Bár az utasok és a közvélemény a MÁV-ot szidja a ritkuló és értelmetlen időpontban közlekedő vonatok miatt, korántsem a vasúttársaságnál dől el egyedül, milyen menetrenddel közlekednek a járatok. Vagyis nem biztos, hogy a MÁV-Start felel azért, mert az egyetlen reggeli vonattal sem lehet már bejutni a munkahelyre vagy iskolába, vagy kétszer kell átszállni a pótlóbuszra, csakhogy hazajussunk.
A késlekedés persze nem véletlen, a háttérben ugyanis a MÁV, a Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az elvileg a magyar közlekedésfejlesztésért felelős háttérintézmény, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) között évek óta óriási birkózás folyik.
Forrásaink szerint míg a MÁV-nál a menetrendek megtervezésénél igyekeznek a valósi igényekhez igazítani a kínálatot, addig ezeket a a KTI rendre meg is fúrja.
„Hiába tervezi vissza a MÁV-Start a kétórás üzemet mellékvonalakra, ami minimális plusz ráfordítást jelentenek, ha a minisztériumban és a KTI-ben azonnal le is húzzák azt"
- mondta.
A fiúk az irodában dolgoznak
Sokan emlékezhetnek rá, amikor a 2019 végén bevezetett menetrenddel sikeresen szétverték a Budapest–Szeged vonal komplett közlekedését, ezzel együtt pedig a csatlakozásokat. A minisztérium és a KTI által erőltetett változtatás nem is élt sokáig: idén tavasszal szépen vissza is állították az eredeti menetrendet.
Személyi következménye, vagyis felelőse természetesen nem volt az esetnek. Olyannyira nem, hogy - ahogy forrásunk fogalmazott - „ugyanazok tovább garázdálkodhattak a menetrend felett".
Ennek a garázdálkodásnak az eredménye lett a hírhedtté vált nyár elején életbe léptetett menetrend. Akkor a több mint 30 vasútvonalat érintő járatritkítást a járványhelyzettel magyarázták, igaz, akkor már túl voltunk az első hullámon és a korlátozásokon, vagyis az indoklás finoman szólva is gyenge lábakon állt.
A járatritkítás döbbenetes szakmaiatlanságot tükrözött: A Közlekedő Tömeg összesítése szerint összesen 12 vasútvonalon alibi menetrend, vagyis napi egy vonatpár maradt, pótlóbusz nélkül, ráadásul több helyen a csatlakozó vonatot nem érték el a pótlóbusszal érkezők, ezért legalább egy órával többet kellett az utazásra szánniuk.
„Jól az egésszel lényegében senki nem jár, rosszabbul annál inkább: megszűnő csatlakozások, ordenáré menetidő-növekedés, eltérő helyekről induló buszok és vonatok, és még sorolhatnánk. Ráadásul nem, hogy egy fillért nem sikerült megspórolni ezzel, hanem még simán lehet, hogy drágább is lesz így a közlekedés”
- írta akkor a szakmai szervezet.
Jól jelzi a döntés minőségét, hogy a Dunántúl egyik legfontosabb, a fővárost nem érintő viszonylatát, és diákok utazása szempontjából kiemelten fontos Pécs-Nagykanizsa-Szombathely viszonylatot gyakorlatilag megsemmisítették a minisztériumban: a vonalon egyetlen közvetlen vonat sem maradt, a végigutazókat három átszállásra kényszerítették.
A nyári vasútrombolásról itt olvashat bővebben:
A MÁV új menetrendjével ezentúl három átszállás kell majd, hogy Szombathelyről eljussunk Pécsre
A tegnap este jelent meg a MÁV-Start június 6-tól érvényes menetrendje, ami miatt már most nem egy szervezet emelte fel a hangját, az utasok pedig zúgolódnak, ami nem csoda. A Magyar Közlekedési Klub szerint az új menetrend a legsúlyosabb botrány kategóriájába tartozik, mely „totálisan tönkreveri egész térségek közösségi közlekedését", a Közlekedő Tömeg pedig közlekedéspolitikáért felelős államtitkár lemondását követeli.
A hatás nem is maradt el. Mivel a rombolás egyformán mindenkit érintett, ezért a kormánypárti vezetésű települések polgármesterei, megyei közgyűlési képviselők is kiakadtak a ritkítás miatt. A tiltakozás eredménye végül az lett, hogy egy hónappal később meghátrált a minisztérium, és néhány vonalon visszaállíttatta az eredeti menetrendet.
Ez azonban nem szakmai döntés, vagy koncepcióváltás eredménye volt, hanem a lobbierők győzelme: egyszerűen meghátráltak a vidéki önkormányzatok együttes nyomása elől. Ugyanakkor 12 mellékvonalon továbbra is érvényben van a járványügyi menetrendnek csúfolt, valójában az érintett vonalak bezárását jelentő intézkedés.
Felelős természetesen most sincs.
Meghátrál a minisztérium: visszavonhatják a járatriktítások egy részét
A RegionalBahn értesülései szerint visszakozik a szaktárca: több vasútvonalon is visszaáll a „járványmenetrend" előtti időszakban érvényes közlekedési rend. A portál szerint ugyanakkor nem koncepcióváltásról van szó, csupán a helyi érdekek győzelméről, vagyis nem minden vonalat érint a visszaállítás. Mint írják: A MÁV-nál már dolgoznak az új szerelvényfordulók megtervezésén.
Ilyen előjáték természetesen mindenki várja az új menetrendet. Ahogy a Közlekedő Tömeg posztjában írja:
„A következő évi menetrend utolsó pillanatokig titkolásának hagyománya Magyarországon igen erős. Teljesen általános, hogy november vége felé még mindig nem tudhatjuk, milyen menetrend szerint közlekednek majd a vonatok december közepétől, hogyan juthatunk el munkába vagy iskolába két-három hét múlva, vagy milyen lehetőségeink vannak a karácsony előtti hazautazásra. Jegyet venni pedig sok esetben csak az új menetrend életbe lépése előtt néhány nappal tudunk."
A civilek egyébként idén nyáron nyilvánosságra hozták a jövő évi menetrend birtokukba jutott tervezetét. Ekkor az utasok véleményét is kikérték, ezeket pedig az észrevételeket pedig továbbították a minisztériumnak (a Regionalbahn.hu részletesen elemezte az általuk ismert menetrend-tervezet). Választ azonban azóta sem kaptak.
Felteszik a kérdést, mi történne, ha nem pár héttel előre tudnánk meg, hogy utazhatunk december közepétől?
„Mi történne, ha nem a minisztérium budapesti épületében dőlne el, milyen vonatok és mikor közlekedjenek az ország összes csücskében, hanem helyi polgárok, önkormányzatok, civilek is be lennének vonva a döntési folyamatba? Mi történne, ha az utóbbi idők vasúti közlekedéssel kapcsolatos botrányainak lennének arcai és felelősei?"
Cikkünkben felsorolt példák alapján utóbbira van a legkevesebb esély. Ahogyan a MÁV-Startnál dolgozó forrásunk keserűen foglalta össze:
„Mindenki minket szid, miközben a menetrendet a minisztériumban és a háttérintézményében verik szét"
