A héten valamikor nyilvánosságra kerül az idei győri költségvetés, amelynek várhatóan nem lesz rendes, nyilvános vitája a járványhelyzet miatt a közgyűlésben – erre utal az is, hogy a költségvetés mintegy 123 oldalas tervezetét múlt héten megkapták véleményezésre a képviselők, akiknek 48 órájuk volt reagálni a méretes dokumentum számaira.
Bár mi is láttuk ezt a dokumentumot, a számok részletes ismertetésébe egyelőre nem vágnánk bele, mivel tervezetről van szó, amelyből – értesüléseink szerint – olyan fontos tételek hiányoznak, mint hogy a különféle központi elvonásokért cserébe milyen összeggel kompenzálja a várost a kormányzat. Annyit érdemes azért tudni, hogy mínuszos költségvetés készül, amelyben a hiányt a korábbi évek maradványösszegei, illetve a város tulajdonában lévő értékpapírok értékesítése pótolja ki.
Balla Jenő, az Összefogás Győrért civil képviselője már végigrágta magát a papírokon, és elküldte nekünk gondolatait, mivel azt szeretné, hogy minden győri polgár tájékozódjon a városunk életét érintő döntésekről, és formáljon véleményt.
„2021 egy nehéz év az önkormányzatoknak, nem kivételek ez alól a kormánypárti színekben működő önkormányzatok sem. A költségvetési tervezetben számos kockázatot találtam, szeretném, ha ezek bekerülnének a köztudatba is, és ezzel szélesebb körben, építő, konstruktív vitát lehet kezdeni arról, hogy 2021-ben mi az ami fontos a város életében, és mi az ami kevésbé” – írta lapunknak a képviselő.
Mint az köztudott: 2021-ben a győriek által fizetett gépjárműadó nem a győri költségvetést fogja gazdagítani.
A képviselő szerint városi parkolás kieső bevételei is hiányozni fognak a kasszából, és a beszedett iparűzési adó és az építményadó mértéke is várhatóan csökken – előbbi a kkv-k adómértékének 1 százalékra csökkentése miatt, utóbbi pedig a tavaly bejelentett 200 milliós engedmények miatt.
„Ennek ellenére a város kulturális, sport és kommunikációs területen közel 15 százalékkal többet tervez a város elkölteni, miközben pandémia miatt kérdéses, hogy az idei évben lesz-e egyáltalán lehetőség tömeg rendezvényeket tartani. Ezt nem tartom jó iránynak, még akkor sem, ha a növekedést részben a város 750 éves fennállásának ünneplésével indokolják. Azt gondolom, hogy ezen a területen is vissza kell fogni a kiadásokat, és inkább a város bajba került vállalkozásait kellene megtámogatni e költségkeret terhére. A kormányzati segítsége a szállodáknak, vendéglátósoknak minimális, miközben a bevételeik jelentősen visszaestek. Ha ezeket a cégeket városi szinten megsegítjük, akkor a város jövőjébe fektetünk, és azt üzenjük, hogy nem csak akkor kellenek, amikor az adót kell befizetni, hanem akkor is számíthatnak ránk, amikor bajba kerülnek, szolidaritást vállal velük a városuk” – írta Balla.
Hol vannak Győr parlamenti képviselői?
Az idei év költségvetésében szerepel egy 7,88 milliárdos tétel, az úgynevezett szolidaritási adó. „Egy olyan válságévben, amikor az önkormányzat bevételei részben kormányzati döntések miatt lecsökkennek, a tavalyi 5,7 milliárd forint után idén a kormány közel 8 milliárd forintot tervez elvonni, elvinni Győrből. Ennek a központi elvonásnak a mértéke Budapest után Győrben a legmagasabb, még az ellenzéki vezetésű megyeszékhelyeknél sem tapasztalható ilyen mértékű elvonás (összehasonlításképp: 2020-ban a hasonló bevételekkel és költségvetéssel rendelkező Székesfehérvár 3,6 milliárdot fizetett ezen a jogcímen). Ez a pénz Győr bevételeiből származik, iparűzési és építményadójából, amit nem azért fizetnek be a helyi vállalatok, vállalkozások, hogy aztán a kormányzat elvonja és ki tudja hol, ki tudja mire használja” – foglalta össze a képviselő.
A számítás alapja egyébiránt a beszedett iparűzési adó, de a két évvel ezelőtti; így egy válságévben a kormányzat a két évvel ezelőtti, gazdasági szempontból rekordév bevételei alapján határozta meg az adó mértékét.
Balla jelezte a polgármesternek, hogy nem tudja elfogadni a szolidaritási adó mértékét, ugyanakkor azt is tudja, hogy ez nem győri döntés. Mint arról Dézsi Csaba András polgármester (Fidesz) lapunknak adott interjújában beszámolt, korábban kérte a Győrre vonatkozó szolidaritási adó mérséklését a pénzügyminisztertől, de erre akkor (január végén) még nem kapott választ.
Balla azonban nem is a polgármester, hanem a szintén fideszes Simon Róbert Balázs és a Kara Ákos győri országgyűlési képviselők munkájával elégedetlen az ügyben.
„Hiányolom a győriek által megválasztott parlamenti képviselők tiltakozását. Ha egy ilyen mértékű forráselvonáshoz tiltakozás nélkül asszisztálnak, akkor felvetődik a kérdés, hogy a kormánypárt a győri helytartóiként tevékenykednek, vagy a győriek által megválasztott képviselőként. Budapest érdekeit képviselik Győrben, vagy Győr érdekeit Budapesten. Nem mindegy” – írta Balla.
Balla Jenő végül összegzésként azt írta: a rengeteg elvonás miatt, illetve a némileg optimista bevételi tervek (elsősorban iparűzési és építményadó) miatt számos kockázatot lát a győri költségvetésben, ami a szolidaritási adó jelentős csökkentésével, vagy akár eltörlésével megszüntethető lenne.
