Így dobta össze Győr közpénzből a Rába Quelle profitját: megszereztük a győri fürdő titkosított szerződését

Pintér Bence 2020-11-11 11:35:00
Kedvező összegért bérli a győri termálfürdő önkormányzati tulajdonú épületét a Rába Quelle – de Borkai alatt még ezt az összeget is visszafizette a város, miközben a cég által vállalt fejlesztések elmaradtak. Az elmúlt két évben a cég profitját tulajdonképpen győri közpénzből dobták össze. Az világos, hogy miért ez az évtized üzlete a cégnek, de miért is éri meg a városnak?
  • Csak titoktartási szerződés mellett adták ki egy győri képviselőnek a győri termálfürdő bérleti szerződését, de más úton mi is megszereztük.

  • A Rába Quelle kedvező áron bérli a Győr tulajdonában álló fürdőkomplexumot, de Borkai Zsolt polgármestersége alatt még ezt a bérleti díjat is visszakapta.

  • A komplexumot fejlesztő felújítás helyett ráadásul leginkább állagmegővásra költötte az összeget, közben a strand lerohadt.

  • A város által nyugdíjasok számára váltott termálbérlettel együtt számolva kiderül: a győriek közpénze adta ki a Rába Quelle profitját az elmúlt években.

Nemrég olvastuk át és kivonatoltuk a győri közgyűlés Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságának (GATUBI) elmúlt üléseit ebben a cikkben, amelynek a végén megemlítettük: a bizottság tagja, Balla Jenő független képviselő szerette volna napirendre vetetni a győri fürdőt üzemeltető Rába Quellével kötött szerződés megtárgyalását, de ezt a bizottság akkor technikai okokra hivatkozva elutasította.

Balla ráadásul zárt ülést kért, mégpedig azért, mert az ide vonatkozó dokumentumokat a bizottság egy korábbi ülésén elhangzott tanács alapján kikérte a Polgármesteri Hivatal megfelelő osztályától, annak kiadását azonban titoktartási szerződés aláírásához kötötték.

Kerestük az ügyben Balla Jenőt, aki azonban kérdéseinket érthető módon az általa aláírt kötelezettségekre hivatkozva hárította el. Alig telt el pár nap azonban, és más úton szerkesztőségünkben landolt jó pár ide vonatkozó dokumentum – hogy ezek azok-e, amelyeket Balla is megkapott, azt nem tudjuk, a képviselő pedig ismét csak nem tudta ezt megerősíteni. Annyi biztos, hogy a szerződés korábban nem volt titok, a közgyűlés többször tárgyalt róla az elmúlt közel két évtizedben, így sok embernek a birtokában lehet.

Na de mi lehet titkos egy szerződésben, amit a közgyűlés fogadott el?

Kezdjük talán itt, mivel ez sokak számára új információ lehet: a 2006-ban még a polgármesterségért is elinduló Kovacsics Imre birtokában lévő Rába-Quelle által működtetett termálfürdő épülete és területe a stranddal, a sátoros uszodával valamint pár kúttal együtt önkormányzati tulajdon, részben egyenesen az önkormányzaté, részben pedig a Pannon-Víz Zrt.-é, amiben szintén többségi tulajdonos Győr városa.

Magyarán szólva a Rába-Quelle ezeket az ingatlanokat és létesítményeket csupán bérli a várostól, nem túl drágán: 2003-ban, tehát Balogh József polgármestersége idején, de a Fidesz-frakció által is megszavazva 2027-ig szóló szerződést kötöttek, amely alatt a cégnek összesen 502,5 millió forintot kell befizetnie úgy, hogy az első években kisebb összegeket fizetnek, majd a díj fokozatosan nő, annak 30 százalékát a Pannon-Víz, 70 százalékát a város kapja.

Még érdekesebb azonban, hogy Borkai Zsolt polgármestersége alatt a befizetett bérleti díjat a Rába Quelle a legtöbb évben általában egy az egyben visszakapta „felújításra” – erre még visszatérünk –, magyarul tulajdonképpen ingyen kapták meg használatra a fürdő épületét.

Erre láthatunk példát mondjuk az interneten olvasható formában elérhető zárszámadások közül a 2010-es, a 2011-es, 2012-es zárszámadásban, vagy az elmúlt években az erről szóló közgyűlési döntésekben, ahol a legtöbbször a Rába Quelle által leadott felújítási tervek éppen annyira rúgnak, amennyit abban az évben befizetnek bérleti díjként.

Lassan el is kezdjük megérteni, miért kellett az ezeket kikérő képviselőnek titoktartási szerződést aláírnia. De ne szaladjunk előre.

Se nagyobb fejlesztés, se újraszámolás nem volt

A Rába-Quelle tehát 2003-tól kezdve 2027-ig bérelte ki az összesen kétmilliárd forintot érő fürdőkomplexumot, és emellett még a strandot, a Pannon-Víz épületében a gyógyfürdőt, és kutakat – az összértéke mindezeknek nem ismert. A szerződés célja az volt annak első pontja szerint, hogy a győriek színvonalas strandot, élmény- és gyógyfürdőt kapjanak „a létesítmények színvonalának folyamatos megőrzése és bővítése mellett oly módon, hogy a Bérbeadóknak vagyonvesztést ne okozzon”.

A Rába Quelle ezért cserébe 502,5 millió forintot fizet elosztva 2003 és 2027 között úgy, hogy kezdetben a bérleti díj alacsony, hogy növelje a vállalkozókedvet: tehát mondjuk 2004-ben 2,5 millió forintot fizetett a cég (a teljes összeg fél százalékát), 2020-ban viszont az akkori terv szerint 27 milliót kellett volna fizetni, avagy az összeg 5,4 százalékát. (Az inflációval a szerződés alapján bizonyára korrigált bérleti díj idén egyébként 34 millió forint volt.) Az akkori számolgatás szerint tehát 16 év alatt, 2019-re a teljes összeg 51 százalékát fizette volna be a cég, és a szerződés maradék nyolc évére maradt volna az összeg másik fele. Ezzel ösztönözték volna a fejlesztéseket – amelyek egyébként ha megtörténnek, a város tulajdonában maradtak volna. 

A szerződésben foglalt mechanizmus számolt azzal, hogy a fürdő mellé például szálloda épül, erre az esetre rögzíti, hogy nőnie kell a bérleti díjnak; de például az már konkrétan szerepel a szerződésben, hogy a cégnek összekötő folyosót kell építenie a termálfürdő, és a Pannon-Víz aljában található helyiségek között – ezek közül azonban sem előbbi, sem utóbbi nem valósult meg.

És nem valósult meg a bérleti díj újraszámolása sem, amit a szerződés 2013-ra időzített.

A szerződés 16. pontja ugyanis kimondja, hogy a vagyonvesztés elkerülése érdekében 2013-ban meg kell vizsgálni, hogy a bérleti díj pariban van-e „a teljes bérleményre vonatkozó 25 éves futamidejű amortizáció halmozott összegével”, és van-e szükség a bérleti díj módosítására. Ez az újraszámolás azonban elmaradt. Közben pedig nem hogy komolyabb fejlesztések történtek volna, de teljesen le is rohadt a régi strand. Ugyanígy nem igazán teljesítette azt a szerződésben foglalt vállalását a Rába Quelle, hogy a győrieknek lehetőség szerint kedvezményes jegyet adjon, erre ugyanis nem igazán volt példa az elmúlt években.

Újraszámlálás helyett az új évszázad eddigi legnagyobb helyi cégtámogatása

Újraszámolás helyett egy egészen más mechanizmust találunk ma az önkormányzat és a Rába-Quelle kapcsolatában: a költségvetéseket áttekintve ugyanis – mint azt feljebb írjuk –, kiderült, hogy

a Borkai-érában gyakorlatilag majdnem az utolsó fillérig visszakapta az éves bérleti díjat a Rába Quelle különféle fejlesztésekre.

Csak hogy tisztázzuk: a szerződés alapján ennek egyáltalán nem kéne automatikusnak lennie. A cégnek ugyanis a szerződés 21.11 pontja alapján kötelessége a létesítmény állagmegóvása és karbantartása a saját költségén, a 21.16 pont pedig kötelezi arra, hogy az ilyen jellegű felújítások finanszírozásáról üzleti tervet adjon le a városnak, ami azonban „a bérbeadóktól igénybe vett támogatást” nem tartalmaz.

Egy vonatkozó 2015-ös rendeletmódosítás sem ejt szót arról, hogy ezt az összeget meg kéne kapnia a cégnek, csak arról, hogy ebből az összegből kell felújítási keretet képezni. Ezt így lehet felhasználni:

(2) A felújítási keret

a) az Önkormányzatot terhelő időszakos felújításra és korszerűsítésre,

b) a Győri Fürdőközpont magasabb színvonalú működését szolgáló fejlesztésre vagy

c) a bérüzemeltető által kezdeményezett és részben általa finanszírozott magasabb színvonalú működést szolgáló fejlesztés tulajdonosi önrészének biztosítására, legfeljebb a fejlesztési költség bruttó 50%-áig

használható fel.

Ehhez képest tavaly például „a medence vízforgató rendszere pneumatikus részeinek cseréjére, személyfelvonó és medencetéri mozgássérült emelő részbeni felújítására, bádogozásra, szauna bútorzat cseréjére, frekvenciaváltó beépítésére és csúszdacserére” kért pénzt a cég, míg tavalyelőtt csúszdacserére, burkolatfelújításra, tetőszigetelésre, a kültéri medencék fedésének cseréjére, pénztárgépek, egy szivattyú és hajszárítók cseréjére, az informatikai rendszer fejlesztésére kért pénzt ebből az alapból a cég.

Ezek közül elég sok olyan tétel van – a legtöbb –, ami inkább a kötelező állagmegóvás, mint a fejlesztés része kellene, hogy legyen. Van is olyan tétel, amit ez alapján utasított vissza a város, ez például a homlokzati faburkolat mázolása és a zuhanyzók csaptelepeinek cseréje, ami azonban egyben azt is jelenti, hogy még erre is a várostól akart pénzt kérni a cég.

Tavaly tehát a város közpénzből 25,3 millió forint értékben finanszírozott állagmegóvási munkákat, 2018-ban pedig összese 41,6 millió forint értékben, míg a város 2019-ben és 2018-ban is 45-45 millió forintot fizetett termálfürdő-bérletekért, amelyeket nyugdíjasok kaptak meg.

Összesen tehát a cég 2019-ben 70,3 millió, 2018-ban 86,6 millió forint közpénzt kapott ilyen vagy olyan formában a várostól. Eközben a Rába Quelle 2019-ben az Opten adatai szerint 58,6 millió forint, 2018-ban 86,2 millió forint adózott eredmény könyvelt el, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen a város dobta össze közpénzből a Rába Quelle profitját.

Ez a helyzet a Balogh-érában még nem így volt, Borkai alatt lett általános évről évre, de úgy tűnik, hogy a Dézsi-érában újra nem lesz így, legalábbis idén nem: 2020-ban 34 milliót fizet a cég, de a fejlesztési alapba idén csak ötmillió forint kerül. Az idei évben elmaradt a nyugdíjasok termálbérletének megvásárlása is, de csak a költségvetés járványügyi áttervezése miatt, egyébként erre idén is 40 millió forint volt elkülönítve.

Ki üzemelteti majd az új fürdőt?

Más pontokon is érezhető némi feszültség Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz-KDNP) és a Rába Quellét tulajdonló, egyébként jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező Kovacsics Imre között: a járvány tavaszi hullámában utóbbi ki akarta rúgni a dolgozói egy részét, de ezt a polgármester megakadályozta, nyáron pedig szintén úgy néz ki, hogy a polgármester járta ki, hogy legalább egy ideig kedvezményt kapjon a győriek egy része a fürdőbe.

Mindeközben pedig a lerohadt strand helyére új beruházást szervezett a város a Modern Városok Program keretében: ez ugye az a 19 milliárd forintból felépülő élményfürdő, amit Mészáros Lőrinc cége épít, és amelynek ára már az első kapavágás előtt a sokszorosára emelkedett. Nagy kérdés, hogy kire bízza majd a város ennek az új fürdőnek az üzemeltetését, de még nagyobb kérdés, hogy vajon mi alapján érte meg a városnak eddig az, hogy egy magáncég hatalmas profitra tegyen szert a győriek adóforintjain?

Szólj hozzá!

Nagyon kikapott az ETO a Vasastól

Az Illovszky Rudolf Stadionban fogadta a pesti csapat a győrieket

Megverte a Győr a Debrecent

A Veszprém Arénában találkozott a debreceni és győri kézilabdacsapat.

Ezek szerint mégiscsak van helye a kamerának a kórházban

Az orosházi kórház dolgozóit és betegeit a jelek szerint nem zavarta, hogy felvétel készült ott. De akkor a kormányfüggetlen sajtó miért van kitiltva az egészségügyi intézményekből? Illetve a dolgozóknak miért van megtiltva, hogy nekünk nyilatkozzanak?

Németh Zsolt: a nagy kérdés, lesz-e Sárváron új munkásszálló?

A Híd a Jövőnkért Egyesület képviselője szerint a városba érkező külföldi munkavállalók hatással lesznek a sárvári munkavállalók keresetére.

Hármas karambol az M1-esen Ikrénynél

Lezárták az érintett útszakaszt Hegyeshalom felé.

Újabb 1,2 millió Sinopharm-vakcina érkezett Magyarországra

Ezzel már 4,5 millióra nőtt a leszállított kínai vakcinák száma - mondta Szijjártó Péter.

Ez komoly? Az EMMI két munkanapot adott a kórházak számának meghatározására

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége ráadásul csak a médiahírekből értesült erről.

Rusvai Miklós: május végére lecsenghet a harmadik hullám

Javulnak a járványügyi mutatók, a legutóbbi adatok alapján csökkent a szennyvízben a vírus örökítőanyagának mennyisége - mondta a virológus a közmédiának.

Ausztriában feloldották az éjszakai kijárási korlátozást

Hétfőtől nyitnak az általános iskolák, szerdától pedig általános nyitás lép érvénybe, azaz újra látogathatók lesznek az éttermek, hotelek, valamint a kulturális és sportrendezvények.

Két autó karambolozott Celldömölkön

Forgalmi akadály van a baleset miatt.

Fának csapódott egy autó Mezőörsnél

A jármű ezt követően felborult, forgalmi akadályt okoz.

718 új fertőzött, 61 halott

A beoltottak száma 4 600 012 fő, közülük 2 701 789 fő már a második oltását is megkapta.

Lenullázta ellenfelét a Crushers

Nézők, eső, sok szombathelyi pont.

Dézsi: az oltásnál kapott papír nem igazolja a védettséget!

A győri polgármester ezt Facebook-posztjában írta.

Holnaptól könnyebben jutunk el vonattal a Balatonhoz

Május 17-én, hétfőtől a nyári menetrend kezdetéig, június 19-ig előszezoni menetrend szerint, sűrűbben közlekednek a vonatok Budapest és a Balaton között.

Az ég is megdörrenhet

Felhős-napos idő mellett újabb záporokra, zivatarokra készülhetünk.

Király Gábor volt Norbi, a fővárosi állatkert elaltatott tigrisének nevelőszülője

Gyászolja az elhunyt állatot, amit a 2016-os EB emlékére fogadott örökbe egy évre.

van még itt cikk a témában:

Dézsi: az oltásnál kapott papír nem igazolja a védettséget!

A győri polgármester ezt Facebook-posztjában írta.

Dézsi sem rajong érte, hogy a kormány kiárusítja az önkormányzati lakásvagyont

A győri fideszes polgármester szerint a kormány javaslatának „több pontja is megfontolást igényel”.