esetet a kezdő FBI-ügynök Chris Shane-nek és sokat látott társának kell megoldania. Hamarosan rájönnek, hogy igen nagy a tét. Az események ugyanis összefüggésben vannak egy frissen beiktatott törvénnyel, amelynek értelmében az USA radikálisan csökkenti a Haden-szindróma által érintett emberek ellátására szánt összegeket.

Ben H. Winters: Az utolsó rendőr-trilógia

Winters Edgar- és Philip K. Dick-díjas trilógiájában nem egy vírus okozza a társadalom fokozatos összeomlását, hanem az, hogy egy pusztító aszteroida tart a Föld felé: mégis, bár nem pontosan passzol a témánkhoz,

a szerző nagyon érdekes tanulmányt ad arról, hogy hogyan reagál vészhelyzetekre a társadalom.

A regények a becsapódás előtti fél évet dolgozzák fel Hank Palace, egy fiatal nyomozó szemszögéből, aki a világvége előtt sem adja fel a hivatását, és különböző gyilkossági ügyeket old meg, miközben fontos morális kérdésekre keres választ.

járvány könyv horror sci-fi könyvajánló koronavírus

Szólj hozzá!

Kövesse tárlatvezetéssel a kínai agyagkatonák titkait - nyáron is izgalmas programokkal vár a Rómer Múzeum Győrben

Nyitott tárlatvezetések, különleges kiállítások és állandó tárlatok közül válogathatnak a kultúra kedvelői.

Nem a napot lopják a szombathelyi Dolgozók útjának felújítása közben, csak hát, száradnia kell a betonnak

A kivitelezésért felelős Magyar Közút vezetője avatott be a részletekbe.

Művelődési házaktól közösségi hubokig – Mit olvashatunk ki a TISZA programjaiból? 1. rész

A közművelődés nem önálló szakpolitikai fejezetként jelenik meg a TISZA programjaiban, mégis több fontos területen felbukkan: a kultúra, az önkormányzatiság, a civil társadalom, a vidékfejlesztés és a helyi közösségi élet metszéspontjában.