A koronavírus-járvány alapvetően változtatta meg a lakosság anyagi helyzetét és középtávú pénzügyi kilátásait.
A hitelkivalto.hu elemzése szerint a pandémia pszichés gazdasági hatása révén a társadalom egy része "biztonsági életmódra" rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges beruházásait – a fogyasztási hitelek zöme ilyen – elhalasztja, illetve pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be.
Ezt erősíti meg a GKI kutatása is. Eszerint szeptemberben ismét nőtt a lakosság pesszimizmusa: jelentős a félelem a gazdaság visszaesése és a munkanélküliség növekedése miatt.
Egyre kevésbé bízunk a magyar gazdaság sikerében
A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, augusztusban és szeptemberben viszont a várakozások kissé romlottak: az augusztusi mínusz 29,6 pontról mínusz 31,1 pontra süllyedt a mutató szeptemberben - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Ez a tartalékolás viszont minimális szinten csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan csökken a fogyasztás, befolyásolva így – igaz kis mértékben – a gazdasági növekedést – írják az elemzésben.
Kiemelték: az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke formájában.
Ezzel párhuzamosan – nem meglepő módon – a hitelezési oldalon a lakáshitelezés öt, a személyi hitelezés a két évvel ezelőtti szintre esett vissza. Míg az első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett.
Fotó: Fotó: Nguyen Minh/Unsplash.com/
Ugyanakkor személyi kölcsönök iránti érdeklődés nem változott nagy mértékben. A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek már jelenleg 3,5%-tól elérhetők), ezért ezen a piacon nem számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel ajánlatok továbbra is korlátlanul elérhetők. További meglepő adat, hogy a CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os visszaesést láthatunk.
Az elemzés szerint eközben a használtautó piacon felvett hitelek esetében stabilizálódás tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10 százalékos visszaesés keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 százalékos növekedés látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni pedig már nem éri meg.
Kihat a fogyasztásra, így a GDP-re is
Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.
0 százalékos lakáshitelt adna Matolcsy, 10 éves futamidővel
A mai lakáspolitika inflációt termel és nem új otthont teremt - szemlézett a HVG Matolcsy György növekedés.hu-n megjelent írásából, amelyben hibásnak nevezte a kedvezményes lakásáfa visszaemelését is. A jegybankelnök úgy látja, ma kínálati fordulatra van szükség, mert az erős kereslet nem találkozik hasonlóan erős kínálattal a lakáspiacon.
Az elemzés szerint még nem tudni, mi lesz a lekötés nélküli betéti állománnyal. Amennyiben a pandémia elhúzódik, az emberek tovább takarékoskodnak, teáht az állomány még duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.
Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?
Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes hitelek esetében, mert bár - előreláthatólag - 2020. december 31.-ig nem kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.
Az elemzésben példaként egy 5 százalékos kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt vettek. Eszerint a hátralévő futamidőt tekintve 5 évnél körülbelül egy százalékkal, 10 évnél körülbelül 2 százalékkal, 15 évnél pedig 3 százalékkal kell majd többet visszafizetni. Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora százalékos költséget, mivel például a 15 év múlva visszafizetendő +500 ezer ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer forintnak felel meg.
