Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!
Tegnap este fél nyolc után hazafelé sietve ez a látvány tárult a szemünk elé Adyvárosban a vásárcsarnok és a Tesco közötti téren.
Először arra gondoltam, a városvezetés kedveskedik azzal a melegben kitikkadt győrieknek, hogy egy kis belső tavacskát, kacsaúsztatót hozott létre nekik. Vagy szökőkutat: szinte vártam, hogy feltörjenek a vízsugarak.
Utána rájöttem: nem az önkormányzat dolgozott itt, hanem a természet. S a csatorna volt az, amely nem bírt a ránk zúduló esővízzel. Ugyanis a tegnapi vihar akkora esővel érkezett, hogy Győrben egy nap alatt lezúdult a havi csapadékmennyiség.
A tegnapi vihar nem játszadozott, egy nap alatt lezúdult a havi csapadékösszeg Győrben
Az már biztos, hogy az idei június nem kerül majd be a legszárazabb évszakaink közé. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán ugyanis azt írják, hogy a tegnapi vihar akkora esővel érkezett, hogy Győrben egy nap alatt lezúdult a havi csapadékmennyiség. Az országban a júliusi országos csapadékösszeg 74 mm körül alakul, Győrben viszont 80-85 mm feletti csapadékösszeget mértek a szakértők vasárnap.
De hiába nincs köze a vízfelület létrejöttének az önkormányzathoz, lelki szemeimmel máris Dézsi Csaba Andrást láttam, ahogy lapáttal a kezében duguláselhárításon szorgoskodik. Hisz ő maga nyilatkozta áprilisban:
Minden megnyilatkozásom egyúttal személyes példaadás, pláne, amikor vezetőként teszem. Azért megyek oda polgármesterként kitisztítani egy eldugult lefolyót, mert minden alkalommal példát akarok adni a személyes hitvallásomról, nevezetesen, hogy a munkának egyetlen titka van: csinálni kell!
Nem láttuk ott Dézsi Csaba Andrást, de őt ismerve simán kinézem belőle, hogy megjelenik, és dolgozni kezd a problémán.
Egy kérdés azért ott motoszkál bennem: vajon a tegnapi (vagy esetleges a tegnapinál nagyobb közeljövőbeli) csatornadugulás után is távoznia kell-e a Pannon-Víz jelenlegi vezérigazgatójának? Úgy, ahogy a korábbinak.
„Égszakadás volt Győrben, ami arra jó volt, hogy világosan látható, milyen gyalázatos állapotban van és mennyire túlterhelt a városi csatornahálózat. Ezen is változtatni kell!”
– írta Dézsi tavaly a Facebookon. Ennek érdekében azt ígérte, hogy
„komolyan el fog beszélgetni”
a csatorna- és úthálózatot fenntartó és üzemeltető, karbantartó cégek vezetőivel – nyilatkozta a polgármester 2020. július 22-én.
S hogy, hogy nem, 2020. augusztus 4-én váratlanul nyugdíjba vonult Tőke László, a Pannon-Víz vezérigazgatója. Önként (ha már szóltak, idézzük Hofi Gézát) de ezt szinte mindenki leváltásként értelmezte.
Pedig semmiféle külső, mondjuk ellenzéki nyomás nem volt erre. A győri városházi ellenzék politikusai utólag sem tartották a személyi változást indokoltnak.
Az MSZP-s Pollreisz Balázs szerint a polgármesterrel épp az a gond, hogy
ha valami probléma van, jelen esetben a szeszgyárral, magához rendeli az illetékeseket az irodájába, látványosan intézkedik, egyeztet. De az a helyzet, hogy a bűz egy hét múlva is ugyanúgy ott volt. Ugyanúgy, mint az esőzéseknél, mikor eldugult a csatorna, s azonnali változást sürgetett a polgármester. Mert ezek technológiailag nem oldhatók meg egyik napról a másikra.
Hozzátéve azt is:
Szerintem egy polgármesternek nem az a dolga, hogy kislapáttal nekiálljon csatornát tisztítani.
A DK-képviselő Glázer Tímea úgy vélte:
A Pannon-Víz vezérigazgatóját nem biztos, hogy le kellett volna váltani azért, mert a csatornák el voltak dugulva, s elöntötte Győrt a víz. Ez már hosszú évek óta probléma. Meglepődtem azon, hogy Tőke Lászlót ezzel az ürüggyel elmozdították.
Nem tudom, az idei felhőszakadások, özönvízszerű esőzések után kinek mi lesz az álláspontja, de én, a cikkíró biztos nem gondolom, hogy ilyenkor az lenne a megoldás, hogy leváltjuk a csatornázásért felelős vállalat csúcsvezetőjét.
Ahogy az is pótcselekvésnek tűnik, hogy egy százezres lélekszámú nagyváros első embere manufakturális módon, lapáttal a kézben pucolja a csatornát.
S miként most nem követelem Rácz Attila István Pannon-Víz elnök-vezérigazgató fejét, úgy talán Tőke László de facto leváltása is látszatcselekvés volt.
Merthogy tudjuk, mi az oka az özönvízszerű esőzéseknek. Úgy hívják: globális felmelegedés. Ennek lassításához a kibocsátást kellene csökkenteni, amiben viszont se az autógyárak paradicsomának tekinthető Magyarország, se a WC-re is autóval járó átlagpolgár nem igazán jeleskedik.
A tüneti kezelés (nagyobb, modernebb csatornahálózat kiépítése, a jelenlegi infrastruktúra korszerűsítése) akadozásának illetve meghiúsulásának oka is közismert:
a rezsicsökkentés.
A víz-, és csatornadíjak mesterségesen, politikai okokból való alacsonyan tartása oda vezetett, hogy a szolgáltatócégek nem tudnak a karbantartásra, felújításra, beruházásokra eleget költeni. Az államnak pedig nincs és nem is lesz pénze, hogy az évek óta lent tartott díj és a piaci ár közötti különbözetet évtizedeken át kipótolja.
Úgy csinálunk, mintha a tiszta víz csapból folyása, valamint a szennyvíz és csapadékvíz elvezetése valami örök időkig, alanyi jogon olcsón járó dolog lenne. Pedig nem az. S a klímaváltozás előrehaladtával egyre kevésbé lesz az. Hanem mind drágábbá válik, még ha a csekken olcsónak látszik is.
Ez ellen kislapáttal küzdeni olyan, mintha - ismét Hofi Gézát citálva - pajszerral akarnánk betörni a világpiacra.
Az nyilván senkit nem lep meg, hogy Dézsi Csaba András elégedettebb az ő idejében történt csatornázási munkálatokkal, mint az elődje, Borkai Zsolt alatti teljesítménnyel. Ha pedig mégis van jelenleg is gond a vízelvezetéssel, a városvezető szerint az sem az ő hibája, sőt: tenni próbál ellene. Ahogy a polgármester mai cikkünkben is elmondta:
„Győrben is okozott problémát az esőzés, de kisebbet, mint tavaly ilyenkor, mivel az elmúlt egy évben jobban odafigyeltek a csatornák, elfolyók és árkok tisztítására. Ugyanakkor szerinte továbbra is problémát jelentenek az elmúlt évek beépítései, mivel a parkolást közterületen oldották meg a fejlesztők, ennek nyomán pedig sok helyen betemették a vízelvezető árkokat. Megemlítette, hogy például ezért hozták az egész városra kiterjedő változtatási tilalmat”
– állítja Dézsi. Hogy a lakosság is így látja-e, hogy az ő tapasztalataik egybevágnak-e a politikusi önfényezéssel, az majd kiderül.